Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
A főiskolások és egyetemisták tanulmányaik kezdetén óhatatlanul szembesülnek a kérdéssel: felvegyék vagy ne vegyék fel a diákhitelt. Mi vár a törlesztőkre? Ki és mikor kérheti a hitel visszafizetésének szüneteltetését, és milyen feltételekkel? Égető kérdések, amelyekre érdemes választ keresni, mielőtt bárki fejest ugrik az ismeretlenbe.
|
|
„Olyan szak mellett érdemes felvenni a diákhitelt, amivel el lehet helyezkedni: mérnök, fizikus, informatikus, orvos. Bölcsész, szociológus vagy tanári diplomával persze hogy nem keresel semmit” – írja egy hozzászóló az egyik diákhitellel foglalkozó fórumon. Nem véletlenül. A mai napig megoszlanak a vélemények arról, hogy előnyös-e a diákhitel felvétele, segít-e a hallgatókon, és ha igen, kiken, milyen áron. Abban sokan egyetértenek, hogy aki másból nem tudja fedezni egyetemi tanulmányainak, lakhatásának költségeit, rákényszerül a kölcsönre. Ugyanakkor az is igaz, hogy a hitel nem az egyetlen módja a pénzhez jutásnak. Míg nem kínálták fel a csábító hitel lehetőségét, a diákok egy része óralátogatás mellett, vagy éppen után dolgozott, hogy fedezni tudja kiadásait. (Mellesleg ez remek alkalom a szakmai gyakorlat megszerzésére vagy arra, hogy a pályakezdők még tanulmányaik befejezése előtt el tudjanak helyezkedni.) A „szegény, máshogy nem tudna diplomát szerezni” érvet ezért meg kell torpedóznunk. Persze kivételek - és rászorulók - mindig vannak, mindenesetre tény, hogy aki pusztán azért veszi fel a diákhitelt, mert kényelmesebb életre vágyik, később csúnyán ráfaraghat. A visszafizetendő, kamatokkal terhelt összeg ugyanis többszöröse lehet az egykor folyósított kölcsönnek.
Diákhitelt minden magyar állampolgár igényelhet, akinek érvényes hallgatói jogviszonya van valamely felsőoktatási intézménnyel, és még nem töltötte be negyvenedik életévét. Az államilag finanszírozott képzésben részt vevők havi 15, 21, 25, 30 vagy 40 ezer forintot vehetnek föl, egy tanulmányi félévben legfeljebb öt hónapig. A költségtérítéses képzést választó diákok a havi 50 ezres konstrukciót is választhatják. A hitelt egy összegben is kérhetik, államisok legfeljebb 200 ezer, míg a költségtérítésesek havi 250 ezer forintot kaphatnak, legfeljebb tíz tanulmányi félévre.
Törésvonalak. A pénz elfolyik? © AP |
Előtörlesztés: jelezni kell!
„Gondoltam, jobb, ha kicsit előtörlesztek, de mint kiderült, ez nem is olyan egyszerű. Kétféleképpen akartam csökkenteni a tartozásomat: a szokásos havi összegnél többet befizetve (...), illetve egy nagyobb összeg átutalásával. A meglepetés az egyenlegértesítő kézhezvételekor, és az azt követő telefonálgatáskor ért” – írta egy fórumozó, akinek tartozása félmillió forintra rúgott a hozzászólás bejegyzésekor. „Kétféle fizetési mód lehetséges: az előtörlesztés és az előteljesítés. Mindkettőt ugyanarra a bankszámlára kell utalni. Befizetéskor a csekken szereplő megjegyzés rovatba a szerződésszám mellé oda kell írni, hogy az átutalt összeget előtörlesztésre szánják. Ekkor írjuk jóvá a tőketartozásból a befizetett összeget” – magyarázza Őri András, a Diákhitel Központ kommunikációs igazgatója, hol a hibalehetőség. Ha tehát a hiteltörlesztő többet utal át a kötelező, havi törlesztőrészletnél, ám nem tünteti fel a csekken, hogy az összeget mire szánja, gyakorlatilag fölöslegesen strapálja magát, a többlet ugyanis felhasználatlanul áll majd a számlán.
Kinyomtatom
Elküldöm
