Bejelentkezés  

Súlyosbodó foglalkoztatási helyzet

Utolsó frissítés:

Szerző:

Címkék: munkanélküliség; foglalkoztatás;

Még mindig nem érte el a csúcspontját a hazai munkanélküliség: a jövő év elején újabb elbocsátási hullám várható. A foglalkoztatási ráta nem romlott ugyan tovább, de egyre kevesebben dolgoznak teljes munkaidőben.

Elemzőt keresett a közelmúltban a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, ebben a diplomás munkakörben nem éppen versenyképes köztisztviselői fizetéssel. Korábban hasonló pozícióra lasszóval kellett fogni a jelentkezőket, most viszont félszáz pályázat futott be, ráadásul az aspiránsok egy része neves egyetemeken végzett, több nyelven beszél. Voltak, akik Észak-Magyarországról vagy az Észak-Alföldről is hajlandók lettek volna az állásért Budapestre költözni, igaz, főként családalapítás előtt álló, az átlagnál mobilisabb pályakezdő diplomások. E példa is jelzi, hogy a válság miatti elbocsátási hullám, amely korábban inkább a feldolgozóiparban foglalkoztatott betanított munkásokat és szakmunkásokat érintette, mára elérte a magasabb képzettségűeket is. Az utóbbi hónapokban már a diplomások elhelyezkedési esélyei romlottak leginkább: az álláskeresők között egy év alatt a másfélszeresére nőtt a számuk.

HVG

A magyarországi munkanélküliségi ráta az idei harmadik negyedévben csaknem másfél évtizedes csúcsot döntött meg: az egy évvel korábbinál 2,6 százalékponttal magasabbra, 10,3 százalékra ugrott. Ráadásul ez csak a KSH reprezentatív felméréséből adódó mutató, a foglalkoztatási hivatal, amely a munkaügyi kirendeltségeken megjelenő álláskeresőket tartja nyilván, októberben már 12,9 százalékos arányt jelzett. Bár némi optimizmusra adhat okot, hogy a tavasz óta ritkábbá váltak a csoportos létszámleépítések – a tavaly decemberi 5528 fős elbocsátási csúcs után idén októberben 1727 főt érintettek –, szakértők szerint csak vihar előtti csendről van szó. Az utóbbi hetekben a munkaügyi központokba 8 ezer főt érintő csoportos létszámleépítésekről szóló szándéknyilatkozatot jelentettek be a cégek – ez legalább kétszerese a nyári hónapokban jelzett terveknek –, így a jövő év elején ismét ugrás várható a munkanélküliségi rátában. Ráadásul ez a szám – amelyből 2700-at a General Electric (GE) leépítései adnak ki, és tartalmazza a hamarosan elbocsátandó vasutasokat is – csak a jéghegy csúcsa.

160–170 ezren váltak munkanélkülivé becslések szerint az elmúlt egy-másfél évben, és csak a töredékük, körülbelül 50 ezer ember veszítette el az állását csoportos létszámleépítés keretében. Utóbbiak közül is mindössze 24 ezernek járt le már a felmondási ideje, így mostanáig csak ők jelenhettek meg a regisztrált álláskeresők között. „Ami a statisztikákban látszik, az csak kis szelete a valódi munkanélküliségnek” – mutatott rá a HVG-nek Fazekas Károly, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, aki szerint a következő hónapokban legalább 1-2 százalékponttal tovább emelkedik majd az állástalanok aránya. A bedőlő nagy cégek ugyanis mára nemcsak közvetlen beszállítóikat, de a pénzügyi szférától a szolgáltatásokon át a kereskedelemig és a vendéglátásig a gazdaság minden szektorát magukkal rántották.

HVG
Az elbocsátások korábban inkább a fejlettebb régiókra – a Dunántúl középső és nyugati részére – koncentrálódtak, mivel a válság elsősorban az ott működő exportáló nagyvállalatokat és azok közvetlen beszállítóit érintette. Budapest és Közép-Magyarország eleinte azért maradt ki a leépítési hullámból, mert e régió gazdasági szerkezete diverzifikáltabb; 2009 második felében azonban már itt is megugrott az elbocsátások száma. Az amúgy is magas munkanélküliséggel sújtott Észak-Magyarországon – részben az ottani cégek alacsonyabb exportkitettsége miatt – most csak kisebb mértékben romlott ugyan a helyzet, ám ebben nagy szerepet játszottak a közcélú foglalkoztatási lehetőségek is. Az állástalanok októberben csaknem 570 ezer fősre gyarapodott tábora mellett ugyanis csaknem 100 ezren vesznek részt különböző önkormányzati munkákban, döntő többségben a fejletlenebb térségekben. „Bár emberi sorsokat sokszor elviselhetővé tesz ez a lehetőség, a rendkívül drága rendszer enyhén robbanásveszélyes helyzetet teremt. Mintegy 20 százalékkal több lenne ugyanis a munkanélküli, ha ezeket a sokszor nem valóságos munkát végző, korábban a segélyezettek közé tartozó embereket is az álláskeresők közé számolnák” – mutatott rá a tényekre Fazekas Károly.

Bár Magyarországon elvileg 1991 óta kötelező minden cégnek bejelentenie a meghirdetett állásokat a munkaügyi központokban, semmilyen módon nem szankcionálják, ha ezt nem teszik meg. „A tapasztalatok szerint zömében csak a segéd-, betanított- vagy szakmunkásállásokat jelentik be a vállalkozások, és ehhez igazodóan inkább a fizikai munkát keresők mennek be a munkaügyi központba álláshirdetéseket nézni, a diplomások kevésbé” – mondta a HVG-nek Busch Irén, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főosztályvezetője. Ám az apparátus még ezzel a tömeggel sem boldogul; a budapesti kirendeltségeken gyakran elküldik a jelentkező álláskeresőket, arra kérve őket, hogy inkább januárban jöjjenek vissza. Mellesleg ezzel a statisztika további romlását is sikerrel elodázzák.

Némileg torzítja a képet az is, hogy megnőtt az atipikus – például részmunkaidős vagy határozott idejű munkaszerződéses – alkalmazási formák gyakorisága is. Szakértők ezzel magyarázzák, hogy az állástalanok számának megugrása ellenére nem romlott tovább látványosan a hazai foglalkoztatási ráta (lásd grafikonunkat). Más kérdés, hogy még e minimális romlással is sikerült Magyarországnak az uniós tagállamok között az utolsó előtti helyen – mindössze Máltát megelőzve – landolnia. „Akik nálunk foglalkoztatottak, azok az uniós átlaghoz viszonyítva még mindig sokat dolgoznak” – jelezte Fazekas Károly, hogy Magyarországon, nemzetközi összehasonlításban, még mindig nem túl gyakori a részmunkaidős foglalkoztatás. Míg Magyarországon 2009-ben 5,6 százalékra emelkedett az így dolgozók aránya, az EU-ban az 1990-es 13,5 százalékkal szemben ma 18 százalék dolgozik négy vagy hat órában.

A munkaerő-közvetítők tapasztalatai szerint főként az irodai adminisztráció, a pénzügy és a marketing területén próbálnak azzal spórolni a cégek, hogy részmunkaidőssé minősítik át a dolgozókat, ha pedig új embert keresnek, nem nyolc órára veszik fel, vagy igyekeznek határozott idejű szerződést rákényszeríteni a jelöltekre. Ez éppúgy igaz az ügyfelek elveszítésétől tartó könyvelőcégekre, mint a pedagógusokat, takarékossági megfontolásból, csak egy-egy tanévre lekötő iskolákra. „Sakk-matt helyzetet teremtenek a munkaadók, hiszen tudják, hogy a jelenlegi körülmények között szinte bármibe belemennek a dolgozók” – osztotta meg tapasztalatait a HVG-vel Hegymegi Orsolya, a Grafton Recruitment Személyzeti Tanácsadó Kft. vezető tanácsadója. Látványosan, a negyedére csökkent az új állásajánlatok száma, így egy-egy hirdetésre ma a korábbinál sokkal többen jelentkeznek. Hegymegi olyan pályázóval is találkozott, aki, miután nem nyerte el egy cégnél a meghirdetett gazdasági vezetői állást, jelentkezett ugyanoda – recepciósnak.

A szakértők is azt tanácsolják a pályakezdőknek, hogy ne válogassanak. Ha ugyanis valaki egyszer munkanélkülivé válik, már sokkal nehezebb visszakapaszkodnia. „Még ha nem is álmai munkahelyét találja meg valaki elsőre, jobban jár, ha elkezd dolgozni, mert sokkal könynyebb onnan továbblépni, mint az állástalanságból” – mondta Busch Irén. Éppen emiatt riasztó a Nagykanizsa környékén hamarosan munkanélkülivé váló, ma még GE-dolgozók helyzete. „Magyarországról már elkezdtek kivonulni a rutinmunkára alapozó gyártók, és inkább a szolgáltatási szektorok erősödnek, a kereslet pedig tovább tolódik a képzett, nyelveket beszélő munkaerő felé” – érzékeltette a kiszorító tendenciát a HVG-nek Tóth István János, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Ilyenkor még a szakképzetteknek sincs sok esélyük az újbóli elhelyezkedésre, nemhogy a betanított munkásoknak. Márpedig októberben a csoportos létszám-leépítési bejelentések 57,8 százalékban a döntő részben alacsony képzettségűeket foglalkoztató feldolgozóipart érintették; az elbocsátandók 76,7 százaléka fizikai foglalkozású.

Ha egy-két éven belül el is indul a gazdasági fellendülés, szakértők szerint a válság előtti foglalkoztatási szintet csak képzettebb munkaerővel lehet majd újra elérni – ha egyáltalán el lehet. „A pár évvel ezelőtti 4-5 százalékos GDP-növekedés is mindössze 1-2 százalék körüli foglalkoztatásbővüléssel járt az alkalmazott fejlettebb technológiák miatt” – emlékeztetett Tóth István János. „A kilábaló gazdaság nem ugyanazokat fogja visszaszívni, akik a válság miatt kiestek a munkából” – mondta Fazekas Károly, hozzátéve: aggasztó, hogy erre a problémára nincs víziója a kormányzatnak.

G. TÓTH ILDA

Friss állások Jobline.hu

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X