Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
A cégek elkerülhetik az évi közel egymillió forintos rehabilitációs járulék befizetését, ha minden huszadik dolgozó után legalább egy megváltozott munkaképességű dolgozót alkalmaznak.
|
|
Az Európai Unióban minden negyedik megváltozott munkaképességű embernek van munkája, Magyarországon csak minden tizediknek, pedig a munkába állásuk kedvező hatással van a GDP-re - mondta Pulay Gyula, az Állami Számvevőszék Kutatóintézetének (ÁSZKUT) főigazgatója. A magyar államháztartás 2008-ban 631 milliárd forintot költött az aktív korú személyek rokkantsági nyugdíjának és 94 milliárd forintot az egészségkárosodott személyek szociális járadékainak finanszírozására. A kettő összege a GDP 2,9 százalékának felel meg. Ha a rokkantság, illetve egészségkárosodás miatt a munkából kieső 700 ezer ember dolgozott volna, és fele olyan mértékben járult volna hozzá a termeléshez, mint a többi 3,7 millió foglalkoztatott, akkor ez a magyar GDP-t közel 10 százalékkal növelte volna meg – derül ki az ÁSZKUT tavalyi tanulmányából.
A munkáltatók még mindig nehezen tudják elképzelni a fogyatékos emberek beilleszkedését a munkahelyi környezetbe, illetve túlbecsülik a munkába állásukhoz szükséges esetleges átalakítások költségeit – értékelik a hazai helyzetet a Salva Vita Alapítvány munkatársai. A megváltozott munkaképességű dolgozók integrálását segítheti a Támogatott Foglalkoztatás program, amely az értelmi sérült, autizmussal élő és látássérült álláskeresők elhelyezkedését mozdítja elő. A program részét képezi a toborzás, a leendő munkavállalók komplex pályaalkalmassági vizsgálata, munkahelyi betanításuk, a szervezetek munkatársainak felkészítése és a folyamatos utókövetés is. A szolgáltatásába fektetett minden forint 5 év alatt 4,77 forint megtérülést eredményez helyi vagy országos szinten egy 2006-ban készített SROI-vizsgálat (Befektetés Társadalmi Megtérülése) szerint.
Kinyomtatom
Elküldöm
