Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Idén összesen 140 ezren jelentkeztek a hazai egyetemekre és főiskolákra, de csak 57 ezer államilag finanszírozott hely kiadó. Melyek a felvételizők körében legnépszerűbb felsőoktatási intézmények? Garancia-e egy neves egyetemen megszerzett diploma arra, hogy a pályakezdő el is tud helyezkedni? Aktuális kérdések a felvételi előtti hajrában.
|
|
A pályaválasztásnál fontos szempont, hogy a diploma kézhezvétele után hol és milyen fizetéssel tud elhelyezkedni a friss munkaerő. A Merces legfrissebb, témában végzett felméréséből kiderül, hogy a diplomás pályakezdők közül a telekommunikáció és a szállítmányozás területén érvényesülők keresnek a legjobban, átlagosan bruttó 313 forintot visznek haza havonta, míg a pénzügyi területen elhelyezkedő friss diplomások átlagosan havi 299 ezer forintra számíthatnak. Az állami és közigazgatási szektorban átlagosan bruttó 199 ezer forinttal számolhatnak. Pozíciókat tekintve a friss diplomás IT-tanácsadóknak és a pénzügyi kockázatmenedzsereknek áll a zászló, ők több mint 340 ezer forintot vihetnek haza havonta (átlagosan), míg a pályakezdő gépészmérnökök 255 ezer, a gyógyszerészek pedig 256 ezer forintot. A tudományos pályát választók viszont már csak átlagosan havi bruttó 175 ezer forintra számíthatnak.
„Azért jelentkeztem a Corvinusra, mert annak idején a bátyám és az édesapám is a Közgázra járt. Ez nálunk hagyomány. Szinte előírás, ahogy az is, hogy a diploma megszerzése után be kell szállnom a családi üzletbe” – meséli a 18 éves Balázs, miért szeretne bejutni az egyik legnívósabb hazai egyetemre. Elismeri, hogy a helyzete kivételes, de hangsúlyozza: noha már most biztos állása van, nincs könnyebb dolga, mint leendő pályatársainak. „Nagyok az elvárások, a családi üzlet több kötöttséggel jár, mintha egy hazai vagy külföldi cégnél vállalnék munkát” – teszi hozzá. Ugyanakkor tudja, hogy jól jár, hiszen már a tanulmányai alatt tapasztalatokat szerezhet, ellesheti, hogyan működik édesapja építőipari vállalkozása. Ez pedig a diploma megszerzése után jókora előnyhöz – és szakmai tapasztalathoz - juttatja.
|
| Fotó: Végel Dániel |
„Továbbra is keresettek a komoly egyetemeken, például az ELTÉ-n, a BME-n vagy a Corvinuson végzett pályakezdők - akik az elméleti ismereteket biztosan elsajátítják -, míg vannak olyan felsőoktatási intézmények, amelyek a munkáltatók körében máig népszerűtlenek” - mondja Molnár Katalin, a Szolgáltatástudományi Módszertani Központ Alapítvány (SZTMK) képzési szakértője. Ugyanakkor a nívós intézményekben végzett pályakezdőket is alaposan szűrik a munkaadók - hangsúlyozza -, az álláskeresők mezőnye ugyanis felhígult. A diploma minősége egy ideje már nem jelent garanciát arra, hogy valóban rátermett, idegen nyelvet is beszélő, szakmájában járatos és tapasztalt munkaerőt kapnak a cégek. Még az úgynevezett elitegyetemek (nemrégiben öt-öt intézmény kapott kutató-elitegyetemi és kiváló egyetemi címet) is ontják magukból a gyakorlati tapasztalattal nem rendelkező pályakezdőket, akik alapvető készségek híján - megfelelő kommunikációs készség, csapatmunkára való hajlandóság, stb.) gyakran már az első állásinterjún elhasalnak. Nem véletlen, hogy a munkaadók egy része elégedetlen a friss diplomás felhozatallal.
Az üzleti szolgáltató szektorban a munkáltatók egy része nem várja el a felsőfokú végzettséget, mert úgy véli, elég, ha megvannak az alapvető kompetenciák, készségek, az adott munkakör betöltéséhez szükséges szakmai tudás a betanítási időszak alatt, a vállalati tréningek során elsajátítható - vázol egy, egyelőre szűk körben kibontakozó trendet Galambosi András, az SZTMK ügyvezető igazgatója. Mint mondja, a diploma „belépő”, lehetőség egy jó állás megszerzéséhez, ám önmagában nem elég. Hogy erről a munkáltatók is így vélekednek, arra jó példa az a 2009 elején készült felmérés, amellyel az alapítvány a pályakezdők munkára való alkalmasságát vizsgálta a foglalkoztatók elvárásai és tapasztalatai alapján. A legfontosabb szempontok, amelyeknek a friss diplomások többsége nem felelt meg, a következők: problémamegoldó képesség, kommunikációs készség, munkafegyelem, csapatmunkára és önálló munkára való képesség, IT-ismeretek, idegennyelv tudás. Ez utóbbi a legkritikusabb kérdés. Nem véletlen, hogy a felsőoktatási intézmények annyi át nem vett diplomát őriznek. Galambosi András szerint semmit sem ér az érettségi előtt megszerzett nyelvvizsga-bizonyítvány, ha az egyetemi évek alatt leépül a szókincs, és a munkavállaló megnémul, amikor élesben (telefonon vagy egy tárgyaláson) kell számot adnia nyelvtudásáról.
| A legnépszerűbb szakok képzési területenként (a jelentkezők száma alapján) |
|
Agrár képzési terület: élelmiszermérnök, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök, környezetgazdálkodási agrármérnök, mezőgazdasági mérnök Művészet: színművész |
Kinyomtatom
Elküldöm
