Bejelentkezés  

Egyre több magyar kér munkaügyi tanácsot Ausztriában

Utolsó frissítés:

Szerző:

Címkék: Ausztria; munka; tanács; munkavállaló;

Egyre több magyar munkavállaló és egyre korábban fordul jogi tanácsért az osztrák-magyar szakszervezeti együttműködés, az IGR - Jövő a határtérségben irodáihoz - mondta el Eszter Toth, az IGR ausztriai projektvezetője.

Eszter Toth elmondta: az IGR-nél már 2010-ben is tapasztalták az ausztriai munkalehetőségek iránt érdeklődők számának növekedését, és ez tavaly május óta is folytatódott. 2010-ben 6 000, 2011-ben 7 200 ízben adtak tanácsot, és növekedést mutatnak az idei első két hónapról rendelkezésre álló adatok is - tette hozzá.

Az IGR az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) burgenlandi tagszervezetének és az MSZOSZ nyugat-dunántúli irodáinak határon átnyúló együttműködése. Az Európai Unió támogatásával futó program 2008-tól 2014-ig tart. Burgenlandban öt helyen folytatnak tanácsadást, az osztrák-magyar határ menti magyar megyékben - Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyében - hat irodával rendelkeznek.

Eszter Toth kiemelte azt is, hogy egyre többször fordulnak hozzájuk munkajogi vagy társadalombiztosítási tanácsért már az előtt, hogy elkezdenének dolgozni Ausztriában. Az előzetes tájékozódás különösen az esetleges későbbi viták miatt fontos. "Korábban nem ritkán előfordult, hogy csak jóval azután fordultak az irodához, hogy megtörtént a baj" - mondta Eszter Toth. Hozzátette: mivel az osztrák kollektív szerződések viszonylag rövid elévülési időt írnak elő, ezért gyakran már nem tudták érvényesíteni a munkáltatóval szembeni igényt.

Mint azt a szakember elmondta, leggyakrabban olyan munkaügyi szabályokról kérnek tőlük információt az érdeklődők, mint a munkabér-besorolás, a munkaidő, a szabadságok vagy a családi pótlék.

Ausztriában nincs általánosan érvényes minimálbér. A kötelezően fizetendő legalacsonyabb bér szakmánként és gyakran a szakmában eltöltött idő szerint változik. A bérezés és a munkaidő szabályait a szakszervezetek és a munkaadói oldal, az Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ) kollektív szerződése szabályozza részletesen.

A vitás ügyek jelentős része megoldódik bírósági eljárás nélkül - mondta Eszter Toth. Ha a szakszervezettől kapott felvilágosítás alapján a munkavállaló úgy érzi, hogy hátrány érte a munkaadó részéről és érvényesíteni akarja ezt az igényét, akkor a szakszervezet felszólító levelet küld a munkaadónak. A legtöbb ilyen esetben a munkáltató kifizeti a felszólításban szereplő összeget - fejtette ki.

A korlátozások eltörlése után az Ausztriában dolgozó magyarok egy része az addiginál jobb munkahelyet keres, ugyanakkor fokozottabb versenyt is hozott a már Ausztriában dolgozóknak a szabaddá vált munkaerő-piac - mondta. Mint kifejtette, előfordul, hogy a régebbi magyar alkalmazottat a jogaikat még kevésbé ismerő újonnan érkezővel, vagy pedig romániai, bulgáriai munkavállalókkal váltják fel.

"A bérdömping elleni törvény nagyon jó alapot ad, de szükség van az ellenőrzésekre" - hangsúlyozta. Leginkább a mezőgazdasági idénymunkásoknál fordul elő, hogy nem kapják meg az előírt bért, a fizetett szabadságot, illetve a 13-14. havi fizetést - mondta.

Az IGR projektvezetője más kedvezőtlen tapasztalatokról is beszámolt. Mint mondta, terjed a részmunkaidős - heti húsz óra alatti - foglalkoztatás, amely azonban gyakran valójában teljes munkaidős munkavégzést jelent. Ennek egyik oka az, hogy korábban a munkavállalási engedélyeket csak teljes munkaidős szerződésekhez adták ki, az engedélykötelezettség azonban tavaly május elsejével megszűnt - fejtette ki.

Az Osztrák Munkaerő-piaci Szolgálat (AMS) legfrissebb, márciusi adatai szerint mintegy 9 600 bejelentett magyar munkavállaló dolgozik Burgenlandban. Ez a tartományban dolgozó külföldi állampolgárok 60 százalékát teszi ki és 23 százalékkal (1 800 fővel) több, mint a nyitás előtt volt. A legtöbben az építőiparban, a vendéglátásban, valamint a kereskedelemben és a gépjármű-javításban helyezkedtek el. Országos szinten a nyolc érintett uniós tagállamból összesen 26 fővel nőtt a munkavállalók száma, ebből a tavaly május óta újonnan regisztrált magyarok száma 12 ezer. A WIFO kutatóintézet tavaly decemberről rendelkezésre álló adatai szerint összesen 45 ezer a regisztrált magyar munkavállalók, illetve munkanélküliek száma Ausztriában.

Friss állások Jobline.hu

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X