HVG Konferencia
HVG Konferencia

A különböző generációk eltérő magatartását nap mint nap tapasztaljuk, a generációk közötti hasonlóságok és különbségek megértésre pedig egyre nagyobb hangsúly kerül a hétköznapokban is. Az úgynevezett „médiagenerációk” közül jelenleg a Z generációra irányul a legnagyobb figyelem, melynek tagjai néhány éven belül átírhatják többek között a munkakeresés vagy a munkavégzés játékszabályait is – dr. Guld Ádám írása.

A hétköznapokban valamennyien találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a különböző korcsoportok eltérő módon látják a világ dolgait; eltérő az értékrendszerük, az élményeik, az emlékeik, a közös tapasztalataik és gyakran a kommunikációs szokásaik is. A témával foglalkozó kutatók évtizedek óta igyekeznek feltérképezni az egyes korcsoportok preferenciáit, jellegzetes viselkedésmintáit, hiszen ezek ismerete fontos magyarázóerővel bír, ha például az oktatás, a fogyasztás vagy a munkaerőpiac területén zajló folyamatokat szeretnénk megérteni.

Ma már szinte közhelynek tűnik, hogy az egyre gyorsabban változó médiakörnyezet mind jelentősebb hatást gyakorol a viselkedésünkre, gondolkodásmódunkra és úgy általában a világnézetünkre. Valóban: az eltérő kommunikációs és médiahasználati gyakorlatok jelentősége ma már olyannyira meghatározó, hogy gyakran ezek mentén határoljuk be a különböző generációkat is.

Az úgynevezett „médiagenerációk” közül jelenleg a Z generációra irányul a legnagyobb figyelem. Ők azok a fiatalok, akik 1995 és 2010 között születtek, és akiket gyakran „screenagerekként” (az angol „screen” – képernyő – és „teenager” – kamasz – szavak összevonásából – a szerk.), mobil nemzedékként vagy bedrótozott nemzedékként emlegetünk. A Z generációt tehát alapvetően a médiahasználati szokásai szerint tudjuk elkülöníteni más generációktól; ez az első olyan nemzedék, amely már a digitális forradalomba született bele, és amely különböző (jellemzően mobil) képernyők előtt tölti idejének nagy részét.

A Z generációs fiatalok a valós világ és a digitális média, az online környezet és az okos eszközök világának sajátos keveredésében szocializálódnak. Ez a „phygital” tapasztalat (a fizikai és a digitális környezet összeolvadása) pedig számos ponton meghatározza azt is, hogy hogyan viszonyulnak a közvetlen környezetükhöz. A korosztály tagjai gyakran más csatornákon és más stílusban kommunikálnak, mint a korábbi nemzedékek, s az ebből adódó szokatlan helyzetek, esetleges feszültségek, komoly kihívásokat jelentenek a hétköznapokban.

A fentiek alapján a Z generációs fiatalok egyik legmeghatározóbb jellemzője, hogy az információhoz, tudáshoz, tanuláshoz való viszonyuk gyökeresen eltér a korábbi nemzedékek felfogásától. A Z generációsok a korlátlan tartalom és hozzáférés világában élnek, ahol már az idő számít a legszűkösebb erőforrásnak. A fiatalok az online környezetben megszokják, hogy minden információhoz azonnal, személyre szabott módon férnek hozzá, azonban a gyors elérés az ismeretek felszínességéhez is vezethet. Többnyire sem idejük, sem igényük nincs arra, hogy egy-egy témában komolyabban elmerüljenek, s ennek jól belátható, távolra mutató hatásai vannak akkor is, amikor például egy álláshirdetésen keresztül szeretnénk a figyelmüket megragadni.

A Z generáció tagjai a közeljövőben egyre nagyobb  számban jelennek meg a munkaerőpiacon, így egyre fontosabb, hogy a digitális nemzedéket a megfelelő csatornákon, a megfelelő eszközökkel és tartalommal szólítsuk meg.

Szeptember 27-én, az Online toborzási konferencián elhangzó, A Bedrótozott nemzedék – Milyen csatornákon és tartalommal érhetőek el leghatékonyabban a fiatal munkavállalók? című előadás erre vonatkozó tippeket és best practice példákat mutat be, miközben megismerhetjük a Z generáció magatartásának és kommunikációjának főbb jellemvonásait is. A konferencia folyamatosan bővülő programja kattintás után elérhető.

©