szerző:
hvg.hu

Munkabaleset okozásakor a munkáltató köteles megtéríteni a társadalombiztosítás gyógykezeléssel és rokkantnyugdíjjal kapcsolatos összes költségét. A többmilliós nagyságrendű köztartozást az adóhivatal is behajthatja. Olvassa el összegzésünket!

Ha a munkáltató nem tarja be a munkavédelmi előírásokat, enyhébb esetben szabálysértési, súlyosabb veszélyeztetésnél munkavédelmi bírságot kell fizetnie, függetlenül attól, hogy történt-e baleset. 

A szabálysértéskor  - az elkövetés súlyának megfelelően - 50-100 ezer forint közötti pénzbüntetés szabható ki. 

1.

Munkavédelmi képviselő

A munkavállalók - legalább 50 fő esetén - jogosultak maguk közül képviselőt vagy képviselőket  választani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére. A választás megtartásának lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége.

50 ezer forint :

• Ha szándékosan akadályozza a munkavédelmi képviselőt jogainak gyakorlásában, és számára hátrányos intézkedést  hoz. 
  
2. 60 ezer forint:

 Ha úgy tart üzemben  veszélyes gépet vagy berendezést, hogy nem vizsgáltatja meg azt munkavédelmi szempontból, vagy
• a vizsgálat kedvezőtlen eredménye ellenére, illetve érvényességi idő lejárta után használja,
• nem tartja be a biztonságos üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó biztonsági szabályokat
• nem tartja üzemképes állapotban, vagy nem használja a biztonsági szabályzatokban előírt berendezéseket.

3. 100 ezer forint:

• Ha megszegi a biztonságos munkavégzés szabályait, vagy csak eltűri ezt,
• nem teljesíti időben az üzemi balesettel vagy foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos nyilvántartási, kivizsgálási, és bejelentési kötelezettségét,
• valótlan adatot közöl, eltitkolja a baleset  tényleges  okát, vagy akadályozza a nyomozást.

Munkavédelmi bírság már 10 millió is lehet

Telephelyenként ötvenezertől tízmillió forintig terjedő pénzbüntetéssel sújtható az a munkáltató, aki nem teljesíti a biztonságos munkavégzés követelményeit. Nem kell, munkavállalója balesetet szenvedjen, elég, ha súlyosan veszélyezteti az életét vagy testi épségét.

A munkavállalót súlyosan veszélyezteti, ha hiányzik:

• a munkavédelmi üzembe helyezés;
• az időszakos biztonsági felülvizsgálat;
• a balesetet okozó gép soron kívüli ellenőrzése;
• kockázatértékelés (I. veszélyességi osztályba tartozó munkáltatónál)
• a szükséges védőberendezés, illetve az egyéni védőeszközök
• a munkaköri alkalmasság esedékes orvosi vizsgálata.

Ha bizonytalan abban, hogy Önnek milyen munkavédelmi feladatai vannak, akkor automatikusan felmérheti azokat az űrlapunk segítségével.

Kártérítés vagy börtönbüntetés (Oldaltörés)

Nem ússza meg pénzbírsággal a foglalkoztató, ha mulasztása balesetet okozott, vagy szándékosan okozott kárt. Ilyenkor kártérítést is kell fizetnie. Az ő pénztárcáját terheli az üzemi baleset miatt felmerült egészségbiztosítási ellátás, illetve a baleseti rokkantsági nyugdíjat és/vagy a baleseti hozzátartozói nyugellátás.

A munkáltató által megtérítendő kár lehet:

- keresetkiesés, egyéb elmaradt jövedelem,
- orvosi műtét, ápolás,
- nem vagyoni, azaz a fizikai és pszichikai károsodás.

Az első három pont viszonylag könnyen számszerűsíthető, a negyedik viszont problémás. A Munka Törvénykönyve sem nevesíti, a felek megegyezésére, ennek hiányában pedig bírósági döntésre bízza. A munkáltatónak 15 napon belül lehetőséget kell adnia a károsultnak vagy hozzátartozójának kárigénye előterjesztésére.
 
Ezt 15 napon belül el kell bírálnia, és indoklással együtt írásban elküldenie a munkavállalójának. Ha nem vagy nem teljes mértében fogadja el a kárigényt, a károsult munkaügyi bírósághoz fordulhat.

Köztartozásnak számít

A munkáltató teljes mértékben felel a munkavállalónak okozott kárért, függetlenül attól, hogy vétkes vagy sem. A Társadalombiztosítás (TB) állapítja a fizetendő összeg nagyságát, melyet az APEH köztartozásként behajthat.

A foglalkoztató csak akkor mentesülhet kártérítési kötelezettsége alól, ha be tudja bizonyítani, hogy a baleset nem volt kapcsolatban a cég működésével és elháríthatatlan külső ok következménye. Mentesítő körülménynek számít, ha  kizárólag a dolgozó okozta a bajt, például fusizás közben.

Más felelősség terhel egy tíz főt foglalkoztató egyéni vállalkozót, mint egy társas vállalkozást. Az előbbi csak akkor kötelezhető kártérítésre, ha a balesetet szándékos, vagy gondatlan magatartásával okozta.

Büntetőjogi felelősség

Amennyiben a  munkavédelmi előírások megszegésével bűncselekményt követ el a munkáltató, büntetőjogi felelősségre vonható. Például, ha más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét közvetlen veszélynek teszi ki. Ilyenkor akár egy évig terjedő szabadságvesztésre vagy közérdekű munkára is ítélhető.  

További büntetések:

• 3 évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó  fogyatékosságot,      súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget okoz,

• 1-5 év börtönbüntetésre ítélhető a munkáltató, ha a bűncselekmény halálos kimenetelű,

• 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel súlytható a foglalkoztató, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

Karrier

Évente 200 ezren halnak meg munkahelyi balesetben

Több ember sérül meg munkahelyi, mint közlekedési balesetben. Ez is indokolta, hogy április 28-át a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége a munkahelyi balesetek nemzetközi gyásznapjává nyilvánította. E napon több mint 70 országban emlékeznek meg a rossz munkakörülmények áldozatairól, sérültjeiről.

MTI Karrier

Kétmilliós ÁNTSZ-bírság a hideg munkahelyeknek

Mintegy kétmillió forint bírságot szabtak ki az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) munkatársai az úgynevezett hideg munkahelyeken tartott országos ellenőrzéseik során - áll az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) csütörtöki közleményében.