Munkabaleset okozásakor a munkáltató köteles megtéríteni a társadalombiztosítás gyógykezeléssel és rokkantnyugdíjjal kapcsolatos összes költségét. A többmilliós nagyságrendű köztartozást az adóhivatal is behajthatja. Olvassa el összegzésünket!
|
|
Nem ússza meg pénzbírsággal a foglalkoztató, ha mulasztása balesetet okozott, vagy szándékosan okozott kárt. Ilyenkor kártérítést is kell fizetnie. Az ő pénztárcáját terheli az üzemi baleset miatt felmerült egészségbiztosítási ellátás, illetve a baleseti rokkantsági nyugdíjat és/vagy a baleseti hozzátartozói nyugellátás.
A munkáltató által megtérítendő kár lehet:
- keresetkiesés, egyéb elmaradt jövedelem,
- orvosi műtét, ápolás,
- nem vagyoni, azaz a fizikai és pszichikai károsodás.
Az első három pont viszonylag könnyen számszerűsíthető, a negyedik viszont problémás. A Munka Törvénykönyve sem nevesíti, a felek megegyezésére, ennek hiányában pedig bírósági döntésre bízza. A munkáltatónak 15 napon belül lehetőséget kell adnia a károsultnak vagy hozzátartozójának kárigénye előterjesztésére.
Ezt 15 napon belül el kell bírálnia, és indoklással együtt írásban elküldenie a munkavállalójának. Ha nem vagy nem teljes mértében fogadja el a kárigényt, a károsult munkaügyi bírósághoz fordulhat.
Köztartozásnak számít
A munkáltató teljes mértékben felel a munkavállalónak okozott kárért, függetlenül attól, hogy vétkes vagy sem. A Társadalombiztosítás (TB) állapítja a fizetendő összeg nagyságát, melyet az APEH köztartozásként behajthat.
A foglalkoztató csak akkor mentesülhet kártérítési kötelezettsége alól, ha be tudja bizonyítani, hogy a baleset nem volt kapcsolatban a cég működésével és elháríthatatlan külső ok következménye. Mentesítő körülménynek számít, ha kizárólag a dolgozó okozta a bajt, például fusizás közben.
Más felelősség terhel egy tíz főt foglalkoztató egyéni vállalkozót, mint egy társas vállalkozást. Az előbbi csak akkor kötelezhető kártérítésre, ha a balesetet szándékos, vagy gondatlan magatartásával okozta.
Büntetőjogi felelősség
Amennyiben a munkavédelmi előírások megszegésével bűncselekményt követ el a munkáltató, büntetőjogi felelősségre vonható. Például, ha más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét közvetlen veszélynek teszi ki. Ilyenkor akár egy évig terjedő szabadságvesztésre vagy közérdekű munkára is ítélhető.
További büntetések:
• 3 évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget okoz,
• 1-5 év börtönbüntetésre ítélhető a munkáltató, ha a bűncselekmény halálos kimenetelű,
• 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel súlytható a foglalkoztató, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.


Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Kinyomtatom
Elküldöm










