Illegális szoftverhasználat: diákcsíny vagy bűncselekmény?

Miközben külföldön már lassan hagyománya van a szellemi tulajdon megsértése miatt kiszabott börtönbüntetéseknek, Magyarországon még a jogvédő szervezetek szerepét is megkérdőjelezik a felhasználók. Az illegális szoftverhasználat ellenőrzésére szakosodott BSA fellépése nemcsak a konkurencia, hanem már független szakemberek ellenérzését is kivívta. Az Üzleti Szoftver Szövetséget azonban nem veti vissza a negatív kritika, és tájékoztató kampánya folytatásáról számolt be a hvg.hu-nak.

Az elnök tagadja, hogy a BSA szabálytalanság esetén azonnal a rendőrséghez fordulna. „Amennyiben találunk jogsértésre utaló jeleket, akkor is elsőkörben figyelmeztetjük a cégvezetőt. Általában már belépéskor érződik, hogy kinek van sok tennivalója még a jogtisztaság területén.” Árulkodó jelek a cégről, ha rendezetlen papírhalmaz, felkészületlen cégvezető és zavaros nyilvántartás fogadja a BSA jogi képviselőjét ellenőrzéskor. Ha a megkeresések ellenére, a cég folyamatosan ki akar bújni az együttműködés alól, vagy ha a BSA szakértője szándékos és komoly szabálytalanságokat fedez fel, akkor a látogatásnak kellemetlen utóhatásai is lehetnek. Kirívó esetekben a szervezet kezdeményezheti az általa képviselt cégek szellemi tulajdonjogának jogi, illetve hatósági úton történő érvényesítését.

Nem teljesen világos, hogy egy magánszervezet milyen hatáskörrel kényszeríti ellenőrző szerepét a vállalkozásokra – értetlenkedik Kis János, független szakértő – aki szerint a cégek joggal félnek attól, hogy üzleti titkaik konkurensük kezébe kerülhetnek. „A BSA által kezdeményezett bírósági eljárásokban gyakran ellenszakértőnek is meghívott szakember véleménye szerint e civil szervezet hatósági szerepben tetszeleg, miközben fenyegetettségével kényszerhelyzetet teremt.

Magyar György szerint a BSA-nak, mint jogvédő szervezetnek valóban nincs joga cégeket ellenőrizni, és akaratuk ellenére találkozót kicsikarni tőlük. A szerzői jogi törvény értelmében egy civil szervezet nem rendelkezhet több joggal, mint bármely állampolgár, illetve jogi személy, ezért hatósági jogkört sem gyakorolhat. Nem zaklathat továbbá sem magán, sem jogi személyt. Egyedül adatokat és információkat gyűjthet, az idevágó jogszabályok betartásával. Sem a cégek, sem a magánszemélyek nem kötelesek együttműködni a BSA jogászával, hiszen egy kabátgyártó képviselőjét sem engedné be egyetlen állampolgár sem azért, hogy ellenőrizhesse a kabát rendeltetésszerű használatát. A BSA viszont ilyenkor feljelenti a céget.

A szerzői jog sok mindenre felhatalmazza a tulajdonosokat - hangsúlyozza Simonkovics. A szervezet pedig a szoftver gyártók képviseletében ellenőrizheti a felhasználás jogszerűségét és mértékét. "Nem váratlanul csapunk le a cégekre, és a lehetőségekhez mérten igyekszünk rugalmasan kezelni a jogkövető magatartásra hajlandó vállalkozásokat. Erre bizonyíték, hogy a megkeresett cégek zöme pozitívan fogadta a BSA képviselőjének látogatását, annak ellenére, hogy tudatában voltak, sok tennivalójuk lenne még a jogtisztaság és a szoftvergazdálkodás bevezetése területén. A kapcsolatfelvétel a legtöbb esetben zökkenőmentes volt."

Egy nevét elhallgatni kívánó vállalkozás a hvg.hu-nak a következő történetről számolt be: „Telefonon arra hivatkoztak, hogy korábban küldött levelük(link) alapján időpontot egyeztetnének egy személyes konzultációra, hogy áttekintség a cég szoftvernyilvántartását. Szoftvereinket már a 'bilincses kampány' időszakában legalizáltuk, közel egymillió forintért, ezért nem aggódtunk. Levelet azonban nem kaptunk, csak később. A ’várva várt’ találkozó pedig elmaradt. Hogy miért nem jelentkeztek? Talán kapacitáshiány miatt, és most más cégek kerültek előtérbe."

A "rosszindulatú" pletykákkal ellentétben Simonkovics külön kiemelte, hogy a szervezet legfeljebb az esetek 5 százalékában kéri a hatóság közreműködését. Ez abban az esetben fordult elő , amikor olyan ellenállásba ütközik a BSA jogi képviselője, amelyet képtelen önállóan megoldani - magyarázta Simonkovics. Megpróbálunk először észérvekkel hatni a szóban forgó cég vezetőjére: tájékoztatjuk, hogy a BSA-nak jogi felhatalmazása van, amit bírói úton kikényszeríthető. A rendőrséggel kötött megállapodás pedig jogi keretet is biztosít az ilyen határozott fellépéshez.

Szomor Sándor

Szomor Sándor, az ORFK rendőralezredesének nem állt ugyan módjában elküldeni a jogvédő szervezetek és a rendőrség között októberben köttetett megállapodást, de a hvg.hu kérésére tartalmilag kivonatolta azt: „Az együttműködés keretében a jogvédő szervezetek vállalják, hogy tájékoztatják a rendőrséget a tudomásukra jutott bűncselekményekről, illetve az arra utaló körülményekről. Lehetőségeik szerint - kirendelés esetén szakértői vélemény adásával -, valamint szakmai kiadványok, útmutatók megjelentetésével járulnak hozzá a büntetőeljárások eredményes befejezéséhez. A Biztonságos Magyarországért Közalapítvány útján a jogvédő szervek - lehetőségeikhez mérten - szoftver- és eszköztámogatást nyújtanak a Rendőrségnek, elsősorban internetes készségek fejlesztése és a számítógépes adathordozók tartalmának lementése területén.”

Összefoglalva tehát a kerületi kapitányságok szükség esetén rendőri védelmet biztosítanak a jogvédő szervezetek – köztük a BSA - számára. Cserébe a szervezet szakmai segítséget, valamint szoftver, és eszköztámogatást nyújt a hatóságnak. Ez utóbbi felvet azonban néhány kérdést: a kilátásba helyezett támogatás növelheti-e a rendőrségi munka hatékonyságát? A megállapodás egyik rejtett célja nem a mutatószámok növelése?

Az alezredes nem érti miért lenne egy ilyen megállapodás elsődleges célja a rendőrségi mutatószámok növelése, mikor a hatóságnak hivatalból kell kivizsgálnia minden ügyet. Az eredményesség pedig főként a nyomozók szakmai hozzáértésén és a körülmények szerencsés összejátszásán múlik. A hvg.hu kérdésére elmondta a legtöbb be-, illetve feljelentés magánszemélyektől érkezik, de azért a BSA is szorgalmasan tevékenykedik. Minden beérkező információt megvizsgál a hatóság, függetlenül a bejelentő személyétől. Indokolt esetben – bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött – úgynevezett titkos információgyűjtő eszközöket (mint például lehallgatás) is alkalmazhatnak. Az alezredes szerint azonban még mindig gyakoribbak a feljelentés alapján induló nyílt eljárások.

A kisvállalkozások zsarolhatóak, és megfélelmíthetőek a jogvédő szervek gyakran vitatható módszerei által – meséli aggódva Kis János független igazságügyi szakértő. Sajnálatos tény, hogy a hatóságnak és a kirendelt szakértőknek olykor tagadhatatlanul közösek az érdekei. Nem csoda, ha a bűnügyi költségeket az eljárás végére az egekbe srófolják. Hiszen a lefoglalt nagymennyiségű adathordozó listázása feldolgozása igen sok időt emészt fel. A másik gond metodikai: kirendelt szakértők ugyanis nem reális, hanem kereskedelmi értéken számolják az elkövetési értéket. Teszik ezt annak ellenére, hogy a számítástechnika világában az értékmeghatározás egyébként is percenként mulandó: ami ma százezer forintba kerül, egy hónap múlva akár a 10-edét is érheti. Tehát amikor a büntetőeljárások elkezdődnek lehet a kár jelentős, a tárgyalásra esetleg már nagyságrendekkel kisebb.