szerző:
hvg.hu

Hiába kínál segítséget az állam, a 250 ezer kézművességgel kapcsolatos kis- és középvállalkozó közül csak kevesen tudnak bármit is kezdeni a létező gazdasági támogatással. A hvg.hu annak járt utána, mit ér a szakma egyik legrangosabb állami elismerése, a „Magyar Kézműves Remek” cím.

A hazai kézművesek „Nobel-díja” – mondta az idén negyedik alkalommal, ünnepélyes keretek között átadott Magyar Kézműves Remek (MKR) címről a kancelláriaminiszter, aki egyben a kitüntetés fővédnöke is. A néhány hete odítélt címmel kapcsolatban a hvg.hu kérdésére Ritterné Szilágyi Ilona, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKI) főmunkatársa elmondta, az elismerés elsősorban marketingtámogatást jelenthet a díjazottaknak.

„A díjat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara azzal a céllal hirdeti meg, hogy több ágazat összefogásával a hagyományokat őrző, kiemelkedő minőségű hazai termékek piacra kerülését és turisztikai hasznosítását szolgálja”- fogalmazott Pongorné Csákvári Marianna, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) helyettes államtitkára. Magyarázatképp hozzáfűzte, hogy hazánkban mintegy 850 ezer vállalkozás működik, amelyből 250 ezer valamilyen módon kapcsolatban áll a kézművességgel. A tisztségviselő úgy véli, a szektornak nem hagyományos értelemben vett támogatásra lenne szüksége. Szerinte inkább a stabil környezet, méltányos adórendszer kialakításával, illetve a bürokratikus intézmények szerepének javításával lehetne rájuk ösztönzőleg hatni.

A meghatottság aligha lehetett kétséges a múzeumi ceremónia pillanatában, azonban a vállalkozás fejlesztési és kereskedelmi helyettes-államtitkár gondolatairól már kissé másként vélekednek a - gyakorlatban is érintett - díjazott vidéki mesteremberek.

Bakafántos segítség (Oldaltörés)

„Bakafántos segítség” – fogalmazta meg az állam és a megyei iparkamara támogatásaival kapcsolatos tapasztalatait a hvg.hu-nak Szalma Valéria jászszentlászlói keramikus és gölöncsér. A természetben megtalálható – mesterséges adalékok nélküli – ősagyagformáló szerint a nagy szavak mögött csak elvétve akad megalapozottság. „Hatszoros biztosítékot kérnek” – mondta a művész arról, hogy mi veszi el neki és sok társának a kedvét a támogatások igénylésétől.

„A bürokrácia felőrli az energiáinkat” – ad választ a helyettes államtitkár elképzeléseire a Jászszentlászlón különösen szerencsés helyzetben lévő asszony. Szalma Valéria ugyanis azon kevesek közé tartozik, aki megél abból, amit termel. Ehhez persze nélkülözhetetlen fegyvertársra lelt párjában, aki egy gazdasági társaság vállalkozójaként vezeti az üzletet. Az internetet böngészve pályázatot figyel, információt keres a „néha valódi újdonságokat is tartalmazó kamarai lapban”, és hitelekért folyamodik – mindezt egy vendégházat vezetve, s ötvözve ezáltal a turizmust a népi sajátosságú kézműiparral.

„Hitelrendszerek 1, 2, 3”
 Noha a gyakorlatban a kézművesek közül eleddig nem a többség folyamodott hitelekhez, az állam arra törekszik, hogy egymásra épülve, bármely méretkategóriájú vállalkozás számára bármely életszakaszában rendelkezésre álljanak a források. Azok közül, akik hitellel élnek, a legnépszerűbb konstrukciót a 2002 óta működő Széchenyi Kártya Program nyújtja. Ez azon kívül, hogy nagy segítséget nyújt a likviditási válságok áthidalására, viszonylag egyszerűen hozzáférhető: önerő nélkül, néhány nap alatt hozzájuthat az ember a forgóeszköz-hitelhez szabad felhasználás mellett. Jelenleg 10 millió, de néhány hónap múlva már 25 millió forint lesz a kártya maximális összege; egy éves futamidővel a kamat összege pedig 11 %-os.

A Mikrohitel Program megyénként igényelhető, főleg beruházási és fejlesztési hitelfelvételi lehetőségként azoknak a mikrovállalkozásoknak, ahol kevesebb, mint 10 ember dolgozik. A felvehető hitel maximális összeg 6,5 millió forint, ezt kell 8 év alatt törleszteni, a kamat a jegybanki alapkamathoz kötött. A Mikrohitel Plusz Program a „Sikeres Magyarországért” Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram keretében 10 millió forintos fejlesztési hitelfelvételt kínál, ugyancsak kisvállalkozásoknak. Itt két év türelmi idő mellett, 10 éves futamidő van, a kamat mértéke itt is jegybanki alapkamathoz kötött.

A MKR – díj szerinte egyedül a kézműves vásároknál jelenthet valami pluszt, és talán jól jöhet referenciának a „Mikrohitel igénylésekor is. (lásd keretes írásunkat) „Számításaink szerint tényleges segítség lehet abban, hogy még az idén felépíthessük 3-4 millió forintból a bronzkori fazekas házunkat itt Jászszentlászlón” - ismeri el az állam le nem tagadható, célba ért segítségét.

Az agyagülepítési technika vagy a kemenceépítés beruházáshoz mérhető nagyságú támogatás csak azoknál merülhet fel egyáltalán, akik valamilyen gazdasági társulás formájában próbálnak többletforráshoz jutni. Magánszemélyek, egyéni vállalkozóként nem pályázhatnak semmilyen komolyabb segítségre. Ezt tartja az egyik legnagyobb problémának a hódmezővásárhelyi MKR-díjazott, Ambrus Sándor fazekas, aki immáron második alkalommal részesült a kitüntető címben. „Hitelnek nincs értelme, nagy pénzzel járó pályázatra pedig nincs lehetőség” – sajnálkozott a férfi, aki szerint egyedül a külföldön már működő ösztöndíjjal segíthetnének a szinte kizárólag egyéni vállalkozóból álló igazi kézműveseken.

A hódmezővásárhelyi népi iparművész éves bevétele mintegy 2-3 millió forint, az összeg állami és önkormányzati reprezentációs ajándék-megrendelésből származik, de a város központjában lévő „Fazekasház”-ba - ami egyébként a művész családi háza is – betérő vendégek is vásárolnak a portékákból. Ambrus úr megélhetését gyakorlatilag az fedezi, hogy egy múzeumban lakik, „még a mellékhelyiség is műemlékvédelmi örökség” – meséli. Önálló, 100 négyzetméteres bemutatótermük, házuk 40 százalékát kitevő „turistalátványosság”, ahol igény szerint vendégszállást is biztosítanak. „Soha nem voltam jól fizetve, a 44 éves kézműves múltammal erre a házra futotta, más vagyonom vagy vállalkozásom nincsen, de azért tisztességes munkával boldogulunk valahogy – ez a díj sokat nem oszt vagy szoroz” – véli a cserépfaragó fazekasmester. Balmazújváros és az ország egyetlen pásztorkalap készítő mestere, Mihalkó Gyula erkölcsi megbecsülésként értékelte a hvg.hu-nak a MKR-díjat. A férfi a megyei iparkamarának néhány éve azért lett tagja, hogy „jobban benne legyen a körforgásban”, de ez mindeddig még nem következett be. Havonta járó információs „kamara-lap” nyújtja számára az egyetlen tájékozódási lehetőséget. És bár külföldi kuncsaftjaival néhanapján internet segítségével kommunikál, a legfrissebb információkat nem a pályázatfigyelő honlapokról szerzi. Azok túl „zavarosak, nehéz az embernek kiigazodni rajtuk” - magyarázza.

Apróbb skalp (Oldaltörés)

Mihalkó Gyula
Negyedik generációs kalapkészítőként – 100 éve még a nagyapja diktálta le egy tanítónak a mestersége rejtelmeit, a dokumentum az Országos Széchenyi Könyvtárból került vissza a családhoz – mára egyedül készít Magyarországon a több mint 30 féle kalaptípust. „Nem sapkát! Kalapot” – nyomatékosítja a többek között hortobágyi csikós kalapot, betyár, juhász vagy kondás főfedőt, avagy párizsi kalapot, debreceni keménykalapot, netán zsidó kalapot fabrikáló mesterember. A nyugdíjas férfi kézi készítésű fejfedőiből mára évente mindössze 100-at értékesít, kevesebb mint 900 ezer forintos éves bevételt produkálva.

Nem is neki találták ki a GKM állami hitelkonstukcióit, lévén a bihari mester mestersége mára már inkább csak muzeális jellegű piaci termelés. „Hol van már az 1880-as évek 4000 kalapkészítője, vagy a gyáriasítást elszenvedett 1960-as évek 500 kalaposa?!” – emlékszik vissza fennhangon. Mihalkó mester szavajárása és ars poeticája is mintha már ódonnak tűnne , nem is tudja, vajon hány pásztor szolgál még az országban. A mondat mindenesetre helyet kíván: „Aki ad magára, annak pásztorkalapja egyszerre esernyő és napernyő is”. Aki ad magára, és akinek fontos a biztonság is, az óvatosan bánik a pakisztáni és indiai nyergekkel – vallja az idén első ízben MKR-díjjal jutalmazott nagyvázsonyi fiatalember, Sipos Péter, aki nyereg és heveder készítőként azért is kaphatta idén az elismerést, mert a hazai fejlődő lovas turizmust képviseli. Terméke mellesleg tavaly elnyerte a Magyar Formatervezési Díjat is. Az egyszerű kézművesként induló férfi szakmáját pár év kanadai tapasztalatcsere után immáron sokkal céltudatosabban, iparosított technikával műveli. Szerinte „haladva a korral” váltani kell, és fejleszteni a technikai adottságot ahhoz, hogy versenyképes maradjon az ember.

Kamarák helyett igazi érdekvédelem (Oldaltörés)

Sipos Péter a mostani kitüntetést „egy apróbb skalpként” értékeli, ami a jövőben előnyt jelenthet számára. Többi pályatársa helyzetéről azonban élesen fogalmazott a hvg.hu-nak: „az egyszerű kézművesek helyzete több sebből vérzik”, „egyéni vállalkozóként semmi esélyük a boldoguláshoz”. Szerinte ezen csak egy igazi érdekvédelmi szervezet lenne képes változtatni, mert a kamarák „bekövesedtek egészen”. Nélkülük tehát útvesztőben a süllyesztő felé sodródik több ezer tisztes iparos. Ami pedig a biztosabb termelőket – ezáltal őt is veszélyezteti -, az a versenyképesség tekintetében tapasztalható ár- és értékarány problémák.

A dömpingszerű keleti termékek beáramlása ellen állami felelősségvállalást tart kívánatosnak a vállalkozó, aki példaként megemlítette: amíg egy saját nyeregért a piacon 70 ezer forintot kér – csak az anyagköltség több, mint 45 ezer forint –, addig nagykereskedelmi áron egy pakisztáni nyereg kompletten már 13 ezer forintért is beszerezhető. Nem egyszerű a verseny, főleg úgy, hogy Sipos nem is tagja egyetlen kamarának sem.

A vállalkozó néhány társával valódi érdekképviseletet szeretne, ezért is tervezik egy „Magyar Nyerges Szövetség” megalapítását – igaz, ezt a kamara közreműködésével. A 850 ezer kis- és középvállalkozás – köztük az a negyedmillió, amelyik kapcsolatban áll kézművességgel is - 2006 januárjáig az államtól mintegy 33,5 milliárd forint megítélt támogatást használhatott fel a csaknem 6000 „támogató döntés” eredményeként – válaszolta a hvg.hu kérdésére a GKM fejlesztési és kereskedelmi helyettes-államtitkára. Pongorné Csákvári Marianna kiemelte, hogy az intézkedéssel több mint 80 milliárd forintnyi beruházás és fejlesztés valósulhat meg hazánkban, mintegy 28 800 munkahelyet teremtve.

Számok tükrében (Oldaltörés)

A GKM illetékese úgy vélekedett, hogy adótörvények módosításával, pályázati- és hitelkonstrukciós „egész sorával” segítik a mesteremberek boldogulását. Köztük az egyszerűsített vállalkozói adóval, a 16 százalékra csökkentett társasági adó kulcsával, az ÁFA 20 százalékos mértékével, illetve a levonható iparűzési adóval, melyet 2008-ra teljesen eltörölnének.

A kormány a kis- és középvállalkozókat a hazai gazdaság egyik legfontosabb pillérének tekinti, ezért a szektorra prioritásként tekint, így a kkv-k technológiai modernizációja, menedzsmentjük fejlesztése és együttműködésük ösztönzése a legfőbb célkitűzés – válaszolt a hvg.hu-nak a helyettes államtitkár.

Az általunk megkeresett egyik vállalkozó szerint az államtitkár-helyettes nem adott konkrét választ arra a felvetésre, hogy kifejezetten a kézművesek – a „mikrovállalkozók” – milyen támogatásban is részesülnek? Mesteremberünk aggályosnak érzi a hivatal válaszát, amit túl általánosnak és a multinacionális vállalatokra vonatkoztatóan is értelmezhetőnek vél.

Wallenstein Róbert
Szellem

A vászon iparosai

Hétfőn hajnalban a világ filmrajongóit elsősorban A Gyűrűk Ura-trilógia utolsó részének papírforma kiütéses győzelme kápráztatta el, s szokás szerint kevesebb szó esett a "technikai" megoldásokért járó Oscarokról.