Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Sorozatunk első részében megpróbáltuk körbejárni, hogy pontosan mit kell érteni szabadalom alatt. Most azt vizsgáljuk meg, hogy mit lehet kezdeni a megszerzett joggal. Bemutatunk néhány olyan kreatív lehetőséget is, amelyre valószínűleg nem gondoltak a jogintézmény hajdani kitalálói.
Egy szabadalomnak egyszerre két vonzó tulajdonsága is van. A birtokosának elsőként jut a tudomására egy gazdasági előnyöket mutató megoldás, amellyel egy piaci rést kitöltve meg tud kapaszkodni az üzleti versenyben.
Hab a tortán, hogy még azt a jogot is megkaphatja, hogy versenytársak nélkül tevékenykedhessen ebben az üzleti résben. Ez a helyzet nagyon csábító. Aki felismeri ezt, hosszú távú előnyöket kovácsolhat egy apró ötletből is.
A hazai vállalkozások ritkán gondolkoznak globálisan. A tőkehiány miatt rendszerint arra sem vállalkoznak, hogy új terméket fejlesszenek ki és jelenjenek meg vele a hazai piacon. Ha mégis belevágnak, akkor ott takarékoskodnak, ahol csak tudnak. Többnyire a külföldi szabadalmazáson igyekeznek spórolni.
Ha a feltaláló mégis az egész világon szeretne kizárólagosságot kapni ötlete hasznosítására, akkor közel 194 országban kellene oltalmat szereznie. Ez nemcsak lehetetlen, hanem értelmetlen is. Két lehetőség közül célszerű választani: termelésvédelemmel megakadályozható találmány gyártása, vagy megtiltható, hogy eladják a terméket a fizetőképes piacokon.
Az előbbibe csak akkor érdemes belevágni, ha a találmány gyártására képes vállalatok kevés országban koncentrálódnak és ott megfelelő szintű a jogérvényesítés. Piacvédelmbe kezdeni pedig csak akkor van értelme, ha a termék könnyen gyártható. Ezt választva a feltaláló ugyanis lemond az olcsó munkaerőt alkalmazó szegény országokról, mint piacról.
Maradnak viszont a fejlett országok (EU, USA, Japán), amelyek sokszor gyártókként is számításba jönnek, s a jogérvényesítésük is itt a leghatékonyabb. Ha szabadalmat szerzünk ezekben az országokban, akkor hatékonyan védhetjük magunkat mind a termelési mind a piaci oldalról.
A másik út, amikor a helyi piacon keresztül jut el a termék a nagy nemzetközi cégekhez. Ilyenkor ugyanis alig van már rizikó a találmány gyártásában és értékesítésben. Fejlesztői és marketing-lehetőségeikkel ki tudják aknázni a megoldásban rejlő teljes üzleti potenciált, ezért ilyen helyzetben a külföldi cégnek akkora összegért is megéri felvásárolni a kisvállalkozást, amennyire a válalkozók álmukban sem gondoltak volna.
Kinyomtatom
Elküldöm
Magyarországon fizetik a legalacsonyabb társasági adót »
Gripen-főnök: a vesztes riválisok üzenhettek az ellopott mobilról »
Megnyílt a szekszárdi Garay pince »
A luxuscégeket is eléri a válság? »
