Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Solt Ignác, középkorú roma férfi betanított munkásnak jelentkezett a Benteler Autótechnikai Kft.-hez. A felvételi beszélgetés után már tesztet sem írhatott, jelentkezését - az Egyenlő Bánásmód Hatóság határozata szerint - származása miatt utasították el. Az eset nem egyedi, a fogyatékkal élőket hasonlóképp diszkriminálja a munkaadók többsége. Kérdés, van-e esély arra, hogy a hátrányos helyzetű csoportokat integrálni lehessen a munkaerőpiacra?
|
|
© Dudás Szabolcs |
A roma etnikumhoz tartozó, a mentálisan sérült vagy bármilyen fogyatékkal élő csoport tagjai hasonló cipőben járnak. Alacsony iskolázottságuk miatt kevesebb eséllyel pályázhatnak, de a képzettségüknek megfelelő munkahelyeken gyakran már fényképes önéletrajzuk miatt kiesnek a rostán. Ez utóbbi főként a romákra igaz. Ha el is jutnak a felvételi elbeszélgetésig, tesztet általában nem írhatnak – sérelmezik a jogvédők. Solt Ignác, középkorú roma férfi egy hónappal ezelőtt jelentkezett a Benteler Autótechniakai Kft.-hez, betanított munkásnak. A cég 28 főt – köztük 24 roma származásút - hívott be meghallgatásra. A személyes elbeszélgetés után mindössze 4 ember írhatott felvételi tesztet, de Solt Ignác állítása szerint egyikük sem volt roma származású.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a körülmények megvizsgálása után faj szerinti diszkrimináció miatt 700 ezer forint bírságot szabott ki a cégre. Solt Ignácot idáig 10 cégtől utasították vissza, ő úgy véli, a származása miatt. Ezek után érezte úgy, hogy nem maradhat tétlen tovább. Anyagi előnye egyelőre nem származott az ügyből, a hatóság határozata inkább erkölcsi elégtétel számára. Keveházi Péter, a Benteler személyügyi vezetője – a hvg.hu-nak nyilatkozva visszautasította az etnikai megkülönböztetés vádját: „Ránézésre senkiről nem állapítható meg a származása, ráadásul cégünknél több roma származású is dolgozik.” A cég a határozat ellen fellebezett, Keveházi úgy véli, a bíróság még idén tisztázza a kft.-t.
| Mi változott? |
| Egy 1993-as felmérés szerint a 15 és 74 év közötti roma férfiak 21 százaléka dolgozott, míg a 2003-as szerint 20 százaléka. A roma nőknek mind a két időpontban 15 százaléka vállalt munkát. Havas Gábor szociológus szerint döbbenetes, hogy e 10 év alatt gyakorlatilag nem történt elmozdulás. Ezen a tartósan beállt foglalkoztatási helyzeten szerinte egyre nehezebb változtatni. Ugyanakkor vigasztalást jelenthet, hogy a 15-19 éves korosztálynak összehasonlíthatatlanul nagyobb százaléka tanul ma, mint tíz évvel ezelőtt. |
Nagy Beáta szociológus úgy véli, a munkaadók többsége azért ódzkodik roma munkavállalók alkalmazásától, mert szemmel láthatóan különböznek munkatársaiktól, s a munkáltatótól is. Szívesebben dolgoznak a "hasonlókkal", olyanokkal, akik, "közülük valók". A hasonló hasonlót vonz elv, mint oly sokszor az élet más területén, tehát itt is érvényesül. A többségi társadalom összezár a kisebbséggel szemben.
Szociológiai módszerrel megbecsülhető, hogy a munkanélküliségből mennyit magyaráz az iskolázottság vagy például az előnytelen lakóhely. De ezeket a kemény mutatókat figyelembe véve is még mindig marad egy jelentős rész, amelyet a munkanélküliséget befolyásoló objektív tényezők egyike sem indokol a romák esetében. Ezt minden bizonnyal a diszkrimináció okozza.
Kinyomtatom
Elküldöm
