Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#9)
Júliusban az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, módosítsa a környezetvédelmi termékdíj-szabályozást úgy, hogy az ne sértsen uniós jogokat. November 6-áig kell előterjeszteni Brüsszelben az új javaslatot, de végleges koncepció egyelőre nem született. Milyen változások várhatóak?
| |
© Marton Szilvia |
Az Európai Bizottság döntése – a korábban pert fontolgató gyártók panaszaival összhangban – többek között kifogásolja, hogy a törvény különbséget tesz a termékek szelektív visszagyűjtése és újrahasznosítása között, továbbá egyre magasabb kvóták előírásával akarja visszarendezni a piacot az újratölthető palackok irányába, ahelyett, hogy az újrahasznosítást szorgalmazná.
| A termékdíj-szabályozás jelene és múltja |
| A környezetvédelmi termékdíjat 1995-ben vezették be azzal a céllal, hogy a természeti erőforrások takarékos felhasználására ösztönözzön. Azóta többször módosították, legutóbb 2005-ben, amikor kibővítették a betétdíjas csomagolást ösztönző előírásokkal. Jelenleg a gumiabroncsok, az egyéb kőolajtermékek, a hűtőberendezések és hűtőközegek, az akkumulátorok, a reklámhordozó papírok, az elektromos és elektronikai berendezések, valamint az áruk csomagolása után kell termékdíjat fizetni. A termékdíj alapja a termékdíj-köteles termék tömege (kivéve a hűtőberendezéseket és a kereskedelmi csomagolást). |
A magyar gyártók legszívesebben eltörölnék az újrahasználatot ösztönző jelenlegi rendelkezéseket. Elgondolásuk szerint a betétdíj önmagában nem lenne a termékdíj-mentesség feltétele. Cserébe az Európai Unió által Magyarország számára előírt minimális csomagolás-hasznosítási követelmény felett teljesítenének, azaz több hulladékot hasznosítanának, mint amennyit kötelező lenne.
Ez a javaslat a környezetvédelmi tárca szerint nem fogadható el, már csak azért sem, mert így is egyre kevesebben vásárolnak és váltanak vissza betétdíjas terméket. A gyártók a fogyatkozó igények miatt pedig még kevesebb újratölthető palackot állítanának elő. Így az újrahasználat területén hasonlóan csökkenő tendenciát mutató EU-s országokhoz képest is elmaradna Magyarország – figyelmeztetett a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium (KvvM) júliusban összeállított munkaanyaga.
Ezzel szemben a zöld tárca októberi közleményében javasolt rendszer lényege már nem sokban különbözik a gyártói javaslattól. A termékdíjat továbbra is az újrahasználati, illetve a hasznosítási kötelezettségek minimális szintjét sem teljesítő cégeknek kellene ugyan megfizetniük, de a kötelezettek az újrahasznosítás túlteljesítésével — meghatározott keretek között — kiválthatják az újrahasználatot. A különbség tehát a jelenlegi és a tervezett szabályok között a rendszer rugalmasságában van. A rugalmassá tett termékdíj-rendszer a KvvM tervei szerint önmagában is ösztönöz a visszaváltási, azaz a betétdíj-rendszerek jelenleginél szélesebb körű alkalmazására.
A hvg.hu úgy tudja, a legtöbb termékdíj-köteles termék – így például a csomagolóanyagok, elektromos és elektronikai berendezések, akkumulátorok – gyártóinak, forgalmazóinak a termékdíj-fizetési kötelezettség mellett hulladékhasznosítási kötelezettségük is van. Vagyis a gyártott és forgalmazott termékekből keletkezett hulladék meghatározott részét kötelesek a fogyasztóktól visszavenni, begyűjteni, újrahasznosítani és ártalmatlanítani.
E kötelezettségek – melyeket a jelenleg is hatályos kormányrendeletek írjnak elő – alól a termékdíj megfizetése sem mentesíti a cégeket. Vagyis hiába fizet egy vállalat termékdíjat, ha nem tesz eleget a hulladékhasznosítási kötelezettségeknek, hulladékgazdálkodási bírságra számíthat – mutatott rá Deák László, a PricewaterhouseCoopers adótanácsadási üzletágának igazgatója. A bírság akár egymillió forint is lehet, az érintett hulladék mennyiségétől és veszélyességétől, valamint a jogsértés súlyától és ismétlődésétől függően.
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#9)
boMisi
r-water
pali923
lesley
Lehet minden részkérdésben részmegoldásokon vitatkozni (meg tenni is - az is több a semminél), de a lényegről nem beszélünk?<br><br>Korunk csodálatos kifejezése, a "fenntartható fejlődés" (értsd: növekvő termelés, növekvő profit - ennek védelmében néhány elkerülhetetlen intézkedés) csak a pénzügyi lobbi (pillanatnyi) érdeke.<br><br>Nem a fogyasztáshajszolás, hanem a FENNTARTHATÓ ÉLET lenne mindannyiunk hosszú távú érdeke! Ha a környezetünket a természetes regenerálódási képességén túl kiszipolyozzuk, tönkretesszük, hol és hogyan fognak élni unokáink? <br><br>Csak egy apró (a témához kapcsolódó) kérdéskör. Tudják, hogy Magyarország 95%-án (nem terület, hanem ellátott fogyasztó) kifogástalan minőségű a csapvíz? Tudják, hogy az "ásványvizek" nagy részét ebből palackozzák? És akkor még szállítgatják ide-oda.<br>Miért csak az a téma, hogy visszaváltható, vagy eldobható legyen a műanyag palack?<br>