Többmilliárdos kártérítést követelnek a Magyar Telekomtól

Sorozatos perek a Magyar Telekom ellen, és büntetőfeljelentések a magyar vállalaton belül. Hogy pontosan kik, miért és milyen követeléssel perlik a társaságot, amelynek közgyűlési jegyzőkönyve is egyre vitatottabb, kiderül cikkünkből.

© Stiller Ákos

Ismét a Fővárosi Bírósághoz fordultak a Magyar Telekom volt partnerei abban a polgári perben, amelyben többek között a vállalat tisztességtelen piaci magatartását kifogásolják. Korábbi keresetük most azzal módosult, hogy immár többmilliárd forint kártérítésre tartanak igényt, amiért - szerintük - egyoldalúan és jogszerűtlenül bontott velük szerződést a társaság. Közben két kisrészvényes a közgyűlésen hozott határozatok érvénytelenítését, illetve az osztalék kifizetésének felfüggesztését kérte a bíróságtól. Ez utóbbival kapcsolatban a Magyar Telekom megkeresésünkre a honlapján megjelent befektetői közleményre hivatkozott, mint amely részletes indoklást ad az ügyben. Ez így szól: "A Magyar Telekom álláspontja szerint a kereseti kérelem megalapozatlan, és a társaság mindent megtesz ezen álláspontja érvényre juttatásának érdekében. Az osztalékfizetés a részvényesek 2008. április 25-én hozott döntésének megfelelően, a társaság által korábban közétett időben meg fog történni".

Alig több mint egy hónapja volt az első tárgyalása annak a pernek, amelyet a Magyar Telekom Nyrt. volt partnercégei, az Actual Budapest, a Polinet 2000 és a Hungarowork Kft. alvállalkozóikkal - Euroservice-Royal,Telmat és Universitas Kft.  - együtt indítottak a társaság  és a vele szorosan együttműködő munkaerő-kölcsönző cégek ellen. Elsősorban tisztességtelen piaci magatartással, illetve ügyfélszolgálati szerződéseik jogszerűtlen felbontásával vádolják az MTelekomot. A szerződéskötéskor kölcsönösen elálltak ugyanis a felmondás jogától, egészen 2010 júniusáig. A távközlési vállalat ezt figyelmen kívül hagyta, amikor partnerei beleegyezése nélkül megállapodást kötött a Prohumán 2004 és a Trenkwalder Kft.-vel, hogy tőlük kölcsönözze a korábban partnercégekhez kiszervezett munkaerőt.

A Magyar Telekom kínos ügyei

A Magyar Telekom Nyrt. (MTelekom) büntetőfeljelentést készül tenni a cég korábbi elnök-vezérigazgatója, Straub Elek és a külföldi felvásárlásokat intéző stratégiai igazgatóságának volt vezetője, Balogh András ellen, mivel bebizonyosodott, hogy felelősek a montenegrói és macedón leányvállalatok által 2004-2006 között megkötött törvénytelen szerződésekért - értesült a HVG hetilap. A feljelentéshez a muníciót az MTelekom auditbizottsága által jogi tanácsadónak felkért amerikai White and Case LLP adta. Utóbbi a közel két és fél éve tartó vizsgálódásáról a múlt héten közzétett közbülső jelentésében például azt állapította meg, hogy az MTelekom csoport által egy Cipruson bejegyzett tanácsadó céggel kötött - Macedóniában végzendő tanácsadói és lobbitevékenységre szóló - szerződések létrejötte és teljesítése törvénytelen volt (s ezek alapján az MTelekom csoport 6,7 millió eurót fizetett ki). A Magyar Telekom - mint az MTI hírül adta - nem kommentálja a korábbi vezetők feljelentéséről szóló sajtóértesüléseket. A törvénytelen szerződésekkel kapcsolatos vizsgálat még nem fejeződött be, és a társaság egyelőre nem tudja, hogy mikor, illetve milyen eredménnyel zárul majd, mivel az ügyet független cég vizsgálja. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI)  május 20-án megszüntette viszont  a Magyar Telekom NyRt. kapcsán ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés gyanúja miatt folytatott nyomozást  - tudta meg a hvg.hu. Az NNI szóvivője Bartha László, elmondta, a montenegrói szerződéskötések ügyében indult eljárás során azt állapították meg, hogy a tett nem bűncselekmény, ezért zárták le az aktákat. Időközben az amerikai igazságügyi minisztérium is vizsgálja a korrupciógyanús ügyeket. Az eddigi információk alapján az MTelekom súlyos bírságokra számíthat, és nem kizárt, hogy a botrányok miatt részvényeit ki kell vezetnie a New York-i értéktőzsdéről.

A partnercégek az utóbbi hónapokban többször is  kezdeményezték az eredeti, vagyis a szerződés felmondása előtti állapot visszaállítását, de a vállalat egyértelműen elzárkózott ettől – ami a szerkesztőségünkbe eljuttatott dokumentumokból is kiderül. Ezért most a felperesek keresetmódosításukban vagyoni káruk megtérítését követelik. Egyebek mellett arra hivatkoznak, hogy a vállalat korábban már elismerte kártérítési igényük jogalapját, és csak az összegről folyik a vita.

Kártérítési igények

A kártérítés pontos összegének meghatározása a bíróság hatásköre, de a  követelés cégenként egymilliárd forint feletti. Úgy tudjuk, az egykori partnercégek elsősorban a szerződéseikben meghatározott fix (megrendeléstől független) alapdíjakat követelik, amelyektől 2008 áprilisa és 2010 júniusa között azért esnek el, mert a szerződéseiket egyoldalúan felmondta a Magyar Telekom. Egyéb káraikat - a telefonos ügyfélszolgálatok szervezésének, irányításának, létrehozásának, menedzselésének költségeit - szakértők bevonásával kívánják bizonyítani.

A per egyik tárgya a tisztességtelen piaci magatartás, melynek megalapozottságát egyébként a felperesek abban látják, hogy márciusban közvetlenül azután csappant meg munkaerő-állományuk, hogy megtudták: az MTelekom összesen közel 1 milliárd forint juttatást ajánlott fel a felperesek dolgozóinak, ha felmondanak munkáltatójuknak, és beleegyeznek, hogy számukra kedvezőtlenebb feltételekkel munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül foglalkoztassa őket a Telekom. (A felperesek a munkatársak elcsábításáról készült jegyzőkönyveket csatolták keresetükhöz.) Ezt az ajánlattételt később a Magyar Telekom sem cáfolta. 

Április 25-i közgyűlése óta mindezt azonban már másképp gondolja. Egyik részvényesének ott elhangzott kérdésére, „Igaz-e, hogy a cég egymilliárd forintot fizetett ki 2008-ban egy munkaerő-kölcsönző cégnek úgy, hogy nem volt mögötte igazi teljesítés?", azt válaszolta, hogy "nem igaz".  Arra a következő érdeklődésre, hogy a válasz melyik része nem felel meg a valóságnak,  a Magyar Telekom közölte: nem egyszeri juttatást, hanem megbízási díjat fizetett ki 2008 áprilisában a Prohumán 2004 és a Trenkwalder munkaerő-kölcsönző cégeknek; nem igaz, hogy a kifizetett összeg valós teljesítés nélküli, de a mértékéről egyeztetni akarnak az érintett felekkel. 

Ez a vitatható kifizetés – a hvg.hu értesülései szerint - több részvényes szemét szúrja, akik fontolgatják, hogy megkeresik az amerikai hatóságokat (SEC, igazságügyi minisztérium) és a magyar Nemzeti Nyomozó Irodát is, hogy vizsgálják meg,  kifizetett-e,  és milyen jogcímen a Magyar Telekom  közel egymilliárd forintot a kölcsönzött munkavállalóknak, és akkor már terjesszék ki az eljárást a társaság ellen már 2006 óta, a montenegrói offshore cégekkel kapcsolatos kifizetések miatt indult vizsgálatra is.

A vállalat áprilisi közgyűlésének azonban nem ez az egyetlen fejleménye. Két éisrészvényes, Kapcsos László és Marosi László - akik egyes hírek szerint nem függetlenek a pereskedő alvállalkozóktól - szeretnék megakadályozni az osztalék kifizetését. Érvényteleníteni akarják a legutóbbi közgyűlés határozatait, mert véleményük és emlékezetük szerint a Magyar Telekom nyilvánosságra hozott jegyzőkönyve jelentősen eltér attól, ami az április 25-i eseményen – saját fülük hallatára - elhangzott. Feltételezéseiket azonban addig nem tudják megerősíteni, amíg nem kapják meg a közgyűlésről készült hangfelvétel másolatát. Márpedig a hangfelvétel a részvényesek külön kérése ellenére máig nem hozzáférhető.

A vállalat azt ígéri, hogy miután megkapja a hangfelvételhez az „adatvédelmi hozzájárulást” lehetővé teszi a meghallgatást, de a felvételt nem adja ki. Mindez történik a közgyűlés után több mint egy hónappal, miközben a BÉT ajánlása háromnapos határidejű válaszadást ír elő. Hanák András társasági jogász szerint a részvényeseknek joguk van a felvétel meghallgatásához, és ezt a vállalatnak éppúgy lehetővé kell tennie, mint a betekintést az üzleti könyvekbe.

Kapcsos László és Marosi László  azt is  sérelmezik, hogy kérésük ellenére az MTelekom a közleményében összemossa a cégeik által indított peres eljárásokat a  részvényesek közgyűlési határozatokat támadó keresetével. Emellett kifogásolják, hogy a társaság nem az alapszabályban rögzített minden fórumon hirdette meg a közgyűlést 30 nappal a megtartása előtt.  Megfeledkezett arról, hogy a saját, illetve a Budapesti Értéktőzsde weboldala mellett a Magyar Tőkepiac online magazinban is publikálja ezt a tájékoztatást. Az MTelekom azzal is mulasztott  - teszik hozzá -, hogy a számára előírt dokumentumokat (napirendi pontok összefoglalója, határozati javaslatok és egyéb előterjesztések) határidőn túl, azaz nem  15 nappal a közgyűlés előtt hozta nyilvánosságra. A hvg.hu úgy tudja, az MTelekom a  közgyűlési jegyzőkönyvet május 27-ig (tehát a törvényben előírt 30 napon belül) nem juttatta el a cégbíróságra.

Ha a bíróság a részvényesek keresetét megalapozottnak találja, és érvénytelennek nyilvánítja a közgyűlési határozatokat, akár az is megtörténhet, hogy az MTelekomnak vissza kell kérnie részvényeseitől a kifizetett osztalékot - mondta lapunknak Fintha-Nagy Ádám, tőzsdei ügyekkel foglalkozó ügyvéd.