Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
A minimálbérből élők kétszer annyi munkavállalói járulékot fizethetnek, és rosszabbul járhat az is, aki munkáltatója helyett az APEH-ra bízza a bevallása kitöltését. De milyen magánszemélyeket érintő adóváltozásokra lehet még számítani, ha az októberi tervezetet elfogadja a parlament?
| Mi változik és mi marad? |
| - nem lesz ingatlanadó - elmarad az szja-sávhatár 1,7-ről 2 millió forintra emelése - marad a 4 százalékos különadó - megszűnik a 35 százalékos osztalékadó - értékalapú helyett fix összegű lesz a cégautóadó - új szja-adókedvezmény lesz a nyugtaadásnál - maximum 100 ezer forint - adószám-felfüggesztés: több lehetőség az APEH kezébe - szigorítják a 250 ezer forint feletti készpénzügyletek feltételeit |
Ilyen például az is, hogy a munkavállalói és az egészségbiztosítási járulék (6 százalék) alapja jövőre megegyezne, csakúgy, mint a munkaadói és a társadalombiztosítási alap. Az intézkedés állítólagos célja, hogy a dolgozónak ne kelljen felesleges számításokat végeznie ahhoz, hogy megtudja, mennyi járulékot kell fizetnie. Csakhogy az is előfordulhat, hogy épp a dupláját kell fizetnie, mint eddig – mutat rá Angyal József okleveles adószakértő.
Eddig a munkavállalói járulék (1,5 százalék) alapja a bruttó munkabér, vagyis minimálbér esetén 69 ezer forint volt. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a dolgozónak, ha a minimálbérnek megfelelő összeget kapta, csak ezután kellett a másfél százalékot fizetnie, abban az esetben is, ha a munkáltatója a dupla járulékalap szerint fizette a járulékot utána. A minimálbér (bruttó jövedelem) és a dupla járulékalap közötti részre eső járulék ugyanis a munkaadó pénztárcáját terhelte. Ez, a tervek szerint, megváltozik: az alkalmazottnak már nem a bruttó bére (példánkban a minimálbér), hanem a 138 ezer forintos dupla járulékalap (ez az egészségbiztosítási járulék alapja is) után kell majd fizetnie a másfél százalékot és a munkáltatónak a 3 százalék munkaadói járulékot.
Ami pedig éppen a kétszerese a jelenlegi mértéknek. Bár a kormány nem tervezi a minimálbér megadóztatását, a javaslat mégiscsak egyfajta adóalap-kiszélesítésnek tekinthető – szögezte le Angyal József. Extra munkavállalói járulékot is kell majd fizetnie annak, aki betegszabadságra megy, adóköteles devizaellátmányt vesz fel vesz fel, vagy munkahelye – a jogszabályban megengedett felett – bármilyen költségét megtéríti. Januártól, ha minden igaz, az úgynevezett személyi jellegű kifizetések után is kérik a másfél százalékot.
Kinyomtatom
Elküldöm
