szerző:
Salgó Andrea (hvg.hu)

A minimálbérből élők kétszer annyi munkavállalói járulékot fizethetnek, és rosszabbul járhat az is, aki munkáltatója helyett az APEH-ra bízza a bevallása kitöltését. De milyen magánszemélyeket érintő adóváltozásokra lehet még számítani, ha az októberi tervezetet elfogadja a parlament?

Mi változik és mi marad?
- nem lesz ingatlanadó
- elmarad az szja-sávhatár 1,7-ről 2 millió forintra emelése
- marad a  4 százalékos különadó
- megszűnik a 35 százalékos osztalékadó
- értékalapú helyett fix összegű lesz a cégautóadó
- új szja-adókedvezmény lesz a  nyugtaadásnál - maximum 100 ezer forint
- adószám-felfüggesztés: több lehetőség az APEH kezébe
- szigorítják a 250 ezer forint feletti készpénzügyletek feltételeit
Ez a második adótörvény-tervezet, ami idén ősszel a parlament elé kerül, pedig néhány héttel ezelőtt még úgy tűnt, januártól mégsem lesz változás az adózásban. A szeptember közepén Magyarországra is begyűrűzött gazdasági világválság nyomán ugyanis az első kormányzati lépések között szerepelt a jövő évi költségvetés és az adómódosítások visszavonása. Ám október utolsó hetében a parlament elé került egy újabb tervezet, amelyben a legtöbb szakértő szerint elsősorban apróbb technikai jellegű módosítások szerepelnek. De az sincs kizárva, hogy megbújt néhány egyszerűsítésnek álcázott adóemelés is a sorok között, miközben  a Pénzügyminisztérium állítja: az adó- és járulékrendszer 2009-es változtatásának alapvető célja az egyszerűsítés, amely kézzelfogható versenyelőnyt jelenthet és hatékonyabbá teheti az adóellenőrzést is.

Ilyen például az is, hogy a munkavállalói és az egészségbiztosítási járulék (6 százalék) alapja jövőre megegyezne, csakúgy, mint a munkaadói és a társadalombiztosítási alap. Az intézkedés állítólagos célja, hogy a dolgozónak ne kelljen felesleges számításokat végeznie ahhoz, hogy megtudja, mennyi járulékot kell fizetnie. Csakhogy az is előfordulhat, hogy épp a dupláját kell fizetnie, mint eddig – mutat rá Angyal József okleveles adószakértő. 

Eddig a munkavállalói járulék (1,5 százalék) alapja a bruttó munkabér, vagyis minimálbér esetén 69 ezer forint volt. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a dolgozónak, ha a minimálbérnek megfelelő összeget kapta, csak ezután kellett a másfél százalékot fizetnie, abban az esetben is, ha a munkáltatója a dupla járulékalap szerint fizette a járulékot utána. A minimálbér (bruttó jövedelem) és a dupla járulékalap közötti részre eső járulék ugyanis a munkaadó pénztárcáját terhelte. Ez, a tervek szerint, megváltozik: az alkalmazottnak már nem a bruttó bére (példánkban a minimálbér), hanem a 138 ezer forintos dupla járulékalap (ez az egészségbiztosítási járulék alapja is) után kell majd fizetnie a másfél százalékot és a munkáltatónak a 3 százalék munkaadói járulékot. 

Ami pedig éppen a kétszerese a jelenlegi mértéknek. Bár a kormány nem tervezi a minimálbér megadóztatását, a javaslat mégiscsak egyfajta adóalap-kiszélesítésnek tekinthető – szögezte le Angyal József. Extra munkavállalói járulékot is kell majd fizetnie annak, aki betegszabadságra megy, adóköteles devizaellátmányt vesz fel vesz fel, vagy munkahelye –  a jogszabályban megengedett felett – bármilyen költségét megtéríti. Januártól, ha minden igaz, az úgynevezett személyi jellegű kifizetések után is kérik a másfél százalékot.

Adójóváírás és a 13. havi nyugdíj: melyik kerül többe? (Oldaltörés)

A minimálbért még 6 évvel ezelőtt tette a kormány adómentessé azzal, hogy az adójóváírás mértékét háromról kilencezer forintra emelte. Ez a módszer – az okleveles adószakértő szerint – épp évi 140 milliárd forinttal került többe a költségvetésnek, mint amennyit a büdzsében erre elkülönítettek. 

Az adójóváírás úgynevezett megtriplázásával ugyanis nemcsak a minimálbér vált adómentessé, hanem extra kedvezményhez jutott minden adózó, akinek éves jövedelme nem volt több 1,2 millió forintnál. Ezt a csorbát azóta sem küszöbölték ki, noha a kiegészítő adójóváírás időközbeni bevezetésével sikerült csökkenteni a hiányt. Ma már újra egységes és indokolatlanul magas, pontosan 11340 forint az adójóváírás mértéke. Vagyis mindenki jogosult erre az összegre, amíg éves jövedelme el nem éri az 1,2 milliót. Igaz, a szakértő számításai szerint a jóváírás megszüntetésével összesen 140 milliárd forinttal többet lehetne spórolni, mint a 13. havi nyugdíj (összesen 210 milliárd forintos költség) elhagyásával, de az állami költségek effajta visszaszorítása idáig még javaslatként sem fogalmazódott meg. 

Mi több, az adójóváírás mértékét évről-évre emelik, gyakran az adókedvezményekkel párhuzamosan. A jövő évi adóterv része az is, hogy korlátozás nélkül adható béren kívüli  adómentes juttatás, pontosabban erre utal a jelenleg is érvényes évi  400 ezer forintos felső határ eltörlése. Pedig a korlátozás megszüntetése nem mindenki számára teremt egyértelműen kedvezőbb helyzetet, mivel ezzel párhuzamosan új, egyedi korlátokat vezetnének be bizonyos juttatásoknál, s azokat sem szüntetnék meg, amelyek már most is érvényesek – hívja fel a figyelmet Veszprémi István, a Deloitte adószakértője. Az új szabály szerint, ha a dolgozó tanulmányi szerződést köt a munkáltatójával, az iskolai rendszerű képzés átvállalt költségei éves szinten nem haladhatják meg a minimálbér két és félszeresét, és kultúrautalványban is legfeljebb a minimálbérnek megfelelő összeget kaphatja évi juttatásként a dolgozó adómentesen.

Eszerint jövőre rosszabbul járhat az, aki munkavállalójával olyan tanulmányi szerződést kötött, melynek éves díja eléri, vagy legalábbis megközelíti a 400 ezer forintos keretet. Ebben az esetben ugyanis a képzés költségének a minimálbér kétszerese feletti része után januártól adóznia kell majd. Nem tanácsos a kedvezőbb feltételek kihasználása érdekében jelentősen csökkenteni és adómentes juttatással pótolni alkalmazottaink bérét - figyelmeztet Erdős Gabriella, a PwC adószakértője. Erre, mint mondta, nagy valószínűséggel ugrik majd az APEH, és ha bebizonyosodik, hogy a bérek átalakításának hátterében szándékos adócsökkentés áll,  már  az adóhiány 75 százalékának megfelelő bírságot is kiszabhat büntetésként a jelenlegi 50 százalék helyett.

Megúszhatja a munkáltató a bevallások kitöltését (Oldaltörés)

A büntetés szigorításával egyidőben enyhítik is a munkaadók – elsősorban adminisztrációs – terheit. Eszerint megtagadhatják munkavállalóik adóbevallásának kitöltését, azzal a kitétellel, hogy felhívják a figyelmüket az adóhatóság új szolgáltatására, az egyszerűsített bevallásra. Ennek lényege, hogy maga az APEH állítaná össze az elszámolást a munkáltatói adatszolgáltatás alapján, az érintettnek pedig, ha egyetért vele, nem lesz más dolga, mint hogy aláírva visszaküldje azt.  Nem árt, ha az adózó tudja: az egyszerűsített bevallással fennáll a veszélye, hogy kevesebb adójóváírást kap, mint ha munkáltatójával töltetné ki a bevallását. A személyijövedelemadó-bevallást kitöltő internetes program nemcsak azt engedi meg, hogy a saját kárukra tévedjenek az adózók, hanem azt is, hogy az adóhivatal tévedjen az ő kárukra.

A magánszemélyek bevallásához használt 0753-as nyomtatványkitöltő szoftver megjelenése óta úgy működik, hogy az adójóváírás kiszámításakor csak jelzi az igénybe vehető összeget, a tényleges kedvezményt azonban az adózóknak kell beírniuk. Ehhez az M30-as munkáltatói igazolást használják, ami félreviheti a számítást. A program csak egy piros számmal jelzi, hogy a meghatározott jövedelem mellett mennyi alkalmazotti kedvezményt lehet igénybe venni. Az adózóknak a mellette lévő rubrikába önállóan kell beírniuk az összeget. Angyal József adószakértő – aki egyben egy szoftverekkel foglakozó vállalkozás igazgatója – úgy véli, elvárható lenne a kitöltőprogramtól, hogy az adójóváírást automatikusan feltüntesse a bevallásban, és az adózók ne tévedhessenek a saját kárukra.

Az ellenőrzőprogram hibát jelez, ha a lehetségesnél több kedvezményt próbálnánk meg érvényesíteni, ha viszont kevesebbet, csak figyelmeztető üzenetet küld, azt is csak két éve. Hibázni pedig meglehetősen könnyű, ha valaki a munkáltatójától kapott igazoláson feltüntetett adatokat írja be a nyomtatványkitöltő szoftverbe. Előfordulhat, hogy a kifizetők nem az év végén ténylegesen járó adójóváírást vették figyelembe az adóelőleg kiszámításánál. Hiába van például januártól munkaviszonyunk, ha csak április közepén kértük a munkáltatónktól az adójóváírás figyelembevételét. Ebben az esetben az M30-as igazoláson csak kilenc hónap, vagyis kilencszer 11340 forint szerepel majd, holott 12 havi munkaviszony után 12-szer 11340 forint járna.

Mindezek tükrében jobban teszik az adózók, ha a számítógépes program által pirosan jelzett összeget (vagyis ami a figyelmeztető üzenetben megjelenik) egyszerűen beírják a mellette lévő rubrikába, és nem a munkáltatótól kapott papír alapján tüntetik fel az adójóváírást. Amennyiben pedig az APEH-ra bízzuk a bevallásunk kitöltését, célszerű alaposan ellenőrizni a kitöltött kedvezményeket és jóváírásokat, mivel az adóhivatal is az M30-as nyomtatványt, jobban mondva a munkáltató adóelőleg-levonási adatait veszi majd figyelembe a bevallásunk kitöltésénél. Ez azért probléma, mert az adóelőleg-levonási és az év végi adóvég-elszámolási szabályok eltérnek egymástól.

Az adózónak az adóévet követő év február 15-ig kell az adóhatósághoz bejelentenie, ha az egyszerűsített bevallás lehetőségével kíván élni. Az adóhatóság az általa összeállított bevallásról április 30-ig értesíti az adózót, akinek ezt követően a bevallást vissza kell küldenie. Amennyiben az adózó nem ért egyet az abban foglaltakkal, a visszaküldés előtt lehetősége van az adóhatóság által küldött adatok javítására.

 
MTI Gazdaság

GKI: adóreform, és hitelességjavító intézkedések kellenek

A GKI Gazdaságkutató Zrt. azt javasolja a kormánynak, hogy a hitelességet és bizalmat erősítő néhány területre koncentráló intézkedéssorozatot vezessen be, ezek között az egyik legfontosabbnak a többlépcsős adóreform megvalósítását, egy hiteles eurócsatlakozási menetrend meghirdetését tartják.

MTI Gazdaság

Ötpárti az adóreformról: kompromisszum az örökösödési adóról?

Konszenzus lehet az öt parlamenti párt között az MDF által javasolt örökösödési illeték megváltoztatásáról; a Fidesz kedden azt javasolta, hogy júliustól töröljék el a haláladóként is emlegetett négy százalékos különadót. Erről a pártok képviselői adtak tájékoztatást az adóreformról tartott tárgyalást követően.