Február elsejétől magánszemélyenként és jogcímenként kell megadni, hogy a számított és levont járulékokból mennyit utalt át ténylegesen a munkáltató. A rendelkezés a feketegazdaság elleni küzdelem jegyében született.

Február 1-jétől ugyanis módosul az adózás rendjéről szóló törvény 46.§ (1) bekezdése. Eszerint „A kifizető és a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg, adó, járulék, (…) A munkáltató és a rendszeres kifizetést teljesítő kifizető a bizonylaton feltünteti az előző időszakban teljesített kifizetést terhelő, és általa megfizetett adó- és járulékkötelezettségek jogcímenkénti összegét.”

Az intézkedés célja, hogy a munkavállaló információt kapjon arról, hogy a tőle levont járulékot – például magánnyugdíjpénztári tagdíjat – a munkáltatója ténylegesen befizette-e. A törvénymódosítás szándéka tehát nem vitatható. A jogszabály-módosítás értelmezése és végrehajtása viszont egyáltalán nem magától értetődő. Egyszerűbben is meg lehetett volna fogalmazni.

A pénzügyminisztériumi szakértők szerint az „előző időszak” értelemszerűen az előző bevallási időszakot jelenti. Mivel pedig a munkáltatókat az adó és járulék tekintetében havi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettség terheli, az előző időszak az előző hónap. A bevallás adatai alapján a munkáltató az APEH által közzétett számlaszámokra teljesíti a befizetéseket, ezért a jogcím a számlaszám (adónem) megnevezése. Így a munkáltatónak számlaszámonként arányszámot kell képeznie az utalandó és a ténylegesen utalt összegekkel. Magánnyugdíjpénztári tagdíjnál pedig pénztáranként külön-külön.

A könnyebb megértés kedvéért szűkítsük ezt le például a „Nyugdíjbiztosítási alapot megillető bevétel”-re (nyugdíjjárulék). Hogyan tudjuk magánszemélyre lebontani az összesített adatokból a tényleges megfizetett nyugdíjjárulékot? A bevallása alapján a munkáltatónak 100 ezer forint nyugdíjjárulékot kellene utalnia január hónapban. 2009. február 12-ig ebből csak 80 ezer forintot utal át. Az arányszám a nyugdíjjárulék számlaszám (adónem) esetében 80 000/100 000 = 0,80.

Mókus Örs magánszemély 100 ezer forint bevételéből januárban 9 500 forint nyugdíjjárulékot vontak le és a munkáltató 24 százalékot (24 ezer forint) fizetett még utána. Így a februári bérkifizetési listáján a ténylegesen megfizetett nyugdíjjáruléknál (9 500 + 24 000) x 0,80 = 26 800 forintot kell feltüntetni. A bérszámfejtő szoftvereknek természetesen el kell végezniük ezeket az arányszám-képzéseket, és ennek alapján a magánszemélyekre lebontani azt. A munkáltatóknak annyi feladatuk van, hogy a következő havi bérszámfejtéshez számlaszámonként meg kell adniuk, hogy az előző havi utalandó adókból, járulékokból mennyit fizetett meg (utalt át az APEH számlájára).

A jogszabály végrehajtását (betartását) nehezítheti, ha az APEH inkasszóval emel le összeget. Ekkor feltétlenül tisztázni kell, hogy a leemelt összeget hogyan kell megosztani az egyes adónemek között. A jogszabályt megszegők szankcióként mulasztási bírságra számíthatnak.

A jogszabály-módosítás sajnálatos módon épp az „egyszerűsítés” keretében ismételten olyan adatok szolgáltatására kötelezi a munkáltatót, amit az adóhatóság is dokumentál. Figyelembe véve a  (Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántrató lap (Nyenyi a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz) adatszolgáltatás ismételt meghosszabbítását, a kilépéskor kiadandó igazolásokat, az OEP-pel szembeni adatszolgáltatásokat, az M30-as munkáltatói igazolást. Ezekután jogos a kérdés: miért is kellett bevezetni több tíz milliárd forint költséggel a havi elektronikus adatszolgáltatást? Azért, hogy az APEH a rendelkezésére álló adatok felhasználásával tehermentesítse a vállalkozások adminisztrációját, vagy azért, hogy pusztán kontroll adatokként használva, nagyobb lehetősége legyen a szankcionálásra?

Angyal József
okleveles adószakértő

MTI Itthon

Székely csökkentené a háziorvosok adminisztrációs terheit

Az egészségügy presztízsének visszaállítását, az ágazat átpolitizáltságának csökkentését, precíz jogszabályalkotást, az ágazatban dolgozóknak kiszámítható életpályamodellt ígért Székely Tamás egészségügyi miniszter, aki szerdán, a kormányszóvivői tájékoztatón számolt be jövőbeni terveiről.