A bevallás kitöltésénél sok könyvelő és bevalló tanácstalan, amikor a hibalistán meglátja az úgynevezett mezőkódokat. Pedig ezek ismerete jelentősen megkönnyíti a hiba megkeresését. Útmutató a bevallás helyes kitöltéséhez.

Az idei évet érdemes azzal kezdeni, hogy kinyomtatunk egy üres 0908A és 0908M nyomtatványt a mezőkódokkal együtt. Ehhez az AbevJava-Szerviz-Beállítások részben a megjelenő panelen felül kattintsunk a Nyomtatás gombra és „pipáljuk ki” a „Közös azonosító nyomtatása” sort. Válasszuk az Adatok/Üres nyomtatvány kinyomtatása funkciót. Válasszuk ki a megfelelő (0908A és 0908M köt…) nyomtatványt, majd kattintsunk a megnyitás gombra. Ha most kinyomtatjuk a nyomtatványt, akkor belekerülnek a mezőkódok. 

Az üres nyomtatvány segítségével pillanatok alatt behatárolhatjuk, hogy melyik adattal kapcsolatosan jelzett hibát az AbevJava. Ez a papír legyen mindig kéznél! Az üres nyomtatvány mezőkódokkal való kinyomtatása után lépjünk vissza a Szerviz/Beállítások menüpontra, és vegyük le az előbb beállított „pipát” a Közös azonosítók nyomtatása sorról, hogy az érdemi tartalommal teli nyomtatványon ez már ne szerepeljen.

A mezőkódok két részből állnak. Első részük a nyomtatványlapot azonosítja, a további a mezőbe kerül. Egyben kell kezelni őket, például: 0H0001D0550CA.  Ha ismerjük a mezőkód felépítését, akkor egy hibaüzenetből, mely a példa szerinti mezőkódra hivatkozik, rögtön tudjuk, hogy a 0908-10-es lapon a tb-járulék alapjával van a gond. Honnan lehet ezt tudni? Az első pozíció mindig „0”. A második pozíció a lapot jelöli. A „H” lap a 10-es járuléklap. Ezt követi a lapsorszám négy pozíción. Ha hónapon belül csak egy biztosítási jogviszonyunk van, akkor ez mindig 0001. Az ezután következő rész már a mezőtartalomra utal. Az első D betű a blokkot jelöli a nyomtatványon, a 0550 a nyomtatvány 550. sorát, míg a CA a nyomtatvány C oszlopát.

Figyeljünk arra, hogy 440. sorszámmal új mező került fel az Egyéb adatok lapra. 2009-től a 2 százalék egészségbiztosítási járulék alapját is fel kell tüntetni, de megszűnt a kedvezményes járulékfizetés kódja mező (például ekhós vagy Start kártyás jövedelem). Külön problémát okoz, hogy az APEH két különböző ellenőrző programot használ. Az egyik a nyilvános. Ezzel ellenőrzi le mindenki a beküldendő 0908-ast. A másik az ügyfélkapu „túloldalán” ellenőrzi bevallásunkat. Előfordulhat, hogy a hibátlanul beküldött bevallásunkat néhány hónappal később javításra visszaküldik – ami azt jelenti, hogy ami az egyik ellenőrző rendszer szerint hibátlan, az a másik szerint hibás.

Bár az APEH előszeretettel fenyegeti a könyvelőket mulasztási bírsággal, érdemes tudnunk, hogy az Art. az APEH-re is ró kötelezettséget. Az Art. 175.§ (8) bekezdése előírja, hogy „A bevallási és adatszolgáltatási nyomtatványokat – ideértve az adóhatóság honlapján közzétett számítógépes programokat – a benyújtásra előírt határidőt megelőzően legalább 30 nappal kell közzétenni”. Jogértelmezésemben a közzététel működőképes közzétételt jelent. A jelenlegi közzététel a „béta verzió” szintjét sem üti meg. Ezért, amint lehetővé válik az XML fájlok ellenőrzése, importálása, onnan indul a 30 nap. Megítélésem szerint mulasztási bírsággal nem sújtható az adózó az APEH hibás teljesítése miatt. Az ellenőrzés néha túl szigorú. Ez is ok nélkül akadályozza a bevallás határidőben történő benyújtását. Például az ügyintéző telefonszámában a kötőjel súlyos hiba, megakadályozza a bevallás beadását.

Mikor lesz „áldás” az elektronikus bevallás?

Amint a több tízmilliárdos költséggel megvalósított havi elektronikus bevallást az APEH a céljának megfelelően üzemelteti. Olyan törvénymódosításoknak van meg a feltétele, melyek eredményeként többek között megszűnhetne a Nyenyi adatszolgáltatás, a Kilépő dolgozó adatlapja, Igazolás a munkanélküli járadék megállapításához, az M30-as munkáltatói igazolás, az Igazolás a pénzbeli egészségbiztosítási ellátáshoz, az Igazolás az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék-alapokról, az év végi Járuléknyilvántartó lap, Igazolás különadó-előleg levonásról, Igazolás ekhós jövedelmekről. Még felsorolni is szörnyű. A könyvelőkre viszont óriási adminisztratív teher rakódik, aminek költségeit viszont a vállalkozások fizetik meg.

A felsorolt igazolásokhoz szükséges adatokkal az APEH rendelkezik a havi adatszolgáltatás révén. Szintén teljesen felesleges a 2009. február 1-től hatályos újabb adminisztrációs teher a vállalkozásoknak: eszerint a magánszemélyeket tájékoztatni kell a ténylegesen levont adókról, járulékokról. A tényleges utalási adatok is az adóhatóság rendelkezésére állnak. A „szolgáltató adóhatóság” ne csak reklámszöveg legyen, hanem a fentebb felsorolt nyomtatványok, adatszolgáltatások formanyomtatványon lekérhetőek legyenek az APEH adatbázisából.

Az egyszerűsített bevallás is elhibázott törvénymódosítás volt. Az abba tervezett adatoknak kellene kiváltaniuk az M30-as munkáltatói igazolást (évközi Kilépő adatlapot). Erre kellene nyilatkozni a munkavállalónak, hogy az APEH rendelkezésére álló adatok alapján ki készítse el a bevallását. E törvény-módosítások beleillenének az egyszerűsítésbe, és jelentéktelen költségvetési kihatással járnának. Ehhez persze a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentését nemcsak szóban kellene meghirdetni, hanem törvénymódosításokkal megvalósítani.

Angyal József
okleveles adószakértő, szoftverfejlesztő