Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Újabb pert vesztettek a munkavállalók a Magyar Telekommal szemben. Jobban mondva helybenhagyta a dolgozókat elmarasztaló másodfokú ítéletet és a perköltség megfizetésére kötelezte a felpereseket a Legfelsőbb Bíróság anélkül, hogy vizsgálta volna - a felülvizsgálati kérelem benyújtása óta kialakult - új körülményeket.
|
|
|
|
Egyrészt, mert a kiszervezett alkalmazottak sem akkor sem azóta nem kapták meg az őket megillető felmondási időre vonatkozó juttatást és a végkielégítést. Az állítólagos jogutódlás helyett - a jogi képviselő szerint - inkább burkolt munkaerőkölcsönzésről lehetett szó. Feltételezést szerinte alátámasztja, hogy a cég jogutódjává akkor előlépett Rework Kft. kizárólag a szóbanforgó operátorokat, vagyis a felpereseket vette állományba, miközben a középvezetők maradtak a távközlési cégnél, s az effajta szelekció - mint azt már többször is hangsúlyozta - már önmagában jogsértő. A jogutód - a Munka Törvénykönyve értelmében - köteles a jogelőd kiszervezett tevékenységéhez kötődő összes alkalmazottat továbbfoglalkoztatni, vagyis a jogutódlás feltétele, hogy olyan szervezett csoportot helyezzenek át másik állományba, akikkel tovább működtethető, vagy új feladatot képes önmagában ellátni.
A burkolt munkaerőkölcsönzés - igaz cseppet sem burkoltan - időközben az ügyvéd szerint bizonyítást nyert azzal, hogy a Magyar Telekom több mint egy éve továbbszervezte a külsős cégeken keresztül foglakoztatottakat, ezúttal munkaerő-kölcsönző cégekhez, ahonnan úgymond visszakölcsönözte őket a vállalat. Egyedül a Rework kft dolgozói, azaz a társasággal perben álló munkavállalók maradtak e külsős cég állományában. Az ügyvéd szerint ez nem véletlen, ahogy az sem, miért épp ez a 42 dolgozó nem kapta azt a - kollektív szerződésben végkielégítés címén rögzített tételt - amit a Telekom többi volt alkalmazottjának kifizettek egyszeri juttatásként . Erről szóló írásunkat ebben a cikkben olvashatja.)
Csakhogy a Legfelsőbb Bíróságot a felülvizsgálati kérelem elbírálásánál nem hatotta meg a munkaerő-kölcsönzötté vált többi dolgozó esete, akiket a felperesekhez hasonlóan eredetileg offshore cégekbe szerveztek ki. Az LB ítéletében ugyanis arra hivatkozott, felülvizsgálati kérelem esetén nem vizsgálhat időközben felmerült új körülményeket. Így azt sem, hogy a felperesek helyzete és az időközben munkaerő-kölcsönzöttekké vált munkavállalók helyzete mennyiben hasonlítható össze. Ugyanez a magyarázat arra is, miért hagyta figyelmen kívül, hogy a dolgozók 4 évvel ezelőtti kiszervezését végrehajtó, a Magyar Telekom egyik vezető beosztású munkatársa Hanzmann Ferenc időközben - egy a távközlési cég ellen folyó polgári perben tanúként -elismerte, a társaság lenyúlta a dolgozók végkielégítését. A bíróság a munkajogi jogutódlás törvényi szövegét a felperesek ügyvédje szerint egyoldalúan, a jogalkotói szándék figyelmen kívül hagyásával értelmezte. Ezért fordulhatott elő, hogy az eredetileg a munkavállalókat védő garanciális szabály a munkavállalókat sújtó, őket kisemmiző munkáltatói manipuláció eszközévé válhatott.
Az új körülményeket legfeljebb egy új peres eljárás során vizsgálhatná meg a Bíróság - hangzott el a tárgyaláson.
Kinyomtatom
Elküldöm
