Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az szja-törvény módosításában szereplő úgynevezett szuperbruttósítás alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta az Alkotmánybíróságnál. De nem ő az egyetlen, Angyal József az Adózóna okleveles adószakértője már két héttel ezelőtt az Alkotmánybírósághoz fordult és az elfogadott évközi szja-módosítás alkotmányossági vizsgálatát kérte beadványában.
| Mi a baj a szuperbruttósítással és miért nem hívhatjuk szuperbruttósításnak? |
| Az Adózóna cikksorozata az elfogadott szja-módosításról: Szuperbruttósítás helyett leplezett adóemelés Szuperbrutóssítás, adókulcs-csökkentés: igazi kész átverés show Tévhit a szuperbruttósítás: mi van mögötte? |
Az Alkotmánybíróságnál - mint a szakértőt tájékoztatták - már az indítványelemzők már vizsgálják az Adózóna okleveles adószakértőjének beadványát arról, miért alkotmányellenes az úgynevezett szuperbruttósítás, s amire Szabó Máté hétfői közleményében is emlékeztet. Az ombudsman azt írja a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény 2009. június 29-én elfogadott módosítása 2010. január 1-jétől bevezetni rendeli a szuperbruttó jövedelemadó-alap meghatározást, amely szerint az adóalap részévé válik a munkáltató által a munkavállaló után fizetett társadalombiztosítási (tb) járulék is.
Az ombudsman álláspontja szerint az szja-alap ilyen kiegészítése olyan tételeket von be az adóalapba, amelyek nem ténylegesen megszerzett jövedelmek. Ezeket a munkáltató fizeti a munkavállaló után, és a munkavállaló jövedelmével csak annyiban függenek össze, hogy a foglalkoztatót terhelő tb-járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás alapja a biztosított adóalany szja-val és járulékokkal nem csökkentett jövedelme. Szabó Máté megjegyzi, hogy a foglalkoztatót terhelő tb-járulék és egészségügyi hozzájárulás semmilyen tekintetben nem befolyásolja az adóalany nyugdíj, illetve egészségügyi ellátását, így jövedelemként ez okból sem vehető figyelembe. Mindezekre figyelemmel a állampolgári jogok országgyűlési biztosa a szabályozás alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta az Alkotmánybíróságnál.
| Alkotmányos-e a szuperbruttósítás? |
| A PM szerint a parlament által elfogadott jövő évi adómódosítás megfelel az alkotmányos követelményeknek; a tárca szerint az adóalap megállapítása alapvetően adótechnikai kérdés. A részletes állásfoglalást olvassa el itt! |
Érthetetlen, hogy már 3,9 milliós jövedelem felett belép a magasabb adósávba, pedig az adótábla szerint csak 5 millió forint felett kerül magasabb adósávba. A megszavazott szja változásokról tévesen jelent meg, hogy a jövedelmeket bruttósítják. A most megszavazott adóalap-kiegészítés „magyar találmány”, ami szerinte a világon nincs! A sokat emlegetett cseh-modell sem teljesen egyezik meg a magyarral.
Az Adózóna már azt is megírta, hogy a A törvényjavaslat indoklásából egyértelmű, hogy jövedelem „bruttósításra” nem kerül sor. Ehelyett a gyakorlatban adóalap-kiegészítés történik, amelynek alkotmányosságát már László Csaba is megkérdőjelezte. Amennyiben szeretné tudni, mivel érvelt László Csaba és mire hivatkozott az ötödik legnagyobb könyvvizsgáló cég, olvassa el az Adózónán!


Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Kinyomtatom
Elküldöm










