Bejelentkezés  

Rokkantnyugdíj melletti munka: kik járnak rosszul?

Utolsó frissítés:

Szerző:

Címkék: nyugdíj; nyugdíjas; rokkantnyugdíj; rokkantnyugdíjas; kereseti korlát; nyugdíj melletti munka;

Egyszerűbben számolhatja ki a rokkantnyugdíjas, mennyit kereshet júliustól munka mellett, de a jogszabálymódosításnak ára van. Kik járnak rosszul az egyszerűsítéssel? Mennyit kereshetnek idén az öregségi nyugdíjuk mellett dolgozók? Számítási példák.


© Marton Szilvia
2010. január 1-jétől megszűnik a rokkantsági nyugdíjra jogosultsága annak a 62 évesnél fiatalabb, 50-79 százalékos egészségkárosodással élő munkavállaló, akinek a – hat egymást követő hónapban keresett  – bruttó jövedelme magasabb, mint a rokkantsági nyugdíjának kétszerese. Akinek pedig a rokkantnyugdíja olyan alacsony, hogy a kétszerese is kevesebb, mint a mindenkori minimálbér (idén 71500 ft), annak kereseti maximuma a minimálbér. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akinek a rokkantnyugdíja mondjuk 50 ezer forint, annak keresete nem lehet magasabb 100 ezer forintnál, de ha a rokkantnyugdíja csak 30 ezer forint, akkor a kereseti korlát 71500 forint.

A kereseti korlát új számítási módszere – amely kizárólag a július 1. után szerzett jövedelmekre vonatkozik – lényegesen egyszerűbb, mint a korábbi szabályozás – mondta a hvg.hu-nak Molnár László, a Középmagyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Intézet igazgatója. A kereseti korlát ugyanis csak a bruttó havi átlagkereset vagy a minimálbér függvénye, és egyedül a rokkantnyugdíj kétszereséhez kell viszonyítani. Míg a korábbi szabályok értelmében a dolgozó rokkantnyugdíjas kereseti korlátja megállapításához azt is tudnia kellett, hogy mennyi volt a havi átlagkeresete, amikor megállapították a nyugdíját. Erre pedig aligha emlékszik bárki az évekkel ezelőtt leszázalékoltak közül. Nem volt elég – a rokkantsági nyugdíj alapját képező – havi átlagkeresetével tisztában lennie, arra is kellett ügyelnie, hogy kevesebbet keressen, mint a nyugdíjalapot képező havi átlagkereset 90 százaléka és annak – a megállapítást követően történő – rendszeres emelésekkel növelt összege.

Egyszerűbb számítás, kisebb jövedelem

Nézzünk egy konkrét példát: az a 29 éves rokkantnyugdíjas, akit még 2004-ben százalékoltak le 67 százalékos munkaképesség-csökkenéssel 8,5 év szolgálati idő után. és rokkantnyugdíja alapjául szolgáló átlagkeresete 74771 forint volt, a régi szabály szerint júliusig maximum havi 138 246 forintot kereshetett átlagosan. Ahhoz, hogy ezt az összeget megkapja, havi átlagkeresetének 90 százalékát, összesen 67 294 forintot kellett  „feldinamikáznia” az időközi (2004-2009 közötti) nyugdíjemelésekkel, s az így kapott összesen 89860 forinton végrehajtania a bruttósítást – a jogszabályban előírt képzett nettósítás szem előtt tartásával –, hogy kijöjjön a közel 140 ezer forintos keresetkorlát. Júliustól már elég, ha tudja, hogy a hat egymást követó hónapban kapott keresete nem lehet több, mint rokkantsági nyugdíjának – az ő esetében 54 650 forint – kétszerese, vagyis bruttó 103 900 forint. Példabeli rokkantnyugdíjasunk fizetésének tehát 34 346 forinttal kell csökkennie ahhoz, hogy megtarthassa rokkantsági nyugdíját.

Öröm az ürömben, avagy némi vigaszt jelenthet a  szabályozás, ha – maradva a példánál – a 29 éves rokkantnyugdíjas keresete nem 6, hanem csak 5 hónap alatt lépte túl az előírt kereseti korlátot, mivel egy hónapig nem dolgozott, vagyis nem volt jövedelme. A kereseti korlát alapját képező 6 egymás utáni hónap számítása elölről indul, vagyis legközelebb 2010 januárjától lehet ezt figyelembe venni. Amennyiben viszont a rokkantnyugdíjas munkavállaló túllépi a kereseti korlátot, a következő hónap első napjától elveszti a jogosultságát a rokkantsági nyugdíjra, amelyet nem is kap vissza automatikusan. Ha szeretne újból rokkantnyugdíjas lenni, kezdheti elölről az úgynevezett leszázalékolási procedúrát. Ismételten el kell bírálni, hogy jogosult-e rokkantsági nyugdíjra, tehát az orvosszakértői vizsgálattól kezdve meg kell ismételni az eljárást. 

Szüneteltetés, újrafolyósítás

Hányan dolgoznak nyugdíj mellett?
2009 első félévében havi 9500 főt foglalkoztattak nyugdíj mellett. Az APEH folyamatosan ellenőrzi, hogy a nyugdíjas státuszú magánszemélyek nyugdíjjárulék-alapja mikor éri el a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének 12 hónapra számított összegét, és amennyiben meghaladja az éves keretösszeget, jelzi ezt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak. 2008-ban 2587 főről, 2009-ben eddig 1158 főről szolgáltatott adatot az APEH.
Más szabályok vonatkoznak azokra,  akik 62 éves koruk betöltése előtt öregségi, illetve öregségi jellegű nyugdíjasként dolgoznak. Az ő keresetük  éves szinten nem haladhatja meg az év első napján érvényes minimálbér összegének tizenkétszeresét (2009. évben a minimálbér 71 500 Ft x 12 = 858000 Ft). Ha átlépik, azt még abban a hónapban be kell jelenteniük az adóhatóságnak, amely köteles tájékoztatni a nyugdíjfolyósító szervet, az pedig szünetelteti nyugdíjuk folyósítását a következő hónap első napjától az év végéig. A nyugdíjfolyósítás szüneteltetése csak az év végéig tart, mivel a Nyugdíjfolyósítási Igazgatóság minden év január 1-jétől, külön igénylés nélkül, automatikusan folytatja a nyugdíj utalását.

Ha például a korhatár előtti nyugdíjas január-márciusi keresete több mint 858 ezer forint, akkor áprilistól szüneteltetni kell a nyugdíja folyósítását,  függetlenül attól, hogy van-e munkája áprilisban vagy sem – hívja fel a figyelmet Ruszin Zsolt, a magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke. Amennyiben a keresete decemberben haladja meg az éves maximumot, a decemberi nyugellátást vissza kell fizetnie. A nyugdíja szüneteltetésétől függetlenül a nyugdíjasnak járnak az utazási és egyéb kedvezmények. A szüneteltetés ideje alatt bekövetkezett nyugdíjemelésekkel számolt új nyugdíjösszeget az érintett az ellátás újbóli folyósításának idejétől kapja majd meg (a 62 év alatti nyugdíjas 2009-ben 13. havi nyugdíjra nem jogosult). A nyugdíj-szüneteltetés szabályai a fegyveres szervek hivatásos tagjaira akkor érvényesek, ha még nem töltötték be a rájuk külön törvényben meghatározott korhatárt (57 év).

A 62. életévüket 2009-ben betöltőknek akkor is csak a születésnapjukig kell figyelnük a kereseti korlátra, ha 2008-ban mentek előrehozott nyugdíjba, mert 62 éves koruk után korlátozás nélkül bármennyit kereshetnek a nyugdíjuk mellett. Az 1948-as születésű férfiak 2008-ban mehettek előrehozott nyugdíjba, az ő keresetüket egész évben figyelni kell, mert ha a minimálbér 12-szeresét meghaladja a keresetük, a következő hónaptól szüneteltetni kell a nyugdíjuk folyósítását.

Általános szabály, hogy nyugdíj mellett létesített munkaviszonyból származó munkabér után 9,5 százalék egyéni nyugdíjjárulék (felső határ: 20 400 Ft/nap, 7 446 000 Ft/év) és 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie a nyugdíjas foglalkoztatottnak. A nyugdíját szüneteltetőt a jogszabály a szünetelés időszakában a munkabére utáni 2 százalék egészségbiztosítási járulék fizetésére is kötelezi.

Hirdetés
Friss állások Jobline.hu

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X