Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Közvélemény-kutatási eljárások, e-banking fejlesztések vagy különféle biztosítási modellek kialakítása is elég ahhoz, hogy kevesebb adót fizessen egy cég. Kevesen ismerik, még kevesebben használják ki a kutatás-fejlesztésben rejlő adókedvezményeket, pedig érdemes.
|
|
Ahogy a médiában az új közvélemény-kutatási eljárások kialakítása, a bank- és biztosítási szektorban az e-banking és a biztosítási modellek fejlesztése is K+F tevékenységnek minősül. A nemzetközi adatok szerint a bérköltség másfél százaléka minősül K+F kiadásnak ezekben az ágazatokban, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a különféle e-banking és biztosítási modell fejlesztése ennyi megtakarítást jelentenek a cégeknek - hangsúlyozta Kövesdy Attila hozzátéve Magyarországon ennél többet is spórolhatnak a cégek az említett szektorokban. Vannak olyan iparágak, ahol akár a teljes árbevétel 20 százalékát is elérheti a k+f tevékenységhez kapcsolódó elismert költségek aránya. A legmagasabb ez az arány az IT-szolgáltatások és a high-tech gyártás területén, de a telekommunikáció, a gyógyszeripar és a légiközlekedés iparágakban is eléri a 10 százalékot a Deloitte adatai szerint.
A kutatás-fejlesztési (k+f) tevékenységgel összefüggő költségeiket több adónemben is leírhatják a magyar vállalkozások, ám a szakértő szerint gyakorlatban többségük nem él ezekkel a lehetőségekkel, mivel nem ismerik pontosan az erre vonatkozó jogszabályokat, sőt gyakran a vállalatuk által végzett k+f tevékenység mértékéről sincs pontos képük. A magyar társaságiadó-törvény számos, k+f tevékenységekkel összefüggő kedvezményt tartalmaz. Ilyen például a k+f közvetlen költségeihez, az azok között elszámolt bérköltséghez, a kapott jogdíjhoz kapcsolódó adó- és adóalap csökkentés, gyorsított értékcsökkenés.
Saját tevékenységi körben végzett, vagy bizonyos szervezetektől (pl. egyetem, nonprofit gazdasági társaság, alapítvány) megrendelt K+F levonható az innovációs járulék bruttó összegéből és a szolidaritási adó alapjából - mondta a hvg.hu-nak Kövesdy. Alkalmazása, mint hozzátette, azonos a társasági adó törvényben megfogalmazott csökkentő tétellel. Nem élnek vele gyakran, ha nem K+F, vagy a mértéke nem az előírásnak megfelelő, akkor adóbírság, késedelmi pótlék, mulasztási bírság szabható ki miatta. Mindezeken túl, a 2010. január 1-jével életbe lépő adótörvény-változások hatására az iparűzési adó alapja is csökkenthető lesz a K+F tevékenység közvetlen költségével Várhatóan az adóbevallásban vehető majd igénybe, a kapcsolódó adminisztratív eljárás még nem látható.
Kinyomtatom
Elküldöm
Lebuktak az illegális munkaközvetítők »
Gripen-főnök: a vesztes riválisok üzenhettek az ellopott mobilról »
Megnyílt a szekszárdi Garay pince »
A luxuscégeket is eléri a válság? »
