Regisztráció
 • 
Bejelentkezés
 •   •  twitterlogo •  rsslogo Hírcsatornák

BEJELENTKEZÉS



Kedves regisztrált látogatónk!

Felhívjuk figyelmét, hogy hosszú átmeneti időszak után mától csak e-mailcímével tud bejelentkezni oldalunkra. Amennyiben nem emlékszik, azonosítóját milyen címmel regisztrálta, írjon levelet munkatársainknak a hvg.hu@hvg.hu címre!

Ha még nem regisztrált a HVG Online rendszerében, akkor ide kattintva megteheti.

Ha elfelejtette jelszavát, akkor adja meg e-mail címét, majd kattintson ide és a kért e-mail címre kiküldjük a jelszóemlékeztetőt.

Ha szeretné újra megkapni a regisztrációja véglegesítéséhez szükséges aktivációs kódot, akkor adja meg e-mail címét, majd kattintson ide és a kért e-mail címre kiküldjük az aktivációs levelet.

HVG.HU \ VÁLLALKOZÁS

Kevesebb bér és tájékoztatás: mikor kötelezhető erre a munkaadó?

2010. január 07., csütörtök, 12:41 • Utolsó frissítés: 2010. január 07., csütörtök, 13:24
Szerző: hvg.hu


Címkék: munka; munkahely; munkaadó; tájékoztat;

Ha új munkarendet vezet be a munkáltató, köteles-e minden dolgozóját írásban tájékoztatni? Mi van, ha a cég nem fizeti a szabadságom, miközben állományban vagyok? Olvasóink kérdéseire dr. Viszló László, az Adózóna és a hvg.hu munkajogi szakértője válaszol.

1. Jogos volt-e az az utasítás szóban, miszerint február és július hónapok között 4 napos munkarendet vezetett be az ügyvezető? A béremet heti 32 órában állapította meg/ ez a fizikai órabéres, ami fizikai-havi béres dolgozókra egyaránt érvényes volt, de erről az intézkedéséről senkit nem tájékoztatott írásban. A gazdasági válság cégre gyakorolt hatására hivatkozott. Jogszerű volt-e az eljárása?

A Munka Törvénykönyve 118. § (1) bekezdése szerint a munkarendet, a munkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait - kollektív szerződés rendelkezése hiányában - a munkáltató állapítja meg. Így, ha e kérdésről a kollektív szerződés nem rendelkezik, a munkáltató egyoldalúan is bevezethet olyan új munkarendet, amely szerint a korábbi öt, vagy ennél több napon át folyó termelés helyett – egy meghatározott ideig - például csak négy napon át tart a munkavégzés. Ennek írásba foglalására nincs kötelező törvényi rendelkezés. A Munka Törvénykönyve 150. § (2) bekezdése szerint, ha a munkáltató a munkavállalót gazdaságilag indokolt esetben átmenetileg a munkaszerződésben előírtnál rövidebb munkaidőben foglalkoztatja, a munkavállalót a kiesett munkaidőre - munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérő rendelkezése hiányában - személyi alapbére illeti meg.

A hivatkozott törvényhely rendelkezése tehát azt jelenti, hogy ha a munkáltató a munkaszerződés szerinti munkaidőnél rövidebb időben foglalkoztatja a munkavállalókat – főszabályként - akkor is a teljes munkaidőre járó bért kell fizetnie. Ahhoz, hogy a rövidebb munkaidő miatt - az egyedi munkaszerződések módosítása nélkül - időarányosan alacsonyabb bért fizethessen a munkáltató, az szükséges, hogy e megoldás alkalmazását a kollektív szerződés lehetővé tegye. A munkáltató által egyoldalúan csökkentett munkaidőre tehát csak akkor fizethető egyoldalú intézkedés alapján időarányos munkabér, ha a munkáltatónál van kollektív szerződés, és az kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a csökkentett munkaidőre csökkentett mértékű bér jár a munkavállalók számára. Ha a munkáltatónál nincs kollektív szerződés, illetve ha annak az arányos bérfizetésre vonatkozó módosítására nincs lehetőség, a munkáltató a csökkentett munkaidőre csak akkor alkalmazhat alacsonyabb munkabért, ha az érintett munkavállalókkal a munkaidő és a bér csökkentéséről közös megegyezésen alapuló munkaszerződés-módosítást köt.

A cikk folytatása az Adózónán olvasható.


Kevesebb bér és tájékoztatás: mikor kötelezhető erre a munkaadó?




  Másolat Önnek



HIRDETÉS
AJÁNLJUK MÉG
VIDEÓK
további videók »

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X