Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
"Lejárt az előző kollektív szerződés, és nem sikerült megállapodni az újról” – röviden ez az előzménye a Budapesti Közlekedési Vállalatnál 2010. január 12-én kezdődött, többnapos sztrájknak. Márpedig a kollektív szerződés a munkavállalók egyik legkomolyabb érdekérvényesítő eszköze, a munkajogi előírásokon és a konkrét munkaszerződésen túlmenő jogokat is garantálhat a dolgozóknak. A végkielégítésről, a prémiumról, felmondási időről vagy a béren kívüli juttatásokról ebben lehet a törvénynél kedvezőbb feltételekkel megállapodni.
|
|
|
|
Az országos 168.400 forint bruttó átlagfizetés lényegesen alacsonyabb Magyarországon, mint az északi szomszédoknál. Szlovákiában ez az átlag 187 900 forint, Csehországban pedig meghaladja a 207 ezer forintot. Itthon még mindig jobban megéri mozdonyt vezetni, mint autóbuszt. Az eltérés a két szakma átlagfizetései között valóban jelentős: a Magyarországon dolgozó mozdonyvezetők havi átlagjövedelme eléri a 272 ezer forintot, azaz egy átlagos mozdonyvezető több mint százezer forinttal keres többet havonta, mint egy sztrájkoló buszsofőr.
Érdekes megállapítás ebben a kutatásban az is, hogy a mozdonyvezetők szinte pontosan ugyanannyit keresnek Csehországban (272 300 Ft), mint Magyarországon. Ugyanakkor a hazai vasúti dolgozók lényegesen jobb fizetési körülményeket tudtak elérni, mint szlovákiai kollégáik, ahol a havi átlag jövedelem az ottani mozdonyvezetők esetében mindössze 193.300 forint.
Kamionsofőrként is lényegesen jobban lehet keresni hazánkban, mint buszvezetőként: a 198 300 forintos országos fizetési átlag valóban csábító lehet a jelenlegi bérharcokat folytató BKV dolgozók számára. Az azonban elgondolkodtató, hogy a fővárosban és Pest megyében az autóbuszokat vezetők mennyivel többet kapnak kézhez, mint a többi megyében dolgozó kollégáik.
A cikk folytatását az Adózónán olvashatja.
Kinyomtatom
Elküldöm
