Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Mire kell figyelnie a felmentési idejét töltő köztisztviselőnek? Ki érint a felmondási védelem? Miként kell kiadni a szabadságot? Olvasóink kérdéseire Horváth Linda, az Adózóna munkajogásza válaszol.
|
|
|
|
Egy köztisztviselő a 7 hónapos felmentési ideje alatt a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyt létesít. Milyen juttatásoktól esik el a felmondási időre járó illetmény, illetve végkielégítés tekintetében?
A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény nem tartalmaz speciális rendelkezést a munkavégzés alól történő mentesítés időtartamára járó díjazásról, ezért erre az esetre is a Munka Törvénykönyve (Mt.) szabályai az irányadók, amelyek meghatározott esetekben távolléti díj fizetését írják elő munkavégzés nélkül, amely jelen esetben illetmény, ami az alapilletményből, az illetménykiegészítésből és az illetménypótlékból áll. Felhívom azonban a figyelmét, hogy speciális szabályokat a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény több esetben is előír: lásd például a taxatív felsorolást a végkielégítés felére jogosult, illetve végkielégítésre egyáltalán nem jogosultak köréről. Sőt, eltérően alakulhatnak a felmentés szabályai a felmentés indoka szerint is.
A felmentési idő célja, hogy a köztisztviselő megfelelő új munkahelyet találjon, és ezzel folyamatosan fenntartsa az egzisztenciális biztonságát. Ha Önt munkavégzés alól végleg felmentették és a munkabér fizetését kizáró körülmény – vagyis az új munkaviszony létesítése – a munkavégzés alóli felmentése után következett be, a már kifizetett munkabért nem kell visszafizetni. A felmentés tartamára kifizetett átlagkereset/illetmény akkor sem követelhető vissza, ha a munkavállaló a felmentési idő alatt munkavégzéssel járó jogviszonyt létesít.
Kinyomtatom
Elküldöm
