szerző:
hvg.hu

Késhet a magyar termék névjegy használatáról szóló rendelet, miközben számolatlanul dobják piacra az úgynevezett "magyar termékeket", melyek forgalmazásából a legtöbb áruházlánc kiveszi a részét. Mitől magyar egy termék, ki határozza ezt meg, és mit gondolnak minderről a gyártók?

Elhúzódhatnak a társadalmi egyeztetések a magyar termék névjegy használatáról szóló rendelet kapcsán, ezért csúszhat a hatályba lépés időpontja is, de - mint Kardeván Endre államtitkár hangsúlyozta - de legkésőbb ebben az évben, a Vidékfejlesztési Minisztérium elképzeléseinek megfeleően, megszületik a rendelet. Ebben azt írnák elő, mi számít magyar terméknek, milyen arányban kell magyar alapanyagot tartalmaznia, illetve, hogy magyar cégnek kell-e előállítania – mondta az államtitkár, akit a magyar termékek népszerűsítéséért szervezett ötödik Coop Rally-n kérdeztünk arról, hivatalosan mitől lesz magyar egy termék.

Mi is az a Coop Rally?
Szeptember 16-18. között ötödik alkalommal indult útnak a Coop Rally. Ezúttal a dunántúli régiót járták be a versenyen résztvevők, akik elsősorban napi fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok és médiatámogatóik munkatársai. Útjuk során érintették a régió kiemelt gyártó és forgalmazó központjait (Bonbonetti Choco Kft. Törley Pezsgőpincészet Kft., Agárdi Pálinkafőzde, Alföldi Tej Kft., Sió-Eckes Kft., Kékkúti Ásványvíz Zrt., Unilever Magyarország Kft.–Algida, Pannonhalma-Coop Győr Zrt. Coop boltja, Kaiser Food Kft.), ahol gyárlátogatásokon, termékbemutatókon vettek részt.

Ma legalább hét különböző szempont alapján lehet magyarnak hívni a terméket: a tulajdonos nemzetisége, a dolgozók állampolgársága, a cég székhelye, az előállítás helye, a termékek előállításához használt anyagok eredete, a cég neve és termékeinek forgalmazási helye alapján. Csakhogy alig akad olyan áru a polcokon, amely képes a felsoroltak közül valamennyi kritériumnak megfelelni. Bár egy általánosan elfogadott közgazdasági meghatározás szerint – melyet nemrégiben a Tudatos Vásárlók magazinja közölt - azt a terméket tekintjük magyarnak, amely értékének több mint felét itthon állították elő, a jelenleg 85 féle védjeggyel ellátott, kereskedelmi forgalomban kapható áru közül senki sem tudja pontosan megmondani, mennyi is a valóban hazai.

A Coop kétnapos versenyén házigazdaként közreműködő beszállítók többsége a gyártás helyszínét, a munkavállalók származását és az áru forgalmazásának helyét jelölte meg a magyar termék legfontosabb feltételének. Gombos Zoltán főállatorvos, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal munkatársa szerint az, hogy egy itthon előállított terméket nem exportálnak, hanem a magyar piacon értékesítenek, csökkenti a szállítási időt, s ez jelentős környezetvédelmi előnyökkel is jár. Azt is kiemelte, hogy egy-egy hazai terméket választva magyar munkahelyet is támogat a vásárló.

Kardeván Endre szerint azonban nehéz megítélni azt, ha például az egyik hozzá való fűszert importálják, akkor az mennyiben befolyásolja a termék eredetét. Az új rendelet ezt is hivatott orvosolni azzal, hogy egységesíti a kritériumokat, és ennek alapján bírságolhatóak lesznek azok a gyártók, amelyek nem az előírásoknak megfelelő termékre ragasztják rá a magyar jelzőt. Nehezíti a jogalkotók dolgát, hogy a "magyar termék" kifejezés használatáért - mondta már nemcsak az élelmiszer-előállítók versenyeznek.

Mindeközben folyik a társadálmi egyeztetés a hungarikumtörvényről: az egyik fő kérdés az , hogy lehessen-e az élelmiszeren kívül még másra is, akár egy épületre is használni a "hungarikum" jelzőt. A tervek szerint - hangsúlyozta az államtitkár - még az idén megszülethet a törvény.

Amíg nincs hivatalosan definiálva, mi számít magyar terméknek, addig a kereskedő kénytelen a gyártók által használt számos logó közül bármelyikkel értékesíteni az árut, ha már egyszer a polcára helyezi - mondta  a hvg.hu-nak Murányi László, a Coop vezérigazgatója. Úgy látja, a kormányzat részéről van hajlandóság arra, hogy sok év után "tiszta vizet öntsenek a pohárba" és jogszabályban rögzítsék a magyar áru előállítására és forgalmazására vonatkozó előírásokat.

A vezérigazgató hiszi, hogy a piaci versenyben előbb-utóbb szükség lesz az úgynevezett kiskereskedelmi koncentrációra,  magyarán nem tartja kizártnak, hogy a Coop a Reállal és CBA-val egyesítse erőit.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
MTI Gazdaság

Magyar termék, magyar boltból – uniós forrásból

Többéves előkészítés után a hónap végén elkezdődik a "Magyar termék, magyar boltból" elnevezésű program a tabi kistérségben − jelentette be Mészáros István, a Magyar Leader Szövetség alelnöke pénteken a II. Európai Leader Expó sajtótájékoztatóján.

hvg.hu Gazdaság

Inkább magyar terméket vennénk, nőtt a vásárlói tudatosság

A Tudatos Vásárlói Index (TVI) szerint 2009 első felében, ha enyhén is, de tovább erősödött a vásárlói tudatosság Magyarországon. Az utóbbi időben sokat nőtt a magyar termékek iránti lojalitásmutató („Ha módomban áll, inkább magyar terméket vásárolok”), ugyanakkor továbbra sem vagyunk tisztában fogyasztói jogainkkal.