szerző:
Salgó Andrea

A március elején bejelentett Széll Kálmán-terv egyik legfontosabb célja az államadósság csökkentése, de a csomag keretösszege éppen annyi, mint az egykulcsos családi adó rendszer miatt 2012-2014 között kieső költségvetési bevétel. Véletlen egybeesés vagy költségvetési baki a számszerű azonosság? Reális-e az államadósság GDP-arányos csökkentése a következő években? Angyal József okleveles adószakértőt, Békesi László volt pénzügyminisztert és a Nemzetgazdasági Minisztériumot kérdeztük.

A magánnyugdíj vagyon 37 százalékát, összesen ezermilliárd forintot tervez folyó kiadásokra fordítani a kormány. De ezt a keretet – az egykulcsos adó bevezetése és a szuperbruttó felének kivezetése – már 2012-re felemészti. Ezért jövőre további 550 milliárd forintra lesz szükség az egykulcsos adó miatti bevételkiesések pótlására – figyelmeztet Angyal József, hozzátéve, hogy éppen ekkora egyenlegjavulást tartalmaz a Széll Kálmán terv 2012-re.

A szuperbruttó második felének kivezetése hozzávetőlegesen – figyelembe véve az adójóváírás mértékének csökkenését is – plusz 350 milliárd forint bevételkiesést okoz 2013-ban. Ha ezt hozzáadjuk ahhoz az 550 milliárd forinthoz, ami 2012-höz hasonlóan hiányozni fog az államkasszából, akkor megkapjuk a 2013-ra tervezett 900 milliárd forintos költségvetési bevételt. Ugyanez a forgatókönyv 2014-ben is. Magyarán a költségvetésbe tervezett 550 milliárd 2012-ben és 900-900 milliárd forint 2013-2014-ben képes lenne fedezni az egykulcsos adórendszer miatti kasszaihányt.

De ahhoz, hogy az államadósság a jelenlegi 82 százalékról 65-70 százalékra csökkenjen, ugyanekkora forrást különítettek el a Széll Kálmán Tervben rögzített megtakarításokból 2012 és 2014 között – mutat rá Angyal József. Az államadósság 12-15 százalékos lefaragásához szükséges 4 ezer milliárdból ugyanis csak 1,7-re elég a magánnyugdíj vagyon adósságcsökkentésre fordítható kerete, a hátralévő 2,3 ezermilliárdot pedig a reformprogramból tervezi finanszírozni a költségvetés. A megtakarításokból ugyanis jövőre 550 milliárd, 2013-ban 900 milliárd, 2014-ben ugyanennyi forrás keletkezne. Ez a magánnyugdíj-vagyonnal együtt összesen 4 050 milliárd, ami valóban 65-70 százalékos korlátok közé szorítaná az államadósságot, de Angyal József szerint így nem maradna forrás az egykulcsos adó miatti bevétel-kiesés ellensúlyozására.

A levezetett számítások az okleveles adószakértő szerint azt is jelenthetik, hogy a tervezett megtakarítások és költségvetési bevételek nem elegendőek az egykulcsos adó bevezetése miatt kieső bevétel és az államadósság csökkentésének egyidejű finanszírozására – mutat rá Angyal József. Miután a kormány egyértelműen elkötelezte magát az államadósság csökkentése mellett, a tervszámok alapján 2012-től megszűnhet az egykulcsos adó – vetíti előre.

Az államadósság csökkentése Angyal József szerint egyelőre inkább kommunikációs trükknek tűnik ennek ellenére. A magán-nyugdíjpénztárak állampapír állományával ugyanis a nyár folyamán körülbelül 5 százalékkal 76-77 százalékra csökken az államadósság, tehát időarányosan jól fog állni a bejelentett hosszútávú koncepció: csökkentjük az államadósságot. A probléma az, hogy ennek az államadósság csökkenésnek az adószakértő szerint semmi köze sincs a Széll Kálmán Tervhez. Ez a magánnyugdíj vagyon felszámolásának szinte automatikus következménye. A Széll Kálmán Terv bevételnövelő hatását elsősorban 2012-től fejtené ki. Ekkor a kormány dilemmája az lesz, hogy a Széll Kálmán Terv eredményeként 2012-től jelentkező egyenlegjavulást az egykulcsos adó finanszírozására, vagy az államadósság csökkenésre fordítja-e. Tekintettel az adóváltozások átfutási idejére, az egykulcsos adó jövőjével kapcsolatos döntést már a nyár folyamán meg kell hozni. Addigra kiderül az is, reálisak voltak-e az elvárások az egykulcsos adóval szemben.
 
Bár Békesi László volt pénzügyminiszter szerint önmagában az egykulcsos adónak  nincs hatása sem a foglalkoztatás növekedésére, sem a gazdaság dinamikájának a bővítésére, megszüntetési szándéka nem olvasható ki a Széll Kálmán Tervből. Csupán véletlen, összegszerű azonosság, hogy az államadósság törlesztésére éppen annyi forrást jelöltek meg, mint amennyi az egykulcsos adóval kiesik a kasszából. Ezért még csak spekulatív alapon se tehető fel a kérdés, hogy vagy megszűnik az egykulcsos adó vagy csökkentjük az államadósságot.

A kérdést, hogy véletlen egybeesés vagy szándékos azonosság a Széll Kálmán-terv keretösszegének és az egykulcsos adó 2011-2014 közötti időre kieső költségvetési bevételének egyezése, a Nemzetgazdasági Minisztérium nem segített eldönteni, cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ hivatalos megkeresésünkre.

[[ Oldaltörés (Folytatás: Békesi László szerint is bajos tartani a hiánycélt, az NGM hallgat) ]]

Az egykulcsos adó kifejezetten pozitív, teljesítményt ösztönző hatású abban az esetben lehetne, ha a bevételkiesést és az aránytalan terhelést progresszív vagyonadóval kompenzálná a kormány. A másik alternatíva az lehetne, hogy a kormány kitart a meghirdetett Széll Kálmán-terv mellett, de kivezeti az egykulcsos adót, és egyúttal csökkenti a bruttó béreket terhelő járulékokat. Egy ilyen konstrukció ésszerű és versenyképességet javító hatású lenne, de nem lehet megvalósítani a politikai elkötelezettség és a kormány társadalomfilozófiája miatt. A kormány a saját politikai bázisát csökkentené azzal, ha az egykulcsos adóval és a családi kedvezménnyel nyújtott támogatást megvonnák a magas jövedelmű nagycsaládosoktól – vélekedik Békesi László.

 

"Hiú ábránd a GDP-arányos államadósság-csökkentés"
©

Az államadósságot a Széll Kálmán-tervben vázolt intézkedések várhatóan csak annyira csökkentik majd, amennyire a nyugdíjpénztári vagyonból adósságcsökkentésre fordítható 1 700 milliárd forint körüli keretből telik – hangsúlyozta a hvg.hu kérdésére Békesi László volt pénzügyminiszter. Egyenlőre hiú ábrándnak tűnik, hogy a csomag hatására a bruttó államadósság  GDP arányosan, 65-70 százalékra csökkenjen vagy, hogy a hiányt sikerüljön évi 1,9 százalékosra lefaragni. Miután már önmagában az is kétséges, hogy megvalósítható-e a tervben rögzített 4-6 százalékos gazdasági növekedés, kivitelezhetőek-e különböző költségcsökkentési elképzelések, hogy 2013 után is megtarthatóak-e a tavaly bevezetett ágazati különadók. Ezért aztán nem valószínűsíthető, hogy sikerül majd pótolni a egykulcsos adó bevezetésével kieső költségvetési bevétel jó részét, miután ezt az Európai Bizottság által már élesen bírált szektoriális különadók 2013 utáni fenntartásából és átalakításból, valamint az adósságcsökkentésre már igénybevett magán nyugdíj pénztári vagyonból tervezi finanszírozni a kormány.

Az pedig, hogy más területeken újabb adókat vezessenek be, amelyek versenysemlegesek és nem visszamenőlegesek, teljesen irreális vagy – ha a fogyasztási típusú adókat tovább emelnék – olyan mértékű drágulást idéznének elő, amelynek következményei beláthatatlanok. Rövidtávú megoldás nincs, ekkora költségcsökkentést nem lehet végrehajtani, ami egyenlő azzal, hogy az 3 százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiány pillanatok alatt 5 százalék közelébe emelkedhet. Hiába tettük fel a kérdést a tárcának, milyen bevétellel számol, ha az Európai Bizottság eljárása során elmeszeli az ágazati különadókat, válasz egyelőre nem érkezett. Az NGM sajtóosztályán közölték, igyekeznek tartani magukat a törvényben előírt 15 napos válaszadási határidőhöz.

MTI Gazdaság

Széll Kálmán Terv: az innovatív gyógyszergyártóknak is van javaslata

Kilenc pontos javaslatot tett az államadósság konszolidálásán belül az egészségügyre vonatkozóan az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete a Széll Kálmán Tervre válaszul - jelentette be Szoják Tamás elnök a Nemzetgazdasági Minisztérium előtt csütörtökön tartott sajtótájékoztatón.