Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Az Országgyűlés által hétfőn elfogadott, munkaügyi jogszabályváltozások között akad több olyan is, amely elsősorban a vállalkozók részéről igényel fokozott odafigyelést a jövőben. A munkaerő-kölcsönzés terén idén december elsejétől változnak a szabályok, a módosításokra főként az uniós jogharmonizáció érdekében volt szükség.
A jövőben a munkaerő-kölcsönzés csak ideiglenes jellegű lehet; az ugyanazon kölcsönbevevő kölcsönzési időtartama legfeljebb öt évig terjedhet. Ennek megállapításánál az azonos alkalmazónál fennállt korábbi kölcsönzés időtartamát is hozzá kell számítani, ha a korábbi kölcsönzés és az új kölcsönzés között nem telt el hat hónap - szól a jogszabály. A kikölcsönzés időtartamáról a kölcsönbeadó és a kölcsönzött munkavállaló állapodik meg. A munkaerő-kölcsönzés ideiglenessége nem érinti a kölcsönzés céljából létrejött munkaviszony tartamát, amely továbbra is lehet határozatlan időtartamú.
|
|
A munkaerő-kölcsönzés terén idén decembertől lépnek életbe az új szabályok Fotó: null |
A korábbi szabályozás szerint kölcsönbeadó csak belföldi székhelyű kft. vagy szövetkezet lehetett. Ez azonban ütközött az uniós jog előírásaival, így decembertől a lehetőséggel az EU valamennyi tagállamának vállalkozásai élhetnek.
A kölcsönszerződés két cége között ezen túl nem születhet olyan megállapodás, amely megtiltja vagy korlátozza a munkavállalót, hogy a kölcsönbe vevő munkáltatójához menjen a kölcsön időszaka után. A változások következtében a jövőben semmisnek tekintendő a kölcsönbeadó és a kölcsönzött munkavállaló közötti azon megállapodás, amelynek értelmében a munkavállaló a kölcsönzésért közvetítési díjat köteles fizetni a kölcsönbeadónak. (Korábban csak a kölcsönvevővel létesített munkaviszony esetére szóló közvetítői díj kikötése volt semmis).
A kölcsönvevő cégnek decembertől több figyelmet kell fordítania a tájékoztatásra is. A társaságnak a későbbiekben nemcsak a kölcsönzött munkavállalók létszámáról és foglalkoztatási feltételeiről kötelessége tájékoztatni az üzemi tanácsot, a szakszervezetet, valamint a kölcsönzött munkavállalókat, hanem a betöltetlen álláshelyekről is. (Mindezek betartását a munkaügyi ellenőrök vizsgálják.)
A kikölcsönzött munkavállalót védik azok az előírások, amelyek az azonos pozícióban lévők tekintetében ugyanolyan jogokat biztosítanak a munkabér összegére, a cafeteria elemekre, a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozóan a terhes és szoptató anyáknak, valamint a fiatal munkavállalóknak. Viszont a munkavállaló nem kaphat kevesebb bért ugyanazért a munkáért, mint a kölcsönbe adó cégnél.
Változik a kollektív szerződések bejelentésére vonatkozó kötelezettség is: a jövőben ezt csak elektronikus úton, a kormányzati portálon keresztül teheti meg a vállalkozó; a postai ügyintézés lehetősége megszűnik. Továbbá szigorodnak a szankciók azokkal a cégekkel szemben, amelyek olyan, EU-n kívüli munkavállalókat foglalkoztatnak, akik nem rendelkeznek keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel (munkavállalási engedéllyel vagy az uniós kék kártyával). A szóban forgó társaságok büntetésként sem állami támogatásban nem részesülhetnek, sem közbeszerzési eljáráson nem indulhatnak.
A vállalkozásokat munkaügyi bírsággal sújthatja a hatóság, ha megsérti a munkavállalóval kapcsolatos életkori előírásokat, elmulasztja a foglalkoztatási jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettséget, áthágja a munkabér összegére és kifizetési határidejére vonatkozó kollektív szerződéses vagy jogszabályi rendelkezéseket (kivéve a felszámolási eljárást), illetve a munkaerőt hatósági nyilvántartásba vétel nélkül kölcsönözte ki.
A kis vagy közepes vállalkozásnak minősülő munkavállalókkal szemben azonban megengedőbb az új jogszabály, esetükben ugyanis az első ízben elkövetett jogsértés esetén még nem szabható ki munkaügyi bírság.
Kinyomtatom
Elküldöm
