A magyar állam, kerül, amibe kerül, saját autóbuszgyárat akar magának. Méghozzá majdhogynem titokban - írja a HVG e heti száma.

Kormányzati berkekben hónapok óta készülget egy úgynevezett nemzeti autóbuszprogram, amelyről mindmáig nem közöltek részleteket; az eddigi legfontosabb konkrétumot egy szeptember végi vasúti konferencián árulta el a fejlesztési tárca államtitkár-helyettese, Schváb Zoltán.

A programnak, mondta, a Rába államosítása volt az első lépése. Azé a Rábáé, amely 1999-ben már megpróbálkozott a saját buszgyártással, majd két év múlva fel is hagyott vele, mert veszteségesnek bizonyult. Idén májusban Pintér István vezérigazgató határozottan ki is jelentette, hogy cége csak futóművekkel és alvázakkal tud hozzájárulni a hazai buszgyártáshoz.

Ám a cég részvényeinek 73,7, a szavazati jogoknak pedig a 76,8 százalékát birtokló magyar állam képviselői a jelek szerint máshogy határoztak. Szeptember végén a győriek szűkszavú közleményben adták hírül, hogy „az igazgatóság megvizsgálja a jelenlegi termékportfólió kiszélesítésének lehetőségét” és hogy „a stratégiai termékkör (…) városi, elővárosi tömegközlekedésre alkalmas közúti járművekkel egészülhet ki”.

A kormány azonban nem elégedett meg ennyivel. A nemzeti autóbuszprogram létéről elsőként nyilvánosan – a szeptember közepi mátyásföldi Ikarus-napon – beszélő Szatmáry Kristóf államtitkár szerint az a cél, hogy „akár állami szerepvállalással” „ismét megindulhasson a hazai buszgyártás, mégpedig lehetőleg az Ikarus autóbusz gyártása.”

A nemzeti autóbuszgyártás megteremtésének tervéről a HVG e heti számában olvashatnak.