A hosszú távon gondolkodó cégek többsége, a nem éppen kedvező gazdasági kilátások ellenére felismerte, hogy a versenyképesség megőrzéséhez elengedhetetlen a banki források igénybevétele – derül ki a Budapest Bank megbízásából készült kutatásból.

Nyitottak a cégek a fejlesztésre - derült ki abból a felmérésből, amelyet a KAVOSZ Zrt. készített. A KAVOSZ-t a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) a Széchenyi Kártya Program szakmai irányítására és a koordinációs feladatok ellátására hozta létre. A felmérés ötszáz vállalkozás vezetőjének megkérdezésével készült, amelyből kiderült, hogy a válaszadók 78 százaléka tervez beruházást a közeljövőben, közülük 90 százalék pedig hitelt is igénybe venne ennek megvalósításához. Ez a tendencia pozitív az egy évvel korábbihoz képest, amikor csak a válaszadók 43 százaléka jelezte beruházási szándékát. A beruházást tervező vállalkozások 24 százaléka ingatlanvásárlást, illetve építést jelölt meg, 27 százalékuk a székhely, telephely korszerűsítését, 33 százalék informatikai fejlesztést, míg 40 százalék gép vagy berendezés beszerzését tervezi.

A hitelfelvételt tervező vállalkozások döntő többsége 50 millió forintnál kisebb összegű hitelt venne igénybe, számukra jelenthet jó megoldást fejlesztéseik megvalósításához a Széchenyi Beruházási Hitel – mondta Krizsán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, aki szerint a legnagyobb probléma a GDP egyötödét adó, a foglalkoztatáshoz mintegy 40 százalékban hozzájáruló mikrovállalkozásoknál, hogy a válságot követő hat évben nyolcvan százalékuk egyáltalán nem mert fejlesztésben gondolkozni. „A gép-berendezés technika fejlesztése elmaradt, így elvesztették versenyképességüket a külföldi vállalatokkal szemben.” – tette hozzá.

Véleménye szerint ez változhat meg most. A Széchenyi Beruházási Hitelből ingatlan megvásárlása, építése, fejlesztése, valamint nemcsak új, hanem használt gépek beszerzése is finanszírozható. A konstrukció 20 százalék önerővel, 1- 50 millió forint összegben, maximum 10 éves futamidőre igényelhető, akár 2 éves türelmi idővel. A hitelkonstrukcióhoz az állam 5 százalék kamattámogatással, valamint a hitelekhez nyújtott készfizető kezességvállalás díjának 50 százalékáig.

A Budapest Banki szintén készített egy kutatást, amiből az derült ki, hogy azok a mikrovállalkozások, amelyeknek már van valamilyen banki kölcsöne, jóval nyitottabbak a hitelfelvételre: 65 százalékuk gondolja úgy, hogy a hitel a fejlődés elengedhetetlen eszköze. Ezzel szemben a hitellel nem rendelkező cégek mindössze 26 százaléka tekint lehetőségként a banki kölcsönökre. „A hitelfelvételtől elzárkózó cégek jellemzően csak akkor szánják el magukat a beruházásra, amikor ezt a nyereségükből megtehetik – ez azonban értelemszerűen korlátozottabb fejlesztéseket tesz lehetővé, mint a beruházásaikat részben vagy egészben bankhitelből finanszírozó társaik esetében.” – mondta Ákos Tamás, a Budapest Bank lakossági üzletágának vezetője.

„Az 5 százalékos kamattámogatásnak köszönhetően a Széchenyi Beruházási Hitel kamata BUBOR alatti szintre került, (jelenleg évi 2,9%), így az ügyfeleknek 1 év alatt akár 1,5 millió forinttal kevesebb nettó ügyleti kamatot kell fizetniük. Az olcsó hitel lehetővé teszi a válság miatt elhalasztott beruházások elindítását, a gépek, eszközök korszerűsítését” – emelte a Budapest Bank és a KAVOSZ közös sajtótájékoztatóján Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.

 

  

 

Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!