szerző:
Molnár Csaba

A vidám nevű Te-Ker-Ker Bt. olyat dobott, amilyet a környező országokban még soha senki, és a világon is csak néhány tucat cég tudott. Egyik, nagyjából garázstuningban, de legalábbis a szó legszorosabb értelmében manufaktúrában fejlesztett és készített biciklikerekére olyan nemzetközi biztonsági minősítést szerzett, amellyel megnyílt az út a legmenőbb csapatok depójába is. Akár a Tour de France-on is gurulhat a Mr. Wheel márkájú magyar karbonkerék – darabja 300 ezer forint. Ezzel mellékesen egy nagyon masszív falat is ledöntött.

Giro d’Italia, Tour de France, Vuelta a Espana – a világ legnagyobb kerékpáros-körversenyei. Azóta nincs komolyabb magyar kapcsolódás, amióta az időfutammenő Bodrogi László kiszállt erről a szintről, a 2008-as Vueltán lehetett utoljára szorítani a magyar színekért. Mostantól azonban újra lehet, igaz, más okból dagadhat a magyarok  melle. Azzal, hogy a Tatán, a Te-Ker-Ker Bt. által gyártott Mr. Wheel márkájú kerekek T500 modellje megszerezte a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) engedélyét, gurulhatnak akár a műfaj csúcsának tekintett háromhetes körversenyeken is.

Amióta megkaptuk a legmagasabb versenyminősítést, beindult az élet, nem alszom, interjú interjú hátán, folyamatosan keres mindenki. Egyik megrendelés esik be a másik után, hegyekben állnak a felnik és a kerekek.

A legnagyobbak közé betört kétszemélyes kis tatai vállalkozás tulajdonosa, Krupánszky Zoltán szerint egy ideje már várólistára gyártanak.

Krupánszky Zoltán
©

A néhai Mapei csapat profi országúti versenyzője és munkatársa, Horváth Róbert olyan iparban jutott a csúcsra, amelyben eddig a kelet-európaiak kifejezetten másodrendűnek számítottak. Ehhez képest a tavaly április 28-án az UCI belgiumi laboratóriumában végzett tesztre beküldött négy T500-as kerék törési eredményei nyomán a keréken már nem múlik, hogy akár a kétszeres Tour-győztes címvédő angol Chris Froome, a tavalyelőtti bajnok olasz Vincenzo Nibali, vagy a Vuelta-védő szintén olasz Fabio Aru a tatai kerekekkel versenyezzen.

Hát akkor min múlik? “Ezen a szinten már nem eladják, hanem adják a felszerelést a versenyzőknek, illetve a csapatoknak, sőt a szponzori szerződés keretében mellé tesznek egy combosabb összeget is.” Mégis mennyit? “Egymillió eurónál semmiképpen sem kevesebbet.” Huhh, ez azért jelentősen korlátozza az áttörési esélyeket – legalábbis rövid távon. A manufaktúra vezetője nem is veszíti el józanságát, “egyelőre azt a két csapatot támogatjuk továbbra is, amelyet eddig szponzoráltunk”.

Hogyan született meg a csodakerék?

A profi pályafutását 2003-ban befejező cégvezető két évig egy – azóta bedőlt – magyar kerékpár-kereskedőnél termékmenedzseléssel és a gyártással foglalkozott, de ez több szempontból sem elégítette ki. “Többre vágytam, nagyobb ambícióim voltak, fejleszteni akartam.” Saját boltot nyitott, de az üzlet igazából “csak kényszerpálya volt”.

A profi pályafutása során, valamint a Narancsbike kerékpárboltból felhalmozott tőkével vágtak bele négy évvel ezelőtt a T500-as fejlesztésébe. “A történet úgy kezdődött, hogy elhatároztuk, csinálunk egy UCI minősítésű kereket. Azért kereket, mert a váz sokkal bonyolultabb.” Játszottak persze kereskedelmi szempontok is, vázat az gyárt, aki komplett kerékpárt gyárt, ezek általában a nagy neves gyártók. A kereket viszont szeretik “kispórolni”, hogy olcsóbban árulhassák a bicajt, azaz beletesznek egy pár tízezer forintos, szinte “áruházi” szettet. Így a bicikli jelentősen kevesebbe kerül – 800 helyett mondjuk 500 ezer forintba, ami lényegesen kevésbé “elrettentő”. A vásárlás után a sporinak viszont első dolga lesz kicserélni a kerekeket valami komolyabbra, ha még marad rá anyagi lehetősége. A kerék amúgy is fogyóeszköz, nemcsak a versenyeken, hanem az edzéseken is “eszik”, más kell az időfutamhoz, mint az országútihoz, akik versenyszerűen használják, egyszerre legalább 2-3 szettet vesznek.

Kattintson galériánkért!
©

Az volt hosszabb folyamat a kerékfejlesztésnél, hogy kialakuljon az alap, a megfelelő műszaki megoldás, majd ezt még finomítgatták, próbálták még jobbá tenni, nagyon sokat fejlesztettek, mire rájöttek arra, hogy mi lesz a legjobb konstrukció, amit létre kell hozniuk.

Ottjárttunkkor meg is mutattak egy-két szakmai fogást, hogy mitől lesz nagyon versenyképes a T500-as. A nagyon nagy szilárdságú acélküllők a használat során kicsit behúzzák a kerék belsejében szerelt küllőanyákat a karbon kompozit felületbe, s így, mire beállnak, le is lazulnak kicsit és utána kell feszíteni.

Ezért csináltunk egy gépet, amivel előre megnyújtjuk a küllőt, belevájja a küllőanyát a felnibe és így már most utána tudjuk húzni, nem használat közben kell, így már végleges állapotban megy ki tőlünk a kerék.

A világon csak milliárdos cégek tudnak ilyet

Hogyan tesztel az UCI?

Kicsit is magasabb kategóriás kerékpárversenyeknek mindenben meg kell felelniük a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség, az UCI szabályainak – ez még a nemzeti bajnokságokra is érvényes. Ilyen versenyeken csak az UCI által minősített felszerelésekkel lehet részt venni, olyanokkal, amik megfelelnek a különböző szakágak és különböző kategóriába sorolt, de mindenképpen magas szintű biztonsági követelményeinek. A kerékpárokra is rengeteg szabály vonatkozik, ezek lényege, hogy a fő egységeknek, az első keréknek, a váznak és a villáknak át kell menniük a törésteszteken. A tesztre az UCI 4 egyforma kereket kér, pontosan meg van határozva, hogy ezekkel milyen törésteszteket – milyen sebességgel, mekkora erővel ütik meg – végeznek el, így az UCI speciális, belgiumi laboratóriumában végzett tesztekre célirányosan fel lehet készülni. Elkezdik roncsolni a kereket, és ennek eredményéről adnak bizonyítványt. Két fajta vizsgálat, az egyik felütésvédelem, amikor gödörbe megy bele a kerékpár vagy frontálisan ütközik. A másik azt szimulálja, mintha oldalról mennének bele a versenyzőbe. A roncsolt keréknek képesnek kell lenni egyenesen tovább gurulnia, nem törhet ripityára, és nem is törhet úgy, hogy éles, a versenyzőre veszélyes darabok, álljanak ki belőle. A teszteken a fejlesztők és a gyártók nem lehetnek jelen, a tesztelt kerekeket azonban vissza lehet kérni és kapni. Így mi is megnézhettük. Láttuk még egy litván versenyző ”tesztelt” kerekét, ami megroggyant ugyan, de egyben volt, haladni lehetett volna vele, és valóban semmilyen veszélyt nem jelentett a versenyzőre.

A kompozitból – szén- és bazaltkarbonból – készült felni egy távol-keleti gyártótól érkezik nagyjából 3 hónapos átfutással, az agy is a Távol-Keleten készül. Olyan karbonból készül a felni, amiben csak nagyon alacsony a légbuborékok aránya.

Miután megjött a felni, befűzik a kereket (a küllőket), megfeszítik, kicentírozzák, az utolsó munkafázis pedig a dekor, a matricázás. Tudjuk a bringa színére, vagy a kerék saját színére – azaz feketére – dekorálni, de az az alapszín a fehér. Van matt  és fényes kombináció is. A kerék a karbonfelni beérkezése után 1-2 óra múltán komplett.

Egy T500-as kerék súlya 1360 gramm. Ilyen kereket ma legfeljebb a világon 50 gyártó tud, legtöbbnyire milliárdos cégek. Itthon nincs konkurencia, a régióban sem nagyon, a környező országokban csak egy cseh meg egy lengyel gyártónak van UCI minősítése, ők is kerékre kapták. A piacot amúgy olasz és francia márkák uralják.

Egy kerék 300 ezer forint

Egy kerék általában ezer euró – azaz 300 ezer forint – körül van, az UCI minősítésű más cégekhez képest ez körülbelül 30-50 százalékkal olcsóbb. Eddig néhány száz kereket adtak el, külföldre is viszik, de oda még óvatosan értékesítenek, mert nincs akkora raktárkészletük, amire egy ekkor piachoz szükséges lenne.

Kattintson galériánkért!
©

“Nem tudom, meddig tudjuk tartani az alacsony árat, de lassan kellene egy gyártócsarnok, mert lassan kinőjük ezt a műhelyt – ami a hozzávetőleg 100 négyzetméteres üzlet egy szeglete, de hamarosan beterítik a felnikkel teli dobozok.

A kerekeket általában hobbisták vagy amatőr versenyzők veszik, a profik nem vesznek, a csapat, illetve a gyártók adják.

“Ahhoz még kicsik vagyunk, hogy eurómilliókkal dobálózzunk”

Az egyik szponzorált az Epronex néven futó magyar–osztrák vegyes csapat, főleg itthoni, illetve regionális versenyeken indulnak. A másik elég magas UCI bejegyzésű, kontinentális csapat, a luxemburgi Differdange, ők magasabb osztályban versenyeznek. Mennek például a luxemburgi körversenyen is, ami az utolsó előverseny a Tour de France előtt, itt már az azon induló összetételben tekernek a meghívott csapatok. “Ott már nem ziziből mennek.” Az UCI-minősítés megszerzése után a legmagasabban jegyzett román csapat, a Tusnád Cycling Team is bejelentkezett. Meg még rajtuk kívül tíz egynéhány csapat, “de nem tudjuk kielégíteni mindet, mert mindegyik főként ingyen akar kereket, erre meg még nincs pénzünk”. Egyénileg is jelentkeztek versenyzők, más szakágakból is, de nem tudnak mindenkit szponzorálni, nincs ekkora anyagi hátterük. Nem beszélve arról, hogy ők viszont szívesen szponzorálnák a magyar válogatottat is, de egyelőre ez is forgótőke kérdése.

Azzal együtt sem egyszerű a nagy háromhetesekre belépni, hogy az UCI minősítés birtokában már mehetnének a Touron is a T500-asok. Az oda meghívott csapatok úgy 100 pár kereket elhasználnak egy évben (a kereket baleset és egyéb sérülések nélkül is legfeljebb az év végén mindenképpen lecserélik). Aki nem a Touron megy, az az egyidőben zajló osztrák körversenyen, ők is törik a kerekeket rendesen.

Kattintson galériánkért!
©

“Ezen a szinten tehát kevés, hogy kereket adunk, ehhez a 100 pár kerék önmagában már kevés.”

Lassan elkerülhetetlen a bővülés

Már be is köszöntek az új szakmai kihívások, jön a tárcsafékes országúti kerék, “kutya kötelességünk ebben is részt venni”. Ezeknek a tesztfelnijeik és az agyak már itt vannak, készülnek a prototípusok. “Fejlesztenénk az országúti mellé egy cyclocross kereket is.” Már gurulnak a pályakerekek is, használják versenyzők, és ha minden jól megy, akkor szériakerekek lesznek azokból is”.

Abban a köztes állapotban vannak, amikor a gyártott mennyiség növeléséhez pluszforrás bevonására lenne szükség, mert az ehhez szükséges infrastruktúrát nem termeli ki a gyártás. Szükséges lenne, hogy a munkálatok egy helyen legyenek, “nekem ne kelljen a lakásom és az üzlet között ingázni”. Fel kellene venni és be kellene tanítani újabb kollégákat a kerekek fűzésére, a megnövekedett rendelések kielégítésére.

Cikk megosztása
Címkék