szerző:

Hetente több százezer forintot sorsol ki egy cég azok között, akik egy-két vásárlásuk nyugtáját bemutatják. Bár azt mondják, a gazdaságot szeretnék kifehéríteni, igazából saját profitra gyúrnak. Bemutatjuk, hogyan.

Nyugtákkal játszható nyereményjátékot indított egy erre a célra alakult magáncég, és még attól sem riadt vissza, hogy a bemutatkozó sajtóbeszélgetésén megjátssza ezt az elsőre kínálkozó "ütős" jelmondatot:

©

A nyolcvanas évek hangulata jó eséllyel eltalálja a kispénzű célközönséget, ahol sokat számít pár ezer forint talált pénz, és ebbe az irányba hord a sajtónak összegyűjtött nyertes sztorik irányzéka is:

Csak egy csokira vágyott – az autó és az esküvő is kijött belőle.

Bébitápszer kellett – most már van pénz pelusra is.

Milliomos lett karácsonyra – gyógyszert vett megfázására, és nem csak meggyógyult tőle…

Innen még Klapka Györgyi-magasságokig is emelkedhet valaki, ha komolyan veszi magát.

Az üzleti ötlet azért érdekes, mert ma Magyarországon – tudomásunk szerint – ez az egyetlen nyereményjáték, amit gépi nyugtával lehet játszani. Ez nem szerencsejáték, akkor lenne az, ha fizetni kellene érte. A nyugtalottóért nem kell, és nyereményjátéknak hívják, így nem ütközik abba a korlátba, hogy a szerencsejáték állami monopólium.

A tervek szerint a későbbiekben csekkekkel is versenybe lehet majd szállni.
©

A játék menete

Ha regisztrál a cég honlapján, napi két, aznapi vagy egy nappal korábbi nyugta adatait töltheti fel. Hetente sorsolnak a feltöltött nyugták AP száma (a pénztárgép azonosítására használt, AP-vel kezdődő számsor a nyugta alján), valamint a feltöltés időpontja alapján.

Három heti nyeremény van: 50, 100 és 150 ezer forint. A nyugtákat érdemes megőrizni, ugyanis a nyereményt csak azok bemutatása után lehet megkapni.

Tavaly volt három bevezető forduló, amelyekben másfél millió forintot is kisorsoltak.

Más helyeken ezt az állam csinálja

Nyugtalottót más országokban jellemzően az állam szervez. Magyarországon is volt egy állami program, a Gyurcsány-kormány 2009. január 1-jétől indította el, hogy fehérítse a gazdaságot. A számlák adatait a Szerencsejáték Zrt.-hez lehetett beküldeni sms-ben vagy e-mailben, és egy-egymillió forintot sorsoltak ki minden hónapban 10 nyertesnek.

Bármilyen lakossági szolgáltatásról szólhatott a számla, kivéve azokat, amelyeknél soha nincs probléma a számlaadással (például bankok, közműszolgáltatók). Összesen 280 ezer számlát küldtek be, a legtöbbet induláskor. A programra 170-180 millió forintot szánt a kormány, és további 500 millió forintot a népszerűsítésre. A 2009-ben hivatalba lépő Bajnai-kormány azonban csökkentette a számlajátékra és a népszerűsítésre költhető pénzt, majd 2010 januárjától megszüntette a programot.

Az egyik legrégebbi állami nyugtalottó Tajvanon működik 1959 óta, de Kínában is fut egy számlás állami szerencsejáték. Ott a kaparós sorsjeggyel házasították a számlákat. A számlaadók – fodrászok, éttermek, bárok, masszázsszalonok – a tartományi adóhatóságnál speciális számlatömböt vehetnek, amelyen egy kaparós sorsjegy rubrika is van. Így gyakran megesik, hogy valaki vásárlás után visszanyeri a pénzt, amit elköltött.

Kelet-Európában a szlovák állam indított egy számlasorsolós játékot még 2013-ban, ott hetente 100 nyertes 100 eurót nyerhet, Romániában pedig 2015-ben indított az adóhatóság egy számlasorsolós játékot, és nagyjából 20-50 ezer forintot osztanak ki a nyerteseknek havonta.

Gazdaságfehérítés piaci alapon

A nyugtalottó ötletgazdája és közvetett tulajdonosa Tóth Tamás, egy pénztárgép-forgalmazó és -szervizelő cég, az ECR Trade Kft. tulajdonosa. Jelenleg 45 ezer online pénztárgépüket használják a boltokban. Az ötlet bemutatásakor Tóth Tamás és Krátky Attila ügyvezető igyekezett kiemelni, hogy a nyereményjáték a gazdaság fehérítését szolgálja.

Képünk illusztráció
©

A nyugtákkal játszható nyereményjátékok hagyományos funkciója valóban ez, éppen azért szoktak ilyet indítani, hogy ösztönözzék az embereket arra, hogy nyugtát, számlát kérjenek a szolgáltatásokért. Magyarországon is jelentős a feketegazdaság aránya (gondoljon csak az ezermilliárdos áfacsalásról szóló botrányra, amit Horváth András robbantott ki több mint két éve, és a mai napig nincsenek következményei). Az éttermekben, kocsmákban, a fodrásznál vagy a masszőrnél gyakran nem adnak rendes számlát.

A boltokban az online pénztárgép bevezetése fehéríthetett a gazdaságon, de még a kereskedőknek is megvan a lehetőségük arra, hogy egy-egy vásárlást esetleg ne üssenek be. A kezdeményezők szerint a rendszernek ezt a hiányosságát orvosolhatja valamelyest egy ilyen nyereményjáték.

Persze, ha nem látnának benne üzletet, a Nyugtalottó Kft.-nél bele sem vágtak volna, és arra számítanak, hogy az év második felében már nyereséges lesz a pénzosztás. A terv szerint reklámcélokra értékesítik a nyugtalottó felületeit, egyedi nyereményjátékot szerveznek egy-egy nyugtaadónak, és egyéb hirdetési célú együttműködéseket kínálnak nekik. A feltöltött nyugtákból összeálló – egyelőre anonimizált – adatbázis készül, ami várakozásaik szerint elárul majd ezt-azt a játékosaik vásárlási szokásairól és preferenciáiról.

Ha a cikket érdekesnek találta, kövesse a gazdasági rovat Facebook-oldalát!


Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!
Cikk megosztása
Címkék