szerző:
hvg.hu

Az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató, vagyis az állami rezsicég veszi meg a szegedi központtal működő Dédászt - a korábbi sejtések a jelek szerint igazolódnak. Erről küldött levelet a dolgozói érdekképviselethez köthető forrás.

Ahogyan azt február közepén megírtuk, amikor a EDF Démász dolgozói érdekképviselethez köthetően kiszivárgott, hogy eladják a délalföldi szolgáltatót. Akkor még nem volt ismert, hogy a céget kinek is adnák el, és erről a  menedzsment az EDF Európai Üzemi Bizottság rendkívüli ülését követően ígért csak tájékoztatást. Ez most megtörtént.

A március 8-án lezajlott ülésen az EDF menedzsmentje a  következőkről tájékoztatta a szegedi központú magyar cég érdekképviseletét: A potenciális vevő az ENKSZ, az eladásról szóló szerződés aláírására 2016 második negyedévében kerülhet sor.

A munkavállalók nem tartják elégségesnek a felkínált garanciákat
©

Az adásvételi szerződés tartalmaz szociális garanciákat is, amelyek a EDF menedzsmentje szerint  azokat  a negatív hatásokat ellensúlyozzák, amely a tulajdon átruházás során a dolgozókat érhetik. Ezek a szociális garanciák a következők: A vevő egy éven keresztül vállalta - bizonyos jogszabályi korlátozásokkal - a bérek szinten tartását és a létszám megőrzését. Az EDF DÉMÁSZ érdekképviselete és az EDF Európai Üzemi Bizottsága  az EDF menedzsmentje által megtárgyalt és elért szociális garanciákat nem tartja kielégítőnek. A tulajdon átruházás negatív szociális hatásainak kivédése érdekében az EDF DÉMÁSZ érdekképviselete,  az EDF Európai Üzemi Bizottsága valamint a nemzetközi szakszervezeti szövetségek további lépésekről egyeztetnek.

Az EDF DÉMÁSZ saját honlapján közölt adatai szerint 755 ezer egyetemes és szabadpiacon vételező ügyfelet lát el villamosenergiával, és 32 ezer kilométeres elosztóhálózatot üzemeltet. A cégcsoport 1995 óta működik Magyarországon, ők működtetik a Budapesti Erőmű Zrt.-t (vagyis a Kelenföldi, a Kispesti, és az Újpesti Erőművet), de külön cégük foglalkozik a villamosenergia-elosztással és -kereskedelemmel is.

Évek óta nem csak Szegeden, a cég központjában szóbeszéd tárgya, hogy a franciák szívesen kivonulnának Magyarországról – feltéve, hogy megfelelő vevőt találnak.

Az EDF kivonulásában valójában csak részben játszanak szerepet az utóbbi időszak magyarországi energetikai viszonyai (értsd: rezsiharc, ágazati különadók, megszorítások), mivel az energetikai cég globális értelemben is átalalkulóban van. Ez utóbbinak része az – ahogyan a nagy európai energiacégek, mint az E.On, az RWE, de akár a CEZ esetében is történik –, hogy több külföldi "hídfőállást" is feladnak, és inkább az otthoni feladataikra (erőműépítések, hálózati fejlesztések, megújuló energiás projektek támogatása, stb.  fókuszálnak.
Magánál az EDF-nél erre a visszarendeződésre amúgy is nagy szükség lehet, mert miközben 2025-re át kell állítni az egész francia energetikát, és drasztikusan csökkenteni kell az atomernergetikai vízfejet - és ebben az EDF-re központi szerep vár - a cég óriásit bukott azzal, hogy kivitelezőként besült a brit Hinkley Point C atomerőművi beruházásba.

Cikk megosztása
Címkék