szerző:

Az ország keleti, délkeleti felében eddig átlagosan másfélszer annyi hitelt tudtak felvenni a cégek a növekedési hitelprogramban, mint anélkül. Észak-Magyarországon azonban még ez sem tudott érdemben segíteni, ott mintha megállt volna az idő.

Az észak-alföldi régióban (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében) tudtak eddig a kis- és közepes vállalkozások leginkább élni a Magyar Nemzeti Bank által 2013-ban életre hívott növekedési hitelprogrammal (nhp). Az adatok szerint tavaly év végéig összesen 2126 milliárd forintot helyezett ki az MNB a kereskedelmi bankokon keresztül a cégekhez, és a program második részében ennek már 17 százaléka ment Északkelet-Magyarországra. Ez ahhoz képest sok, hogy a „normál” kkv hitelállományból ez a régió csak 11 százalékot tudott kihasítani.

Valószínűleg nem véletlen egybeesés, hogy az MNB programjában erősen felülreprezentált a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a halászat, a kereskedelem és a gépjárműjavítás, ami ebben a régióban meghatározó jelentőségű.

Dél-Alföld lehet a Matolcsy-program másik nyertese, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye vállalkozásai a második ütemben a pénzek 14 százalékát tudták lehívni, míg nhp nélkül csak 8 százalékos volt a részesedésük.

©

Baranya, Somogy és Zala megye az nhp első szakaszában alig (5-ről 8 százalékra) tudta növelni részarányát a lehívott összegen belül, a második szakaszban viszont már 11 százalékra ugrott ennek a régiónak a részesedése. A kedvezményes hitel „vállalati segély” jellege tehát jól érződik, ám Észak-Magyarország megyéin (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád) még Matolcsyék sem tudtak érdemben segíteni. A cégek az nhp összes hitelállományának csak 6 százalékát tudták itt felvenni, vagyis nem tudtak érdemben élni a lehetőséggel, hiszen 5 százalékot nhp nélkül, normál kereskedelmi feltételek mellett is elhoztak.

Az nhp két szakaszában közel 31 ezer cég kapott hitelt, az első szakaszban 70 százalékban 50 millió forintnál kevesebbet vettek fel a vállalkozások, vagyis a program hitelenkénti 3 milliárd forintos plafonja alaposan túllőtt a valós igényeken. A második szakaszban sem változott a helyzet, az új beruházási hitelek átlagos mérete 24 millió forint, az új forgóeszközhiteleké 61 millió forint, míg az EU-s hiteleké 31 millió forint volt csupán. A második szakaszban egyébként az összesen 1400 milliárd forintnyi szerződés 95 százaléka már új hitelvolt, vagyis nem a korábbi – kedvezőtlenebb feltétekkel felvett – kölcsönök kiváltását szolgálta.

Az nhp indulásánál okkal lehetett tartani attól, hogy sok olyan vállalkozás juthat forráshoz, amely nem tudja teljesíteni a normál kereskedelmi banki feltételeket, vagyis a hitelállomány minősége romlik, az MNB azonban kérdésünkre azt válaszolta, hogy a hitelintézeteknél lévő nhp portfólió jó minőségű, adataik szerint a nem teljesítő hitelek aránya „igen alacsony”. „A kkv hitelek nemteljesítővé válása esetén a hitelintézeteknek ugyanúgy vissza kell fizetniük a refinanszírozási forrást az MNB-nek, így érdekeltek voltak abban, hogy a program keretében is csak a megfelelő hitelképességű vállalkozásoknak nyújtsanak hitelt” – nyugtat az MNB.

Az nhp egyébként idén már kivezető szakaszban van, jelentősen átalakult, és szűkült a támogatott hitelcélok köre.