szerző:
hvg.hu

A NAV-val vagy a munkaügyi felügyelettel találhatja szemben magát, ha a munkáltató nem kellő gondossággal jár el, de az is előfordulhat, hogy a munkaügyi bíróságon köt ki.

A jogszerű foglalkoztatás mellőzésének következményei lehetnek, egyrészt a munkaügyi felügyelet bírságot is kiszabhat, sőt bizonyos esetekben kötelezően ki is kell szabnia. A munkavállaló is felléphet a munkáltatóval szemben, amelynek elhúzódó és a munkáltató számára költséges kimenetele lehet. Az Adózóna mutatja, hogy mire is kell különösen ügyelni.

A munkaviszony mellőzésének általában az adó és járulékszabályok kikerülése, valamint a munkajogi kötöttségek mellőzése a tényleges oka, csupán ritkán játszik abban szerepet a jogban való járatlanság. Amennyiben pedig a felek jogviszonya – a megkötött szerződés típusával ellentétben – a megnevezett jogviszonytól eltérő, más típusú jogviszony tartalmi elemeit foglalja magában, a megkötött szerződés színlelt, azaz semmis.

A munkaidő-beosztás a munkáltató kötelezettsége. Nem csupán jogosult, hanem köteles is a munkáltató a munkavállaló munkaidejét beosztani, mellyel összefüggésben csupán az egészséges és biztonságos munkavégzés, valamint a munka jellege szempontjait szükséges figyelembe vennie. A méltányos mérlegelés elve is némiképpen korlátozza a munkáltató cselekvése lehetőségeit. Amennyiben ugyanis a munkáltató lépése aránytalan sérelmet okozna a munkavállaló számára, abban az esetben a munkavállaló méltányos érdekeit (betegség, család, életkor stb.) a munkáltató köteles figyelembe venni.

A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban kell meghatározni és közzétenni. Habár munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkáltató összességében pontosan ugyanannyi munkaidő-beosztására jogosult, mint általános munkarendben, fontos különbség, hogy a munkaidőkeret időtartama alatt szétosztható munka- és pihenőidőt jogosult egyenlőtlenül, tömbösítve beosztani. Emellett fontos a pontos és jogszerű munkaidő-nyilvántartás is.

Cikk megosztása
Címkék