Varga Szabolcs
Varga Szabolcs
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az "acélvárosról" kevesek asszociálnának a modern technológiára és a világszintű minőségre. Ezzel szemben egy miskolci cég a Sajó partjáról szállítja a legfejlettebb berendezéseket a világ legnagyobb sörgyártóiknak is, a főzdék pedig a szakma csúcsaként emlegetik.

Van egy cég a munkaerőhiánnyal és nehéz örökséggel küzdő Miskolc ipari parkjában, amelyet szemmel láthatóan nem érintett a – Sajó menti Ruhr-vidéknek is emlegetett – borsodi iparvidék több évtizedes leépülése. Sőt, épp az elmúlt húsz évben nőtte ki magát egy egymodelles kis sörfőző berendezést gyártó manufaktúrából világpiaci szinten is számottevő szereplővé. A ZIP Technologies olyan söróriásoknak szállít csúcsminőségű gyártóeszközöket, mint a globális piac több mint felét lefedő AB Inbev, vagy a szintén nagyágyú Carlsberg. Ráadásul a tulajdonosok olyan vállalati kultúrát honosítottak meg Miskolcon, amelyben a dolgozók maguknak választanak főnököt, és még a devizahiteleiket is átvállalja munkaadó.

Kattintson galériánkért!
©

Ukrajnán át a világporondra

De hogyan lett a borsodi élelmiszeripari berendezéseket gyártó kis cégből a nyugati versenytársakkal pariban lévő középvállalat? Tóth László alapító abból akart építkezni, ami volt: acélból. „A leépült, kiöregedett élelmiszeripari gépek, alumíniumeszközök lecserélése országszerte borítékolható volt. A rozsdamentes tartályok és a befektetők megjelenése biztosította a piacot, a kérdés csak az volt, hogy ki nyeri a megbízásokat” – mutat rá az akkori piaci helyzetre a cégalapító. A befutó azonban nem a ZIP Technologies lett. Az akkor mindössze négyfős csapat kezdettől fogva a magas minőségre törekedett. Erre pedig nem volt fizetőképes kereslet, vagy ha mégis, inkább a nyugati márkákat választották a lesajnált borsodi iparvidék helyett.

Így az első 650 literes üstre Minszkből érkezett a megrendelés, ugyanis – az egyébként kárpátaljai – Lászlónak kiterjedt kapcsolatrendszere volt a magyar határtól keletre. Korábban az első külkereskedelmi engedéllyel rendelkező vállalatnál, az Innovációs Centrum Park Rt.-nél bonyolított clearing ügyleteket osztályvezetőként. Ahogy mondta „tűzifát is barterezett számítógépre”.

Tóth László
©

Ukrajnából és Oroszországból aztán egyre több szeszipari megrendelés jött, telepítettek konyaktárolót Odesszában, és boripari berendezéseket Moldovában. „Nem mintha Ukrajnában nagyobb lett volna a vásárlóerő, de ott ismertem az embereket, és ők is szívesebben vásároltak tőlem, mint Nyugatról. És persze az az attitűd is segített, hogy ha Iván beszerez egy vadiúj főzőüstöt, akkor a szomszéd is akar egyet” – mondja. Csak Kijevbe például 20 berendezést szállítottak le, amíg Magyarországon egyet sem.

Évente 15 üzem megépítésére van kapacitás a 100 főt foglalkoztató Sajó menti gyárban, ebből általában hat megrendelés még mindig Ukrajnából jön. Persze jellemzően nem a kis főzdéktől, hanem sikeres nagyvállalkozóktól, ipari vállalatoktól, bevásárlóközpont-tulajdonosoktól, befektetőktől. „A vevők jellemzően nem a már piacon lévő kisfőzdék, amelyek fejlesztenének, nekik nincs hozzá tőkéjük. Hanem olyan befektetők, akik egy új brandet, saját márkát dobnak piacra. Általában társulnak egy tapasztalt sörtechnikussal, aki a szaktudást adja” – mondja László.

„Ha lesz pénzem, ZIP-et veszek”

A kétezres évek közepére az ukrán és orosz piacon olyan referenciát épített a cég, hogy a kapuk Nyugat felé is megnyíltak, sőt. Ma már Ugandától Indián át az USA-ig a világ minden táján megtalálhatóak a ZIP Technologies termékei. A siker titka a cégvezető szerint nemcsak a magas minőség, hanem a folyamatos innováció. Amíg kezdetben csak tartályokat terveztek és gyártottak, ma már a harmincfős mérnöklétszám felét a szoftverfejlesztők adják, ugyanis a cég – más gyártókkal szemben – ezt is házon belül megoldja.

Kattintson galériánkért!
©

A rendszerek ma már teljesen automatizáltak, beépített érintőképernyős felületről vezérelhetőek. Egy szakmai blog betekintést enged a miskolci bemutatófőzde működésébe: az üstöket elektromos energiával nyert gőz melegíti, a cefréző automatikusan tolja végig a cefrét a hőlépcsőkön. A szűrőkád magától kitolja a törkölyt. A komlóforralás során keletkező gőzt a berendezés lekondenzálja, a benne lévő hőt kinyeri, és elraktározza, de a hőcserélőből is visszanyeri a felmelegedett hűtővizet. A tisztítás is automatizált, nem kell kefével bemászni az üstbe. A folyamatot mindeközben egy szoftver rögzíti, hogy az adatok visszakereshetőek legyenek.

A termékskála az egészen kicsi, 25 literes berendezéstől egészen a 100 ezer literes napi kapacitású sörgyári rendszerekig tart. A legkisebb 10 ezer euró körül indul, ilyet bocsátanak például az erdélyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Élelmiszeripari Szakának rendelkezésére, a különböző receptek kísérletezése céljából. A legnagyobb rendszerek pedig több millió euróba kerülnek, például ilyeneket telepítettek az Igazi Csíki Sör mindkét csíkszentsimoni gyárában.

De Nyugaton is helyt állnak, az elmúlt másfél évben csak Svédországban nyolc üzemet telepítettek. Egy ottani sörfesztiválon az egyik technikus úgy nyilatkozott: „ha lesz pénzem, ZIP-et veszek”.

László szerint az online szerviz az egyik, amivel a hasonló minőséget kínáló konkurencia előtt járnak. A sörfőzőrendszerek telepítéséhez ugyanis elengedhetetlen kiutazni a helyszínre, de a komplex berendezések folyamatos szervizelést is igényelnek. A ZIP-nél ezt már online intézik, méghozzá 48 órán belül, még akkor is, ha alkatrészt kell küldeni. Ennek költsége 2-3 százalék az árban. Emellett a 2 éves garancián túl havidíjat kérnek a rendszer folyamatos monitorozásához. A tőkeerős cég – melynek az Opten szerint 1,7 milliárdos nettó árbevétele volt tavaly – áruhitelt is biztosít vevőinek, így egyfajta befektetőként választják ki ügyfeleiket.

Kifizették a dolgozók devizahiteleit

Ma már ugyan nem a borsodi iparterület adja az acélt, a magas minőségű alapanyagokat külföldi beszállítóktól veszik. Azonban onnantól, hogy a gurigába tekert acéllemezek beérkeznek, a gyártás minden mozzanata tető alatt zajlik, semmit sem szerveznek ki. Helyi munkaerő vágja, hajtja, hegeszti az eszközöket, a szoftvereket helyben fejlesztik, az ergonomikus kialakításért iparművész felel.

Kattintson galériánkért!
©

A munkakörülmények is fejlett vállalati kultúrára vallanak. Nem egy koszos ipari monstrumot kell elképzelni, látogatásunkkor az üzem előtti gyepet éppen nyírják, a hangárszerű párhuzamos épületekben modern gépeken folyik a munka, a gyártási folyamat végén sorakoznak a krómacél üstök. A munkások nem rezzenek meg, ha belép a tulaj. Lászlótól megtudjuk, hogy évente ők maguk választják a különböző területek vezetőit. „Gyerekkorom óta utálom a hierarchiát” – mondja, majd hozzáteszi, hogy ez nemcsak érdekeltebbé teszi az ott dolgozókat, de a vezető pozíciókban lévők indőnkénti leszavazása abban is segít, hogy ne fásuljanak bele a munkába. Hiteleket nemcsak a vevőknek adnak, az alkalmazottak felé is nyitottak: kifizették például a devizahiteles dolgozók tartozásait.

És meg is mutatják, hogy főzik a sört

A ZIP vevőinek nagy része olyan befektető, aki egy Magyarországon kevésbé ismert, sörivókat célzó vendéglátóhelyet, úgynevezett brewpubot nyit. Ez egy olyan söröző, ahol helyben főzik a sört, a főzdét pedig nem a pincébe rejtik, hanem a design része. Jellemzően a helyiség egyik részében üvegfal mögött dolgoznak a krómacél üstök. Hasonló volt a MOM Park emeletén megnyílt Paulaner Sörház, amelyben azonban csak rövid ideig főztek sört, egyszerűen nem hozta a hozzá fűzött reményeket. A Folyékony Kenyér blog szerint a brewpub a sörözők legköltségesebb, legrizikósabb fajtája.

Magyarországgal ellentétben azonban külföldön elég népszerű, még Kijevben is ez a trend hajtotta a keresletet. A ZIP igény szerint még az enteriőr kialakításában is segít. Ez a célja a Miskolc belvárosában üzemelő mintaüzemnek is. A Brewhouse mint bemutatóterem, elsősorban nem sört akar eladni, hanem sörfőzdét a külföldről idelátogató érdeklődőknek. A kivitelezés ennek megfelelő: az asztalok végében sörcsapok helyezkednek el, hogy a vendégek maguknak csapolhassák a négyféle, helyben készült sört. A fogyasztás a digitális kijelzőkön követhető. A vendégtér végében pedig üvegfal mögötti hatalmas üstökben készül a sör.

Sörgyári praktikák: az olcsóbb sörök plusz enzimekkel készülnek

A magyar sörgyárakban is ipari enzimeket használnak a főzéshez, amit azonban a szakma nem tart aggályosnak, sőt, a fogyasztói igényekkel magyarázzák. Nagyobb baj, hogy a magyar sörökön általában nincs feltüntetve a szárazanyagtartalom, amiből következtetni lehetne a sör minőségére.

Ugyan nem ez a fő profil, a ZIP-nek is vannak saját sörei, amiket Miskolc mellett több budapesti sörözőben is kapni. László szándékosan kerüli a „kézműves sör” kifejezést, annak elhasználtsága miatt. Véleménye szerint a kategória szabályozatlansága miatt olyanok is használják azt, akik kotyvasztanak. "Nagyon fontos lenne jogszabályban kikötni, hogy mitől kézműves egy sör. Itt nem az a fontos, hogy házilag készüljön az ital, hanem hogy adalékok nélkül, természetes módon. Mi ehhez adjuk a megfelelő technológiát, ami biztosítja a higiéniát és a minőséget. Ezért inkább jobban szeretjük az artesian kifejezést használni."

Kraft vs. kézműves sör

A magyar minőségi sörök rajongóinak a mostani ünnepi hétvége ugyancsak különlegesnek ígérkezik. Kőbányán, az egykori Fővárosi Részvénysörfőzde területén augusztus 19-én és 20-án rendezik meg az első magyar Kraft Sörfesztivált. A helyszín kiválasztása nem véletlen, az ipari parkban négy sörfőzde is üzemel.

A vállalkozó úgy látja, hogy a magyar sörforradalomban elérkezett oda, hogy itthon is lehet létjogosultsága a brewpuboknak. Sőt, azt is megszellőztette: 2017-én elején nyílik is egy a budapesti belvárosban, ahova a ZIP szállítja a technológiát.

Miskolci kézműves sör nyerte a sörfőzés Oscar-díját

A mickolci Tóth László és cége a sör-Oscarnak is nevezett amerikai versenyen nyert aranyérmet.