szerző:
hvg.hu

Bár a kormány egy csomó intézkedésével a multikat tervezte szívatni, mégis egy magyar cég dobja be elsőként a törölközőt. Persze nem csak az elcsellózott intézkedések nyírták ki a Palóc Nagykereskedelmi Kft.-t, de elvitathatatlan szerepük volt benne. Hazai vállalkozók helyzetbe hozása Orbán-kormány módjára.

A kiskereskedelem "hazaisításának" első áldozata még véletlenül sem egy külföldi cég, hanem a kormányzati kedvenc CBA egyik alapcége lett – derül ki az Index cikkéből. A Palóc példája azt mutatja, hogy a kormányzati intézkedések egy része pont a tervezettel ellentétes hatást, ez pedig alapvetően abból fakad, hogy a magyar hálózatok technológiailag nagyon le vannak maradva a külföldi versenytársakhoz képest, és nincs meg a tőkéjük ahhoz, hogy behozzák vagy akár csökkentsék ezt a lemaradást.

©

A Palóc 2011-ben roggyant meg: akkor csökkent először árbevétel, 2015-re pedig már majdnem tízmilliárddal volt kevesebb, mint négy évvel korábban. Az addig bőven félmilliárd fölötti nyereség pedig tavalyra egészen elképesztő nagyságú, 1,8 milliárdos mínuszba fordult.

Nagyon drágák voltak a Palóc üzletei
A beszállítók szerint egyébként a cég még mindig azt a benyomást kelti, hogy a pénzügyi gondok rendezése és valamiféle üzleti konszolidáció után újra akarja nyitni a boltjait. Alátámasztották ezt a Palóc vásárlóinak a dolgozóktól kapott információi is. Az Index olyan tervekről is hallott, hogy feldarabolják a Palóc bolthálózatát, egy részét értékesítenék, egy másik részét bérbe adnák, a maradékot pedig továbbvinné a cég. Általános a vélemény, hogy a Palóc által üzemeltetett CBA-k drágábbak voltak, mint a versenytársak. A salgótarjáni CBA-üzletek általunk megkérdezett vásárlói szinte kivétel nélkül ezt említették a legnagyobb gondnak, megelőzve az áruhiányt.

A Palóc egyértelműen a hátrányos jogszabályi változásokra fogta mélyrepülését, a legmasszívabbakat a dohányforgalmazás, illetve a vasárnapi zárva tartás miatti forgalomkiesés, a Nébih-adó, a kötelező garantált bér emelkedése és a járuléktöbblet hatása, valamint a beszállítóknak való fizetési határidő csökkenése ütötte a cégen.

Nagyon nem tett jót a devizaárfolyamok kedvezőtlen alakulása, az adótételek növekedése, a munkanélküliség és a fogyasztás visszaesése sem. A Palóc még 2013-ban is 12 üzlettel növelte bolthálózatát, tehát a gondokból növekedéssel próbált kitörni.

Az előre menekülés kudarcba fulladt, s Palóc pont abba a késbe szaladt bele, amit a kormányzat a szerinte az eredményüket manipuláló multik elé tartott: a hatályos törvények szerint a kiskereskedelmi cégeket 2015-től számított két egymás utáni veszteséges üzleti év esetén kivonják a forgalomból.

A Palócot erősen "zavarta" a verseny is, versenytársakból pedig egyre több lett. Bár a Palóc bedőlése több ok együttes hatására vezethető vissza, nehezen tudtak megbirkózni azzal, hogy a külföldi cégek nagyobbak, gazdagabbak, korszerűbbek, így hatékonyabbak, míg a kisebb hazai vállalkozások egyszerűen nem tudnak pénzügyileg és technológiailag lépést tartani azokkal fejlesztésekkel, amelyeket mondjuk egy Tesco vagy Lidl megengedhet magának. Versenyezni pedig velük kell, majdnem mindenhol kapott ugyanis a a nyakába legalább egy komolyabb versenytársat a hálózat.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!