szerző:
hvg.hu

Na, mit gondol, ki jár jól majd a kormány és az érdekképviseletek között múlt héten kötött béralkuval? Hát persze, hogy a kormány.

A közelmúlt bértárgyalásainak eredményeként jövőre a minimálbér 15, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nő, 2018-ban pedig az emelés 8, illetve 12 százalékos lesz. Emellett a munkaadóknak jövőre 5 százalékpontos járulékcsökkentést adnak, 2018-ban pedig további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok – írja az Adózóna. Ha 2017 első 9 hónapjában a bruttó átlagbér növekedése meghaladja a 11 százalékot, akkor a kormány kezdeményezni fogja, hogy 2018. január elsejével további 0,5 százalékponttal csökkenjenek a munkáltatói járulékok, s így 2018-ban 2,5 százalékos lehet a mérséklődés. Ehhez jött hozzá még az a kormányzati vállalás, jövőre a társasági nyereségadó egységesen 9 százalékra csökken az eddigi 19 és 10 százalékról.

Érdemes megnézni, hogy a fenti politikai alkunak mi a számszerű hatása (egyelőre a 2018. évi külön növekedési klauzulával nem számolva).

Minimálbér esetén
forintban)
  Bruttó Nettó Vállalati összktg. Nettó béremelés Vállalati többletktg.
2016 111 000 73 815 142 635    
2017 127 650 84 887 157 648 11 072 15 013
2018 137 862 91 678 167 502 6791 9855
Forrás: Adózóna

Látszik, hogy az állami költségvetés az egyezséggel nem járhat rosszul, mivel a vállalati költségek jobban emelkednek, mint a munkavállalók nettó bérei, és a különbözetet a tömegében megnövekedett adók teszik ki. Ránézésre a dolgozók is jobban járnak, ha az egyéb hatásoktól (például áremelő tényezőtől, foglalkoztatottságtól) eltekintünk. Akinél a kitermelendő forrásigény jelentkezik, az egyértelműen a vállalkozói kör. Ezen belül sem beszélhetünk azonban egyneműen érintett rétegről és körről.

A meghirdetett két éves egyezség kimondottan előnyös azokra nézve, akinél nem jelentkezik a minimálbér-növelés miatti gazdasági kényszer, viszont igénybe vehetik a jelentős adócsökkenéseket, azaz azon vállalati körnél, ahol már most is jelentősen a minimálbér felett, illetve a garantált minimálbér felett foglalkoztatják a dolgozóikat. Ebbe a körbe tartoznak döntően, s így az előnyös oldalon állnak a nagyvállalkozások, és a kiemelkedő nyereséggel működő kis- és középvállalkozások is. Ez azonban sajnos a számosság szempontjából a kisebbségnek tekintendő jelenleg, és a dolgozók többsége nem itt található.

Az intézkedés vesztesei azok a kkv szektorba tartozók, akik kényszervállalkozók, illetve kisebb nyereségességgel, vagy veszteségesen működnek, és a minimálbérre vonatkozó előírások „csak” egy adminisztratív szabályt jelentenek a minimális adóterhek vonatkozásában. Ilyenek lehetnek például a kisüzemi mezőgazdaságban, a kiskereskedelemben, a betanított munkát alkalmazó szolgáltatásoknál, vendéglátásban, turizmusban, s az előzőeknek külön regionális, területi érintettjei is kimutathatók.