szerző:
Gergely Zsófia
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Magyarországon is jogi lépéseket tett egy horvát cég, amely azután került nehéz helyzetbe, hogy az általa használt magyar zajvédő falak leszerepeltek. A szlovén állam szerint selejtesek a hang tompítására hivatott betonelemek, és erre hivatkozva annyi pénzt követelt vissza, hogy Eszéken 150 ember vesztette el munkáját. Megkerestük a magyar céget, mit szól a zajvédő falait elmarasztaló szakvéleményről – hiszen nálunk is ez a vállalkozás szállítja a hangszűrők nagy részét.

Amíg nincs valami baj, nem nagyon szoktak feltűnni az autópályákat határoló tereptárgyak, közlekedési berendezések, illetve tartozékok. A tragikus veronai buszbaleset után kezdték pedzegetni a pálya melletti szalagkorlát erősségét, a vadátjárók építésére is rendszerint utólag gondolnak, de a zajvédő falakra is legfeljebb akkor irányul figyelem, ha épp felújítása miatt zárnak le egy sávot, esetleg épp a lepotyogó darabjaik miatt dugóra kell számítani.

Annak a sok ezer embernek viszont, akik egy-egy sztrádaszakasznak vagy autópálya-bevezetőnek, esetleg egy körgyűrű környezetében élnek, túlzás nélkül életminőségbe vágó kérdés a zajvédő rendszerek léte – és minősége. Ezért lehet nálunk is jelentősége annak a nemzetközi jogvitának, amiben egy magyar cégcsoport is érintett.

Fókuszban a Zajép és a Nádép-Fabeton

A hatalmas összegű kártérítésért folytatott per kiindulópontja, hogy a Szlovén Köztársaság Autópályakezelő Részvénytársasága, vagyis a DARS d.d. által kiírt közbeszerzési eljárásban a horvátországi Eszéken működő építőipari cég, a Werkos lett a befutó egy horvát és egy szlovén társasággal közösen. Ez nem mindennapi megbízást jelentett: a Szlovéniában található A1-es autópálya két meghatározott szakaszán a Werkos lett a zajvédelmi rendszer kivitelezője, amit 85 százalékban a szlovén autópályakezelő az Európai Unió Kohéziós Alapjaiból finanszírozott – volna.

A szlovén A1-es sztráda hátsó oldala
©

Az eurómilliós megbízásnak ugyanis teljes csőd lett a vége, méghozzá a Werkos képviselői szerint két magyar cég, a Zajép Kft., illetve a Nádép-Fabeton Kft. hibás termékei miatt.

A budapesti székhelyű Zajép Kft. saját honlapjának ismertetője szerint közlekedési pályák és ipari-kereskedelmi beruházásoknál létesülő zajárnyékoló falak kivitelezésére szakosodott. Ezt az üzletágat a gyártást végző Nádép-Fabeton Kft. 50 százalékos tulajdonrészével együtt vásárolták meg. Így a cégcsoport utóbbi egysége végzi „a fabeton anyagú zajvédő falak” előállítását, amelyek „50 éves referenciákkal” rendelkeznek, és ezek a panelek jelentik a „választ a forgalom és a menetsebesség ugrásszerű megemelkedésére”.

ÉMI-minősítés pipa, 41 ezer négyzetméteres megrendelés

Az eszéki Werkos a Zajép Kft.-vel már korábban is üzleti kapcsolatban volt, ugyanis a magyar cég termékeit saját területükön disztribútorként forgalmazták. Így amikor nyerni tudott a szlovén autópályakezelő közbeszerzési eljárásán, tőlük rendelte meg ehhez a zajvédő elemeket.

A falakat az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. végezte (képünk illusztráció)
©

A termék megfelelő minőségére biztosíték is volt: a magyar Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. – vagy ahogy rendszerint csak emlegetik az „ÉMI” – tanúsította akkreditált laboratóriumként, hogy a falak az elvárt zajvédelemi tulajdonságokkal rendelkeznek.

A Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda látja el a Werkos magyarországi jogi képviseletét, nyilatkozni nem kívántak, de átadták a jogi eljárások alapját képező összefoglalójukat. Ebből az derül ki, hogy az eszéki kivitelező cég több mint egy éven át végezte a közbeszerzés szerinti feladatot a szlovén pályánál. Ezalatt 41 ezer négyzetméter falat gyártottak le, illetve szereltek fel. Ezután ütött be a krach: a helyszínen végrehajtott zajvédelmi vizsgálatokon a panelek nem tudták azt a zajvédelmi értéket hozni, mint ami az előzetes megállapodásban volt, illetve amit a tanúsítványaik alapján tudniuk kellene – állítja a Werkos.

A beszállítóikat nem tudták kifizetni, 150 munkásukat ki kellett rúgni

Mivel a beépített panelek számos helyen nem teljesítik az úgynevezett B3 zajvédelmi szintet, a megrendelő szlovén autópálya-kezelő gyártási hibára, illetve szerződésszegésre hivatkozva nem fizetett a Werkosnak. Sőt, még a hasonló tendereknél szokásos, 1,8 millió eurós bankgaranciát is lehívta, így az eszéki cégnek összesen 2,89 millió eurós – átszámítva 812 millió forint – kára keletkezett. A szlovén autópálya-kezelő ráadásul még be is perelte: 6,6 millió eurót követelnek rajtuk, mivel ennyit tesz ki az összes betonfal cseréje, illetve az összes eddig felmerült költség (ilyen többek közt a hibaelhárítás, akusztikai mérések, szakemberek bevonása vagy az autópálya lezárásának költségei).

A gigamegrendelés bebukásával az eszéki cég saját állítása szerint fizetésképtelenné vált, kénytelen volt Horvátországban úgynevezett előzetes csődvédelmet kérni, ez az állapot jelenleg is fennáll. A vagyoni káron túli vesztesége azonban állításuk szerint mindennél jelentősebb: a több mint húsz éve működő cég totálisan ellehetetlenült, hiszen így ők sem tudtak fizetni alvállalkozóiknak, beszállítóiknak. El kellett bocsátaniuk 150 alkalmazottjukat, oda lett a jóhírnevük, emiatt pedig további lehetőségektől eshettek el.

Szlovéniában és Horvátországban is történtek már jogi lépések, majd a Werkos Magyarországon is beperelte a Zajépet, illetve annak gyártócégét. Az eljárás a múlt év végén kezdődött el a Fővárosi Törvényszéken, azonban a párhuzamosan zajló horvát per lezárásig felfüggesztették.

A gyártó szerint a fal áll, és volt javaslatuk a hiba elhárítására

„Az eljárás kulcskérdése valóban az, hogy a zajvédő falak megfelelnek-e a B3 zajvédelmi szintnek. Márpedig alapállapotukban ezt biztosítani tudják” – mondta a hvg.hu-nak a Zajép Kft. ügyvédje, Molnár István János, aki szerint ezt az ÉMI-minősítés is igazolja, amellyel rendelkezik a cég.

„A felperes egy szakvélemény alapján azt állítja, hogy a Zajép által szállított elemek belső részével, vagyis annak összetételével van baj, ugyanakkor ezt önmagában sem látjuk teljes mértékben igazoltnak, azt pedig különösen vitatjuk, hogy a hiba a teljes leszállított mennyiségre igaz lehetne” – tette hozzá.

Zajszűrő az A1-es sztrádán Celje magasságában
©

Az ügyvéd megerősítette azt a cég honlapján is megtalálható információt, hogy sok magyar autópálya-szakasz és más utak mellett is a tőlük származó zajvédő elemek vannak. Ugyanakkor nincs tudomása arról, hogy nálunk bármilyen gond lett volna ezekkel, igaz, arról sem, hogy a szlovéniai laboratóriumi vizsgálathoz hasonlót folytattak volna le a minőségükkel kapcsolatban.

A jogi képviselő tájékoztatása szerint a perben vitatják, hogy a megrendelőnek pontosan milyen megvizsgálási kötelezettsége volt, de a Zajéptől követelt kártérítés mértékével sem értenek egyet. Ezen túlmenően a Werkos már korábban is küzdött pénzügyi problémákkal, vagyis a csődhelyzet az ügyvéd szerint nem amiatt következett be, hogy a Zajép falai miatt a szlovén autópálya kezelője nem fizette ki a Werkost.

„A falak ráadásul még mindig állnak, a zajvédő funkciójukat ellátják, így indokolatlan a cseréjük miatti kártérítést követelni. Arról nem is beszélve, hogy álláspontunk szerint a hibák kijavítással elháríthatóak. A Zajép korábban kidolgozott erre egy javaslatot, amire először volt is fogadókészség az autópálya építtetője részéről, de végül a teljes cserét kezdte követelni” – mondta Molnár István János.

Kispórolták a betonréteget a fabetonból?

A Werkos azonban vitatja, hogy a magyar termékek megfelelőek, ezért a Szlovén Építésügyi Intézethez (ZAG) fordult, amely átfogó vizsgálatot készített az épülő két autópálya teljes egészére nézve. Ennek során két körben vizsgálták a zajvédő elemeket: először hogy megtalálják a legjobb és legrosszabb helyeket, majd ezek az úgynevezett tájékozódó mérések alapján újabb, teljes felmérés következett. Méghozzá nemcsak „terepi hangszigetelési méréseket” végeztek az adott autópálya-szakaszokon található zajvédelmi elemekben, de ezen túl lebontották az autópálya mellől a zajvédő fal egyes elemeit és egy ljubljanai laboratóriumban felépítve is elemezték a hangszigetelési képességüket.

A Werkos a szakvélemény alapján nem kevesebbet állít, mint hogy a magyar termékek belsejében található betonréteg vastagsága eltér az ÉMI-minősítéssel rendelkező falakétól.

Újat kell építeni? A vita a bíróságon folytatódik (képünk illusztráció)
©

A bírósági beadványuk szerint a fabeton elemekben pont zajvédelmet biztosító rétegből a panelek „egy részében jóval kevesebb volt, más részében pedig egyáltalán nem volt ilyen”. Márpedig ezt legfeljebb akkor észlelhették volna, ha felvágják a magyarországi beszállítótól érkező falakat, vagyis rejtett hibáról van szó, amiért felelős a cég.

Magyarország autópályáinak túlnyomó részén is ez zajvédő áll?

Ahogy lapunknak fogalmazott a horvát cég jogi képviselője, „ez egy nemzetközi ügy, amely már számos országban jogviták tárgya, fontos, hogy a teljes magyar nyilvánosság is megismerje ezt a problémát”. Különös tekintettel arra, hogy „tudomásuk szerint Magyarország autópályáinak és autóútjainak túlnyomó többségén is ugyanezek a zajvédő falak, ill. ugyanezen gyártó zajvédő falai kerültek beépítésre” – tették hozzá.

A Zajép, illetve a Nádép-Fabeton honlapján is található referencialista, ezek azonban nem tűnnek teljes körűnek. De ez alapján ők szállították a zajvédő falakat több forgalmas fővárosi út mellé, illetve vasútvonalakhoz, az M3 és M5-ös autópálya egyes szakaszaihoz és bevásárlóközpontokhoz, illetve a meg sem jelölt, csak fotókkal illusztrált helyszínek alapján ezek védenek egy sor más helyen üzleti központokat és lakóházakat a zajtól.