szerző:
hvg.hu

Tartós drágaságra kell berendezkednünk az albérletpiacon szakértők szerint. A fővárosban és egyes vidéki városokban a nettó átlagfizetés több mint 60 százalékát teheti ki egy garzon bérleti díja.

Horrorárak, Airbnb-apartmanná alakuló lakások, pofátlan ügynökök, lakásként hirdetett lepukkant lyukak, szűkös kínálat jellemzi a magyar albérletpiacot, különösen a fővárosban – derült ki a 24.hu pénteki összeállításából.

A jobb albérletek ma már néhány óra alatt elkelnek, ügynökhöz fordulni nem érdemes – mondta Csorba Dániel ingatlanszakértő. Az alacsony jutalék miatt az ingatlanirodáknak sem éri meg nagyon a kiadó lakásokkal foglalkozni. A keresleti piac miatt a bérbeadók diktálnak: az albérletkeresők akkor járnak a legjobban, ha feliratkoznak valamelyik ingatlanportál hirdetésfigyelő szolgáltatására, és a riasztás után rögtön hívják a tulajdonost.

A legolcsóbbak és a legdrágábbak

A 39 négyzetméter alatti lakások piacán a fővárosban a központtól távoli XXI., XXII. és XX. kerület a legolcsóbb: Budafokon 59 ezer, Csepelen 60 ezer, Pesterzsébeten pedig 65 ezer forintért vehetünk ki átlagosan egy garzont – írta a lap az Ingatlan.com adataira hivatkozva.

A közepes méretű lakások átlagos bérleti díja a XVI. kerületben 100 ezer forint havonta, Csepelen és Budafokon 110 ezret kérnek átlagosan a 40-80 négyzetméteres lakások bérletéért.

A 80 és 120 négyzetméter közötti lakások piacán Pesterzsébet a legolcsóbb, ott átlagosan 123 ezer forint egy méretes lakás bérleti díja, a XIX. és a XVII. kerületben átlagosan 130 ezer forintért hirdetik ezeket.

Ahogy a Belváros felé közelítünk, egyre emelkednek az árak. Az V. kerület a rekorder, a garzonok átlagára 120 ezer forint, a közepes lakásoké 185 ezer, a nagyoké pedig 310 ezer forint havonta a Belvárosban.

Az V. kerület mellett egyes budai kerületekben kérik el a legtöbb pénzt a kiadó garzonokért: a II. kerületben 118 ezret kérnek a garzonok albérlőitől. Meglepő módon a III. kerület még ennél is drágább, ott 120 ezerért mennek átlagosan a 39 négyzetméternél kisebb lakások.

A közepes méretű lakásokért az I. kerületben 155 ezer, a II. kerületben 150 ezer forintot kérnek el az albérlőktől átlagosan, de ez messze elmarad az V. kerületi áraktól.

A 80 négyzetméternél nagyobb lakásokat az I. kerületben 298 ezerért, a II. kerületben 290 ezerért adják ki átlagosan.

Tartós drágaság

A drágulás oka a fővárosban a rövid távú lakáskiadás terjedése. Hatással volt a piacra a pénzügyi befektetésekből való kiábrándulás is, ami az ingatlanokra irányította a pluszpénzzel rendelkezők figyelmét - mondta Csorba Dániel.

Balogh László az Ingatlan.com-tól azt mondta, jó hír, hogy idén már nem drágultak nagy mértékben az albérletek, sőt a tavalyi csúcsidőszakhoz (nyár végéhez) képest néhol még csökkentek is az árak. A gazdasági szakértő felhívta a figyelmet:

tartósan együtt kell élnünk a magas árakkal, a stagnálás évekig is eltarthat.

A fővárosban és a keresettebb vidéki városokban a nettó átlagfizetés több mint 60 százalékát viszik el átlagosan a bérleti díjak. 

Balogh szerint az albérletek drágulását a közhangulat is okozza: amíg a fiatalok abban sem biztosak, hogy ebben az országban próbálnak-e boldogulni, nem köteleződnek el egy saját ingatlan és az ehhez szükséges lakáshitel mellett, inkább a rugalmas albérletet választják. Emellett sokan mozognak a több munkalehetőséggel kecsegtető főváros és nagyobb vidéki városok felé, hátrahagyott ingatlanjaikat pedig nem tudják jól áron eladni. Ez is felsrófolja a kiadó lakások árát.