Molnár Csaba
Molnár Csaba

A szemét koszos és büdös, de a belőle nyert energia tiszta. De tényleg ömlesztve dolgozzák föl a szelektíven gyűjtött háztartási hulladékot? Városi legendák nyomában jártunk a rákospalotai szemétégetőben.

Rántott csirkecomb csontja, babapelenka, a gyerek iskolatáskában felejtett uzsonnamaradéka, lyukas zokni, krumplihéj és a többi, ki tudja, még milyen fajtájú, állagú hulladéknak minősített anyag megy bele a konyhai szemetesbe. Ha az megtelt, megy a zöld színű, lépcsőházi kukába, majd kora reggel jönnek a vidám kukások a zörgő, csörömpölő autójukkal és elviszik. Nagyjából eddig látható a háztartásokban termelt szemét útja, de mi lesz vele azután, hogy a kukásautó kifordult az utcából?

A fővárosban évente 650-750 ezer tonna szemét keletkezik, ez azt jelenti, hogy naponta 1500-2200 tonnát hordanak el a narancssárga villogós célgépek. Vajon mit lehet kezdeni ennyi felesleges anyaggal? Azok a megoldások már jó ideje "kiöregedtek", amikor egyszerűen csak kiborították a szemetet valahová, a feldolgozást rábízták az időjárásra, majd pár évtized múltán ráépült egy panellakótelep. A hulladék ma már potenciális energiaforrás.

©

Megnéztük, hogyan működik egy második, sőt lassan harmadik generációs hulladékfeldolgozó, ahol a szemét eltüntetésével komoly energiatermelés is folyik. A Fővárosi Hulladékhasznosító Műben (HUHA) jártunk Rákospalotán, ahol a fővárosi kommunális hulladék mintegy 60 százalékát dolgozzák fel (a többi a pusztazámori lerakóba megy). Itt egy közepes magyar város távfűtését biztosító hőt termelnek, szinte mellékesként jelentős mennyiségű áramot is betáplálnak a rendszerbe, és biztosítják a lerakós tárolóhoz szükséges takaróanyagot is, megspórolva egy csomó föld kibányászását. A HUHA az ország eddig egyetlen kommunális hulladéktüzelésű erőműve. Európában hozzávetőleg 450 ilyen égető van (Kínában mondjuk naponta adnak át egyet), a rákospalotai 420 ezer tonna éves kapacitásával – amit még sosem értek el, 400 ezer tonna fölött még nem égettek – az első 50-ben biztosan benne van.

©

“Nem kőkorszaki módon, vasvillával szórjuk be a kályhába a szemetet” – mondja Sámson László, az FKF Hulladékhasznosítási Igazgatóságának igazgatója. "Nemcsak hasznosítjuk a hőt, hanem meg is tudjuk tisztítani a füstöt." Az első generációs hulladákégetők csak égetnek, amivel csak az összegyűjtött kommunális szemét térfogatát csökkentik (a visszamaradó salak térfogata az égetés előtti szemét 15-20 százaléka). A második generációsok a füstgázt is meg tudják tisztítani, mert az sok veszélyes anyagot tartalmaz.

Ez a mű első generációsnak épült, de a 15 milliárd forintért 2013-2015-ben beépített füstgáztisztító berendezésekkel maradéktalanul be tudják tartani az európai emissziós előírásokat, így a mű már második generációssá avanzsált. Sőt időközben az energiatermelési hatékonysági szabványoknak is megfelelt, így teljesíti a harmadik generációs kritériumokat is. A hőtermelés amúgy egy érdekes véletlennek köszönhető: a mű mellett álló filmgyár helyére eredetileg összkórházi mosodát terveztek, amihez ipari gőz kellett volna, de ez nem épült meg. Így most a távfűtésbe megy a gőz, de nagyon pazarlóan, mert az ipari gőz 300 fokos, nyomása 14 bar, míg a távfűtéshez 130-150 fok, 2,5 bar nyomással is elég lenne. A fennmaradó gőzzel pedig lehetne többlet-villamosenergiát termelni, így hosszabb ideig mehetne a turbina, sőt új, nagyobb turbinát is be lehetne állítani.

©

A mérlegháznál "veszik kezelésbe" a beérkező hulladékot, kettő, egyenként 66 tonnás közúti mérlegen mérik le a tömegét, egy célgép 8-10 tonna hulladékot hoz. A szemetet precízen dokumentálják, így tudják, honnan jött, ki, mikor gyűjtötte. Ez nagyon fontos, így egészen extrém eseteket is kezelni tudnak: egyszer azzal érkezett egy hölgy, hogy a családi örökség részét képező, véletlenül a szemétbe esett aranyórát kellene megkeresni, Egészen addig eljutottak, hogy mikor, melyik autóval érkezhetett a muzeális darab, ám mivel a szóban forgó jármű már kiürítette tartalmát a 10 ezer köbméteres bunkerbe, az óra gazdája belátta, ott már semmi esély, hogy előkerüljön.

Nyáron naponta 1200-1600 tonna jön a műbe, télen 2200 tonnáig felmegy, mert a fűtés miatt teljes kapacitásban, azaz mind a négy kazánnal mehet az égető. A mostani átmeneti és a nyári időszakban egy-egy kazán karbantartás miatt leáll. Egy év alatt általában 4 havonta esik át egy-egy kazán kisrevízión, ami tisztítást, javítást, karbantartást takar, általában 8 napig tart. Az évente egyszer tartott nagyrevízió viszont 3-4 hétig is elhúzódik.

Az égetőbe jellemzően az Észak-Budapesten gyűjtött hulladék kerül, a főváros déli részének szemetét általában egyből Pusztazámorra viszik. Amit nem tüzelnek el, innen is a zámori lerakóba megy – jellemzően nyáron, mert akkor kevesebb kazán üzemel, a hulladék viszont több, fűteni viszont nem kell. Az égető "étvágya" határozza tehát meg, hogy mennyi jön ide, és mennyi utazik az autópályán.

©

A hulladék bunkertérben tárolják, keverik, homogenizálják a hulladékot, hogy a kazánok megfelelő minőségű tüzelőanyagot kapjanak. A joystickkel vezérelhető polipmarkolók folyamatosan építik a szeméthegyet. A MUT felépítménnyel ellátott Mercedes célgépek naponta általában 2 kanyart tesznek meg, egy normál napon 150-160 autó rohangál a városban. A belvárost reggel 7-ig el kell hagyni, ezért sok helyen reggel 5-kor már megjelennek és zörögnek, villognak, és sokszor összeérnek a reggeli iskolás autóforgalommal.

A bunkerben bukkant már fel nem éles, hatástalanított kézigránát, a folyamat végén, a salaktérben vették észre a kollégák, Leállt az égetés, tűzszerészek jöttek. Előfordult 5 kilós gázpalack, de a 10 ezer köbméteres bunkerben csak egy pukkanás volt, nem okozott semmit.

©

A szemetet előzetesen nem tudják válogatni, az égetés fő maradványából, a salakból mágneses eljárással kinyerik a vasat, évente 4-5 ezer tonnányit, ami a kohókban végzi. A Pusztazámorra lerakott hulladékból viszont a múlt évben egy külső cég alumíniumot, rezet, bronzot és más fémeket is kiszed. Az lenne az igazi, ha még a háztartásokban szelektíven válogatnák szét a hulladékot. Ez azonban még csak kevéssé működik, ottjártunkkor a bunkerben szabad szemmel is jól láthatóan rengeteg műanyagot öntöttek be a járművek, felbukkant például "police" feliratú, vég nélkülinek tűnő területhatároló szalag is. Rá is kérdeztünk arra a városi legendára, amely szerint mi szépen szelektáljuk a műanyagot, a papírt meg a fémet és üveget, a konténerekből viszont pont ugyanoda ürítik őket. "Ez egyáltalán nem így van, amit a lakosság szelektíven gyűjt, azt szigorúan külön kezeljük" – mondta egybehangzóan az igazgató, az üzemvezető és a rámpán dolgozó fizikai munkás is.  

©

Az égetőműben nem csak lakossági szemetet égetnek el, hanem a vámhatóságnál lefoglalt csempészcigiket is itt semmisítik meg, sőt a kábítószert is. Kalandfilmbe illő jelenetek ezek: símaszkos kommandósok biztosítják az ilyen szálllítmányokat, amiket közvetlenül a kazánokba pakolnak, le sem mérik. Így az égetőben az sem derül ki, hogy éves vagy havi szinten mennyi jön be ezekből. Arról is a beszállítók nyilatkoznak, hogy nincs veszélyes hulladék az ilyen szállítmányokban.

©

A bunkertér ottjártunkkor 90 százalékig volt tele (ez 7-8 ezer tonna hulladék, ami a mostani 3 kazános üzemelésben egy hétre elegendő tüzelőanyagot jelent). Azt gondolhatnánk, hogy minimum gázálarcban kell közlekedni az égető kilométeres körzetében, de nem. A környezetében semmi szag nincs, csak a bunker közvetlen közelében lehet érezni, hogy hol is vagyunk, de kábé 2 perc alatt meg lehet szokni, és egyáltalán nem elviselhetetlen.

©

Az égetés maradékanyagai a salak, a pernye és a füstgáz. A salakot a pusztazámori lerakóba viszik az odahordott hulladék napi takarásához, így megspórolják az ehhez szükséges föld kibányászását. E mellett tűzrendészeti szempontokból és a szél ellen is fontos a takarás. A pernye és a füstgázmaradék 1,5-1,5 tömegszázalékot tesznek ki.

©

A füstgáz és a pernye tele van veszélyes anyagokkal, ha nem tisztítanák, a környezetre ártalmas lenne. A füstgázban nitrogénoxidok, sósav, kéndioxid, nehézfémek, furánok, gőzfázisú higany van, ezek ellen kell védekezni. A nitrogénoxid például rákkeltő, ez ellen karbamid-vizesoldat befecskendezésével védekeznek. A savasgázok ellen mésztejet használnak, amit beporlasztanak a füstgázba: A mésztej képes megkötni a savas összetevőket, elsősorban a kéndioxidot és a sósavat. A savas gázokkal megkötött porszemcséket zsákos szűrőkkel fogják meg, mint a porszívók porzsákjával. A zsákos szűrők porgyűjtő kamráiban 896 zsák van.

©

A hő- és áramtermelés mellett még egy dologra alkalmas a szemét: kiválóan mutatja a gazdaság állapotát. "2008-2009 táján jól lehetett látni a válságot, a hulladék mértéke ekkoriban nagyot csökkent" – árulja el a szemét meglepő hasznosságát Fancsalszki Róbert üzemvezető. Sőt, éven belül is követhető a fogyasztás hullámzása, decemberben és január elején a karácsony miatt megnő a mennyiség. A következő másfél-két hónapban pedig jól látszik, hogy a lakosság alaposan kiköltekezte magát, sokkal kevesebb hulladék jön be.