Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Forradalmian új hadihajót épít egy dél-franciaországi hajógyárban egy magyar vállalkozás. Ilyenből eddig összesen három készült az egész világon.

A mozambiki haditengerészet parti őrsége nemrég terroristák, kalózok és csempészek ellen hadrendbe állított három, első ránézésre futurisztikus külsejű hadihajót. Az Ocean Eagle 43 nevű hajó három testből álló trimarán, amelynek előnye, hogy nagyon gyors és biztonságos is. Ezt a hajófajtát eddig jellemzően a különböző

vízi sebességrekordok megdöntésére használták, vagy nagyon drága extravagáns luxusjachtok

építése során alkalmazták.

A tengerek Sötét Lovagja
©

A CompositesWorld digitális szaksajtó által Sötét Lovagnak nevezett járőrhajók számunkra legfontosabb különlegessége, hogy egy magyar cég, a Pata-Megayacht Kft. közreműködésével épültek Dél-Franciaországban, a Marseille melletti ékszerdoboz kisváros, La Ciotat kellős közepén álló, H2X hajógyárban. A magyar cég a H2X alvállalkozójaként készítette el kompozit anyagból a teljes hajótestet.   

A Pata-Megayacht tulajdonosa Antal Gábor, alias Pata, volt válogatott vitorlázó, aki a gyerekkori becenevét adta a vállalkozásának.

Különleges a trimarán építési anyaga is, a mozambiki kormány a legmodernebb technológiára szavazott, amikor megrendelte ezeket a kinézetük alapján a jövőből idetévedt hajókat: karbonerősítéses epoxi kompozitból készülnek, ezt az építési anyagot és technológiát jellemzően

az űrkutatásban, a repülésben, az autós Forma–1-ben vagy a már említett egyedileg tervezett, a sebességre optimalizált hajók építése során használják.

Antal Gábor, alias Pata, a magyar hajóépítő csapat vezetője
©

Az Ocean Eagle hajók, vagyis a Sötét Lovagok középső, fő teste 43 méter hosszú. Vákuum-infúziós technológiával karbon-epoxi kompozitból a világon még soha nem építettek egy darabban ekkora hajótestet. A hajó szélessége a két szélső testtel együtt meghaladja a 11 métert.

Világsztárok tervezték
Az Ocean Eagle 43 projekt a legnagyobb nevek közreműködésével valósult meg. A tervező a Nigel Irens Design volt, amely már több hasonló, sőt nagyobb többtestű hajót is tervezett – például az Explore 70, az origin 575 vagy az Ilan típusokat. A felszerelések kiválasztása és minősítése a ProLarge feladata volt, a SeaTeam Aviation a hajózás és a repülés összekapcsolását menedzselte (a trimaránon elhelyeztek egy vezető nélküli repülőegység leszállására alkalmas platformot is). A projekt fővállalkozója-vezetője pedig a cherbourgi CMN hajógyár, amely végül leszállította a hajókat.

A csodahajó a H2X mintegy 10 ezer négyzetméteres építőcsarnokában született. A hajótestek elkészítése a technika gyors fejlődése ellenére még mindig nagyon sok élőmunkát igényel. Az első nagy feladat a hajóépítő szerszám elkészítése volt, ami a tényleges hajótestforma negatív másolata – enged bepillantást az építés részleteibe Pata (Antal Gábor), a Pata-Megayacht Kft. tulajdonos ügyvezetője. Ez azt jelenti, hogy először meg kell építeni a hajótest negatív sablonját, olyan szilárdságban, hogy azt felhasználva több hajótestet is meg lehessen formálni benne és „ki lehessen venni” belőle. 

A sablont előbb háromdimenziós hajótervező programmal tervezik meg, majd egy CNC marógép segítségével milliméter pontossággal rétegelt lemezből kivágják a sablon keresztmetszetelemeit, végül összeállítják a sablon vázát, majd erre építik rá a sablonnak a hajó alakját meghatározó burkolófelületeit. Ezután erre a sablonfelületre terítik a tervező mérnökök által meghatározott rendben az epoxi-üvegszál-karbon-hab rétegeket és erősítéseket, merevítéseket.

Utána becsövezik a rendszert, vagyis a beterített vázanyagokra lefektetnek egy vákuum- és egy gyantabevezető csőrendszert. Miután az egészet vákuumfóliával légmentesen lezárják, egy infúziós eljárásban a fólia és a sablon felülete között vákuumot létesítenek. Ennek hatására a folyékony epoxigyanta a gyantabevezető csöveken keresztül beáramlik a rendszerbe, és teljes keresztmetszetében átitatja a már beterített vázanyagokat. Az infúzió befejezte után a testet még legalább 12 órán át vákuumban tartják.

Ebben a sablonban készült a katonai trimarán fő teste
©

Életbevágóan fontos, hogy a vázanyag nem maradhat száraz sehol sem, mert akkor a test nem tudja produkálni a kiszámított és megtervezett szilárdságot, és

a hajó vagy az aktuális alkatrész mehet a szemétbe, vagy csak nagyon drágán javítható

 – mondja Antal Gábor, aki, ha a helyzet úgy kívánja, maga is besegít a fizikai munkába.

A vákuum-infúziós eljárás végül egy 60 fokra felfűtött, szigetelt, hőkezelő sátorban fejeződik be. Itt a test 16 órán át tartó utókeményedés során kapja meg “üzemi” szilárdságát.

A H2X kompozit vezetője, Pierre Lallemand
©

A hajók építését a francia Buro Veritas (BV) tengeri hajókra szakosodott részlege a tervezéstől a befejezésig folyamatosan ellenőrzi. Csak olyan rajz alapján lehet dolgozni, amit ők hitelesítettek, és csak olyan építési eljárást lehet alkalmazni, amit a BV jóváhagyott. A felhasznált anyagoknak is rendelkezniük kell a BV engedélyével, amit csak nagyon hosszú minőségellenőrzési eljárásokkal lehet megszerezni.

Az elkészült összeállított hajótest üres, szerkezetkész súlya 27 tonna, és a három leszállított hajó között 5 kilogrammon belül volt az eltérés.

Ha 10-15 ember tud dolgozni a sablonban, kábé két hónap alatt készül el a 43 méteres test.

 – mutatja a lenyűgöző méretű építősablont Pata. Újabb három hónapot vesz igénybe a további fő elemek – mint például a kapitányi híd a kormányállással, a több darabból összerakott fedélzet, a segédtestek és az azokat tartó szárnyak – elkészítése és az elkészült elemek összeépítése a középponti hajótesttel. Összesen 106 kompozitból készült alkatrészt kell összeszerelni.

La Ciotat hajógyára Marseille mellett
©

Az Ocean Eagle fenntartási és üzemeltetési költsége a nem kompozit hajók üzemeltetési költségeinek csak töredéke, például azért, mert a korróziós költségek nagyjából nullával egyenlők. De ugyanazt a távolságot ugyanazzal a sebességgel ötödannyi üzemanyaggal képes megtenni, mint hasonló osztályú és funkciójú egytestű társai. “A könnyűszerkezetes építés kulcsfontosságú a gyorsulás és a hosszú távú üzemanyag-hatékonyság szempontjából” – mondja Pierre Lallemand, a H2X kompozit divíziójának vezetője. A hajó végsebessége 30 csomó (1 csomó=1,852 km/óra).

Egyhuzamban 3000 tengeri mérföldet (kábé ötezer kilométert) tud megtenni 20 csomós sebességgel,

vagy 12 csomós sebességgel 5 ezret (9000 km). A trimarán 21 köbméter üzemanyagot képes tankolni, és egy tonna üzemanyaggal 15 csomós sebesség mellett 238 tengeri mérföldre képes.

A kapitányi híd mögött egy 6x15 méteres helipad helyezkedik el, ami alkalmas pilóta nélküli légi járművek befogadására, mint például a felderítésre, járőrözésre és könnyebb terhek cipelésére alkalmas Schiebel Camcopter. A trimarán hátsó fedélzetéről egy hétméteres merev gumicsónak (RHIB) is indítható.

A H2X által elkészített még csupasz Ocean Eagle 43 testeket befejező szerelésre megrendelő CMN hajógyár észak-franciaországi Cherbourgban lévő kikötőjébe szállítják, ahol beszerelik a meghajtási-gépészeti rendszert, az elektronikát és a fegyverzetet, valamint elvégzik a beépített szerkezetek összehangolását.

A Sötét Lovag csak a leglátványosabb "eredménye" a magyar hajóépítő vállalkozás és a francia óriáscég együttműködésének, a trimarán mellett mintegy féltucatnyi típusú kisebb-nagyobb hajót gyártanak együtt. Például a legmodernebb technológiával felszerelt tengeri kutatóhajót, kikötői pilothajót, de építenek kis sportkatamaránt. Pata Budapest melletti műhelyéből pedig az egyik olimpiai hajóosztály, a Finn dingi csúcsmodelljei és világszínvonalú karbonárbócok is kikerülnek.