Hercsel Adél
Hercsel Adél

Magyar, 100%-ban környezetbarát, árban versenyképes a nagy, bejáratott multis öblítőkkel és mosószerekkel. A Souldrops megálmodói nem zsenik, a vásárlókra fókuszálnak, és ez bejön nekik..

„Alig 3 nappal az után, hogy kikerült a termék a polcokra, megtalált bennünket a legradikálisabb, vegán-öko-bio társaság. Használunk-e állati alapanyagot? Végzünk-e állatkísérleteket? Tudjuk-e, hogy az általunk használt kókusz- és pálmaolaj miatt vágják ki az esőerdőket? A kollégákkal két napig törtük a fejünket, hogy te jó ég, mit írjunk nekik, mert ha már valaki vette a fáradságot, hogy közvetlenül megkeressen bennünket, akkor kutya kötelességünk válaszolni neki” – meséli Bóna Richárd, a Souldrops nevű startup ügyvezető igazgatója. A kisvállalaté, amely azért jött létre, hogy tetemre hívja a mosószerek piacán egyeduralkodó multikat, és a káros kőolajszármazékokkal operáló termékekkel szemben környezetbarát mosó- és tisztítószereket készítsen.

©

Végül megszületett a válasz: hiába gondolják sokan, hogy a mosódió a megváltó, ha a jelenleg marginális piaci részesedéssel bíró mosódióbiznisz egy kicsit is megszaladna, a szappanfaültetés szintén jelentős erdőpusztulást eredményezne. „Valóban jó lenne minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyni magunk után, de azt senki se várja tőlünk, hogy mi majd a világ összes globális, környezeti problémáját megoldjuk. Mivel személyes, magánemberi krédónk is ez, biztosak voltunk benne, hogy környezetbarát terméket kell készítenünk. A gyártásunk még sajnos nem 100%-ban az, de már dolgozunk rajta” – teszi hozzá Richárd.

Agresszív reklámok nélkül

Elsőre merészen hangzik, ám egy kis startup is lehet erősebb, mint egy bejáratott multinacionális vállalat – a Souldrops története legalábbis ezt igazolja. Richárdék ehhez rengeteg adatbázist vásároltak, figyelték a piacot, elemezték a versenytársakat a marketing üzenettől a termékminőségig. Például látták, hogy bizonyos tisztítószerekkel, mosóporokkal foglalkozó hálózatok kifejezetten az akciókra építenek. Ezen túl a multik elképesztő összegeket költenek reklámra, azon belül is a klasszikus főműsoridős, "itt van, vedd meg, nagyon jó" típusúra, és időről időre kijönnek egy új kiszereléssel, egy új illattal.

„Mi ehhez képest egész más úton indultunk el. A környezetbarát koncepció miatt egy flakon előállítási költsége jóval borsosabb, mint egy doboz multis mosóporé, ezért cserébe minimalizáltuk a marketingköltést. A reklámra fordított összeget a végén úgyis a fogyasztó fizeti meg, és úgy reméljük, a termék minősége majd önmagáért beszél – mondja Richárd, aki ugyanezt várja el az egyedi termékdizájntól is, amit hosszú menetelés után úgy alkottak meg a Republic Group ügynökség munkatársaival, hogy „leugorjon a polcról, így kvázi eladja önmagát”.

Startup: nem a hülyegyerekek története

De miért éppen a mosószerpiac? Valahol tipikus a karriergörbe: a Shellnél töltött 17 év után Richárd egy napon arról panaszkodott kolléganőjének, Adriennek, hogy kész, vége, kiégett, a büdös életben nem akar többet multinak dolgozni, szeretne saját vállalkozást indítani. Adrienn erre bemutatta Richárdot a férjének: másfél évvel ezelőtt innen indult a Souldrops története. A környezetvédelmi kutatómérnökként végzett Gyimóthy Gábor, a cég vegyésze egy ideje már fejlesztett különböző ipari tisztítószereket, Richárd eleinte ebbe a bizniszbe szállt be.

©

„Amikor először leültünk kávézni, és arról beszélgettünk, hogy mennyibe kerül egy mosógél, és mennyiért lehet eladni, egyszer csak megállt Ricsi kezében a csésze, egy másodpercre felragyogott az arca. Rögtön láttam, hogy elindult az agyában valami” – emlékszik vissza Gábor a történelmi, egyben drámai pillanatra, ami az első bukásukat hozta: az ötlet, a hoteleknek készített tisztítószerek nem hoztak kellő bevételt, ezután döntöttek úgy, hogy megpróbálkoznak a kiskereskedelemmel. Eleinte EU-támogatásért indultak, majd arra gondoltak: miért ne álmodhatnának nagyobbat? Így jött a képbe az MFB-csoporthoz tartozó Hiventures tőkebefektető programja.

„Megírtuk az üzleti tervet, összeraktuk az eszköz- és a forrásigényt, majd bekopogtattunk hozzájuk. Mikor leültünk tárgyalni, nyilván látták, hogy nem két random hülyegyerek jött át a szomszédból pénzt kunyerálni. Teljesen nyitottak voltak, és viszonylag hamar, fél évvel az első találkozó után egymás tenyerébe csaptunk. Mivel a kockázati tőkebefektető alapvetően két dolgot szeret látni: a kockázatának minimalizálását, és a cégtulajdonosok elkötelezettségért, ezért keményen bele kellett tolnunk a projektbe a saját pénzünket. Mire megállapodtunk a bankkal, nekem addigra 30 millió forintom volt a cégben” – meséli Richárd. Egyébként nem titok: összesen 250 millió forintos büdzsével indult a cég.

Élet a Tescóban

A hipszter demizson ára
A 3,2-es mosógélt, a jelenlegi legnagyobb hipszter demizsont aszerint árazták be, hogy normál áron picivel drágább legyen a Henkel középkategóriás termékénél, viszont jóval olcsóbb legyen a felső kategóriás pl. Arielnél és Persilnél. Az öblítőknél a 3 piacvezetőhöz (Lenor, Silan, Coccolino) képest a Souldrops a legolcsóbbhoz mérte magát: pont annyiba kerül normál áron és akcióban is.

De hogyan kerül fel az ismeretlen termék egy Tesco-kaliberű áruházlánc polcaira? A gyártó fogja magát és bekopogtat? Lényegében igen, bár egy dolog nem egyszerű: átjutni a portáson – és ezt nem viccből mondja Gábor. „A kiskereskedelmi láncok elemi érdeke, hogy nyitott szemmel járjanak, hiszen csakis a folyamatos újdonság tarja fönt a reputációjukat és növeli a forgalmat. Ez egyfelől jó hír minden termékfejlesztőnek, az viszont nem fog működni, ha beállítasz a termékmintával, és azt mondod: tessék, itt van, ennyiért adom, csináljatok vele, amit akartok. Amikor találkozol egy Tescóval, azt fogja kérdezni, hogy mi az üzleti stratégiád, mondjuk, hogyan akarod a terméket a polcra helyezni, mikor és mennyiért akarsz akciózni?”

A Souldrops mosógél és az öblítők februárban kerültek az áruházláncba, a csendes bevezetőt szolid promóció és leárazás követte, majd újabb csendes szakasz következett. Richárd és Gábor szerint az április vízválasztó volt abból a szempontból, hogy kiderüljön: a termék önmagában életképes-e. Az első másfél hónapban 40 és 60 ezer közti flakont adtak el, így a Souldrops számára „már csak” az a kérdés, hogyan legyenek még nyereségesebbek.

©

Jelenleg ott tartanak, hogy a 3 másik visegrádi ország Tesco áruházaival tárgyalnak, ezen túl nagy az érdeklődés más kiskereskedelmi láncok részéről is. Ha ilyen tempóval haladnak, az év végére Richárd szerint kivásárolják a bankot is. „Bár bejött az üzleti modell, távolról sem tartjuk magunkat üzleti géniusznak. A statisztikák szerint Magyarországon a kkv-k többségét a hozzánk hasonló 40 körüli férfiak alapítják. Mi is csak a saját tudásunkból és élettapasztalatunkból élünk. Ahhoz, hogy az ember eljusson idáig, végig kell járni a szamárlétrát, illetve ki kell járni a bohócképzőt is. Ja, és nem mellesleg a vállalkozáshoz baromi egoistának kell lenni, különben az ember hamar pofára esik” – szól a céges Krédó apró betűs része.

De mi van a flakonban?

A víz önmagában kitűnő oldószer, ám csak segítséggel képes behatolni a textília sűrű szövésű szálai közé. Itt jönnek képbe a vízben oldódó tenzidek, melyek lehetnek környezetbarátok vagy szintetikus anyagok. Az utóbbiak a hírhedt kőolajszármazékok, amelyek a most kiskereskedelemben lévő mosószereknek alapját adják. Bár a kőolajból származtatott tenzidek jó tisztító hatással rendelkeznek, így a Souldrops csapatának meg kellett találnia azokat a természetes összetevőket, amelyek minimum ezen a szinten, vagy még jobban tudnak tisztítani. Végül a zsírsav-észterek egy csoportja lett az egyik megoldás, amit kókusz- és pálmaolajból nyernek ki, de ezen túl foglalkoznak cukor-tenzidekkel és egyéb növényi alapú funkcionális összetevőkkel is.