Az EP például kedvezőbb adózással segítené elő azt, hogy a szemét helyett adomány legyen a fölöslegessé váló termékekből.

Naponta félkilónyi élelmiszert dob ki egy magyar, de – mint azt az Európai Parlament most felhívta a figyelmet –, Európában is hasonló az arány. Az EP e heti strasbourgi ülésén egy állásfoglalást is elfogadott azzal kapcsolatban, hogyan lehetne csökkenteni az élelmiszer-hulladék mennyiségét.

A képviselők azt szeretnék, hogy 2025-re 30 százalékkal, 2030-ra pedig a felére szorítsák le a kidobott élelmiszerek mennyiségét. Ez most éves szinten 88 millió tonna a 28 tagországban, ami a környezeti terhelés mellett 143 milliárd eurónyi veszteséget is jelent, ami megközelíti az EU teljes költségvetését – jegyzi meg Szanyi Tibor, az EP szocialista képviselője.

A képviselők azt szeretnék elérni, hogy változtassanak a címkézés uniós szabályain. Most ugyanis sok fogyasztó számára nem világos, mi a különbség a „minőségét megőrzi”, a „felhasználható” és a „fogyasztható” címkék között – vagyis, hogy egy élelmiszer attól, hogy nem hozható forgalomba, még biztonsággal fogyasztható. A megoldás az lehetne az EP szerint, ha bizonyos dátumokat nem kell feltüntetni a címkéken, ha annak nincs egészségügyi kockázata.

Segítséget jelente az is, ha módosítanák az áfával kapcsolatos szabályokat, méghozzá úgy, hogy az élelmiszer-adományok után ne kelljen adót fizetni. Az adományok begyűjtésére, szállítására, tárolására és szétosztását pedig uniós forrásból támogatnák.

Az esélyeket rontja, hogy a parlament nem jogalkotási állásfoglalásban hozta meg a határozatát, vagyis az nem köti az Európai Bizottságot vagy a tagországokat.