szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Mindent megtett a GE, hogy a digitális iparvállalattá alakítására figyeljen a sajtó, ne csak arra, hogy a fényforrásüzletág tervezett eladása miatt ötezer magyar dolgozó aggódhat, mi lesz a munkahelyével.

Itt fogunk maradni, nem hagyjuk el az országot – ígérte Joerg Bauer, a General Electric (GE) Magyarország elnöke egy nappal azután, hogy az amerikai multi bejelentette: megkezdték a tárgyalásokat a fényforrásüzletág eladásáról. A cégnek csak Magyarországon mintegy tízezer dolgozója van, közülük ötezren dolgoznak a fényforrásüzletágban – hogy rájuk mi vár a globális tulajdonosváltás után, azt nem tudni. Az elnök megpróbált megnyugtatni mindenkit: mint mondta,

attól függetlenül, hogy új tulajdonosa lesz bizonyos üzleti egységeinknek, elkötelezettek vagyunk. Semmi ilyesmiről nincs szó, hogy esetleg titokban szeretnénk elhagyni ezt az országot.

©

A GE egy nappal a bejelentés után tartott gyárlátogatással egybekötött szakmai konferenciát – nem csoda, hogy megtelt a veresegyházi gyár konferenciaterme. A cég mindent megtett, hogy ne az eladásról legyen szó: az elnök, valamint a gyárigazgató rövid beszéde után inkább arról beszélgetett a konferencia hat vendége – közülük ketten voltak csupán GE-dolgozók –, hogy milyen változásokat hozhat az ipari internet. Az átalakításról csak közvetetten esett szó a vállalat ezzel egy időben kiadott sajtóközleményében is: ebben arról írtak, hogy a cég „jelentős átalakuláson megy keresztül, amely sokán hagyományos, gép- és berendezésgyártó iparvállalatból digitális iparvállalattá alakul”.

Az elnök azt mondta, véletlen egybeesés, hogy éppen most jelentették be a tárgyalást a fényforrásüzletág eladásáról, és inkább azt hanngsúlyozta: Magyarországon mindenképpen a nagyobb innovációt igénylő üzletágak felé kell fordulni. Szerinte az ország afelé halad, hogy gazdasága az innovációra épüljön – sőt, egy ponton igencsak optimistán már oda jutott, hogy „Magyarország lehet az egyik legelső digitalizációra alapuló ország”. Most már nem elég olcsó munkaerővel jól összeszerelni a termékeket, a cégeknek az olyan innovatív értéknövelésbe érdemes befektetniük, ahol már a legjobb diplomát megszerzett dolgozókat lehet alkalmazni, a piacinál magasabb fizetésért. A kihívás az, hogy jó bérek mellett is megőrizzék a versenyképességet – mondta el. 

©

Kinek veszély, kinek nagy lehetőség

Az, hogy a digitális átalakulás hasonló hatásokkal járhat, mint évszázadokkal ezelőtt az ipari forradalom, a konferencián is szóba került. John Ford, a GE Magyarországi Digitális Fejlesztési Központjának igazgatója beszélt arról: a felhasználók valóban jobb szolgáltatást kapnak, de ez azzal is jár, hogy sokan elveszthetik az állásukat. Lencsés Gergő, a GE Power Veresegyház igazgatója pedig azt emelte ki: akik nem értenek hozzá, azoknak veszély lesz ez az újabb ipari forradalom, akik viszont igen, azoknak nagy lehetőség.

©

Abban egyetértettek az előadók, hogy az egyik kulcs az oktatás, legfeljebb azon vitatkoztak, hogy a gyerekek lelkes érdeklődését érettségire, nyolcadik osztály végére, vagy már második osztályra öli-e ki az iskola. Bajok persze vannak a cégekkel is, főleg a kisebbek állnak rosszul a digitalizációval – ezen a ponton a német példát hozták fel, ott a nagy cégek mögött ott van egy erős és innovatív kkv-réteg. De felemlegették az állam felelősségét is: ahogy Lencsés Gergő mondta,

úgy nem lesz digitális forradalom, ha betiltjuk az Ubert.

Kis ország, nagy egó – ez lehetne a magyar önkép egyik kulcsmondata. Hiába büszkélkedünk a sok Nobel-díjasunkkal, a magyar társadalom nem igazán innovatív – hangzott el. Ábrahám László, a National Instruments Hungary Kft. ügyvezető igazgatója a közlekedésből hozott fel erre példát: a technika megvan ahhoz, hogy biztonságosabbá tegyük az utakat, és mindenki tudja, hol van a sebességmérő, ahol lassítani kell. Eközben egy átlagos szoftverfejlesztő háromórányi munkájába telne, hogy ne csak helyben mérjenek, hanem az átlagsebességet számolják két ellenőrző pont között. Ahelyett azonban, hogy ezen gondolkoznának, azzal vagyunk elfoglalva, hogy a közterület-felügyelő bírságolhat-e, vagy csak a rendőrnek szabad.

Néhány éve még sikersztorinak tűnt
A GE 1989 óta van jelen Magyarországon, amikor megvette a Tungsram többségi tulajdonát. Jelenleg 12 gyárat, 5 kutatás-fejlesztési központot és 3 üzleti központot üzemeltet 13 magyar városban, munkavállalóinak száma meghaladja a 10 ezer főt. Néhány éve a GE alelnöke még biztató tárgyalásokat folytatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel a fényforrásiparág európai fejleményeiről, a LED-izzók gyártásának és kutatás-fejlesztésének fejleményeiről, ezen belül is a GE jövőbeli magyarországi fejlesztési terveiről. A cég két leányvállalata két 2014-es egyedi kormánydöntés alapján összesen mintegy 3 milliárd forintos támogatást kapott. Ebből legalább 689 millió forint a GE világítástechnikai ágához ment. A pénz folyósításának fejében a GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft. 214 magyar mérnök foglalkoztatását ígérte.

Világszerte átalakul a GE

Az, hogy globálisan nagy változások lesznek, nem meglepetés: még 2016-ban jelentette be az amerikai anyacég, hogy 6500 munkahelyet fog megszüntetni két év alatt Európában, a legtöbbet Franciaországban és Németországban. Az persze más kérdés, hogy az eladott üzletágakban dolgozókkal mi lesz később, ők nem tartoznak a 6500-as körbe.

Az elmúlt napokban Bill Lacey, a GE Ligthing elnök-vezérigazgatója levélben tájékoztatta a magyarországi üzemek dolgozóit, hogy elkezdődtek a hivatalos tárgyalások a lehetséges vevőkkel. Nem kizárt az sem, hogy egyes területeket más-más vevőknek értékesíti az amerikai tulajdonos. Kalocsai Kinga, a GE Lighting & Current európai és közel-keleti PR és kommunikációs igazgatója azzal indokolta a fényforrásüzletág eladásának tervét: „a vállalat portfóliója optimalizálására és meghatározó digitális ipari tevékenységeire összpontosít”.