szerző:
Csurja Zsolt

Miközben a nem kiemelten támogatott sportágak versenyzői az elmúlt napokban remekeltek a kontinentális, illetve világbajnokságon, a dédelgetett labdarúgás visszazuhant az Eb-eufória előtti szintre. Van megoldás?

Sportgazdasági nagyító címmel tartott szakmai bemutatót Muszbek Mihály. A sportközgazdász nyolcvan oldalas, friss tanulmányában részletesen vizsgálja a futball gazdasági összefüggéseit. Ebből szemezgetünk.

Vissza a valóságba

A 2016-os Európa-bajnokságon elért nyolcaddöntő után sokan arra számítottak, hogy a válogatott tovább remekel, a legjobb magyar focisták jó pénzért külföldre igazolnak, az egyesületek pedig a Bajnokok Ligája és az Európa-liga csoportkörébe jutnak. Egy évvel később, július végére mindhárom álom szertefoszlóban van.

Lehet, hogy a gazdaságpolitikában van illiberális út, de sportgazdasági értelemben közel 200 ország azonos méretű pályán, közös játékszabályokkal játszik. Nincs eltérő magyar út. Bezárt piac és gazdaság nem működhet.

-mondta Muszbek Mihály.

Nem nézik, és nem fizetik meg a magyart

Befektetett állami pénzben mindent visz, de eredményben messze elmarad az említett sportágaktól a magyar futball, ennek következménye az érdektelenség. Mind a szurkolók, mind a külföldi játékosügynökök részéről. Ezzel pedig sok pénzt hagynak veszni.

A televízióban egy-egy bajnokit csaknem kétszázezren néznek, a stadionokban alig van néző, tavaly átlagosan 2600-an voltak kint egy meccsen. A Magyar Labdarúgó Szövetség néhány éve a tízezres átlagot célozta meg, erre jelenleg esély sincs.

A három legnagyobb értékű magyar focista, Dzsudzsák Balázs Abu-Dzabiba, Nagy Ádám Bolognába, Nikolics Nemanja pedig Chicagoba szerződött, összesen 7,8 millió euróért. Összehasonlításképpen a francia balhátvéd, Benjamin Mendy egymaga 57,5 millió euróért költözött Monacóból Manchesterbe.

Nagyot zuhant a válogatott, rövid nyári kaland a kluboknak

A válogatott már most esélytelen a továbbjutásra a világbajnoki selejtezősorozatában, a világranglista 19. helyéről az 57. –re esett vissza. A nemzetközi kupákban pedig július végén a Videoton az egyetlen, még játékban lévő magyar klubcsapat. Így ez a pénzszerzési lehetőség is elúszni látszik. Pedig az Európai Labdarúgó-szövetség díjazása igen magas. A Bajnokok Ligája csoportköréért 2016-ban 12,7 millió euró, az Európa-ligában pedig 2,6 millió euró járt, és minden megszerzett pont és győzelem további kifizetést jelent. Ezek az összegek az idén is elkerülik a magyar klubkasszákat, ráadásul az ötéves szereplésre számított UEFA-együttható szám is alacsonyabb lesz. Ezt pedig az éves kupasorsolásoknál az egész labdarúgásunk megszenvedi. A koefficiens csökkenésével hátrébb sorolják az országot, és minél kisebb az érték, annál kevesebb csapat indulhat pénzt és szakmai elismerést szerezni a nemzetközi versenysorozatban.

Újratervezés

A TAO-pénzek új divatot hoztak a futballba: a versenyszektorral ellentétben nem pénzt szerezni képes szakemberekre van szükség, hanem olyanokra, akik a közpénzzel felduzzasztott helyzetben ügyesen költik el az állami juttatásokat. Muszbek szerint több változás vezethet a megoldáshoz. „A játékos-kereskedelemben exportképes magyar labdarúgókra van szükség, ehhez központosítani kellene az utánpótlásképzést. A marketingre a bevétel 3-4 százalékát kellene költeni, a beáramló közpénznek pedig szintén a piacépítést kellene szolgálnia, hogy a körítés megközelíthesse például a vizes világbajnokságon látottakat.”- ajánlotta Muszbek, megjegyezve: így a futball elérné az igazi célját, a szurkolók szórakoztatását.