szerző:
hvg.hu

A munkaerőhiányt egyelőre nem sikerült enyhíteni külföldi vendégmunkásokkal, mert a környező országokból is akkor már inkább Nyugat-Európába mennek dolgozni.

Továbbra sincsenek annyian a külföldi vendégmunkások, mint amekkora létszámra szükségük lenne a cégeknek – írja a kormánypárti Magyar Idők a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek felmérései alapján.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a lapnak elmondta, továbbra sem jellemző, hogy nagy létszámban érkeznének hazánkba a környező országok dolgozói, habár a munkaadók rendszeresen toboroznak, sokszor munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül. Hozzátette, a külföldi munkavállalók nem kapnak alacsonyabb fizetést, mint a hazaiak, ezért a vendégmunkások beszervezésének nincs bérletörő hatása.

A feldolgozóiparban, a gyártás területén tevékenykedő vállalatoknál van olyan üzem, ahol a munkavállalók 60 százalékát már kölcsönzik, több helyen pedig feszültséget is okoznak a külföldi munkavállalók, mert bár a munkabér azonos, utazást, valamint szállást és egyéb juttatásokat is biztosítanak a vendégmunkásoknak.

László Zoltán, a vasasszakszervezetek alelnöke azt mondta, továbbra is előfordul, hogy a vendégmunkások – elsősorban az ukrán anyanyelvűek – hamis papírokkal érkeznek, és valójában nincs meg az adott munkakörben elvárt szakképesítésük. Ráadásul sokan feketén dolgoznak a szezonális ágazatokban, többek közt a mezőgazdaságban vagy a vendéglátásban.

További problémaként említette, hogy a munkavállalási engedély birtokában a dolgozók nagy része inkább továbbutazik Nyugat-Európába.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke elmondta, a szer­biai és a magyarországi fizetések között nincs akkora különbség, hogy megérje idejönni dolgozni, a nyugat-európai szívóhatás viszont továbbra is erős, ezért aki teheti, továbbra is a gazdagabb országok felé veszi az irányt.

Emellett sokszor problémát jelentenek a nyelvi különbségek is: egy ukrán munkavállalónak sokkal egyszerűbb elsajátítania a lengyel nyelvet, mint a magyart. Rolek ugyanakkor kiemelte, hogy a korábbi években tapasztaltaknál többen vállalnak nálunk munkát a környező országokból, sokan külhoni magyarok.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint mindenesetre "ma már a felmérések szerint több külföldön dolgozó magyar jön haza, mint amennyien elhagyják az országot", bár az nem derült ki, hogy milyen felmérésekből merítette ezt az adatot. Azt azért Parragh is elismerte, hogy az Észak-Dunántúlon, valamint a Közép-Magyarország régióban továbbra sincs elegendő munkavállaló, és Vas megyében súlyos gondot jelent a létszámhiány.