szerző:
Dobos Emese

A jövőre 20 éves fennállását ünneplő Laoni sikerrel vette a hazai divatipar buktatóit is. A márkanév mögött egy bőripari formatervező, Ács Ilona férjével, Pápai Gáborral közösen vezetett vállalkozása áll, amely most egy különleges termékcsoporttal a kínai piac meghódítására készül.

A sikernek számtalan receptje létezhet, tele titkos összetevőkkel. A divattermékek esetében azonban egy távoli országba, egy rendkívül zsúfolt piacra az alaprecept és egy szép termék biztos, hogy önmagában nem elég. Egy több évtizedes múltra visszatekintő hazai márka viszont ütős mixtúrát talált ki, amely úgy tűnik, működik. Az egyik alkotóelem az izgalmas táskadizájn, a másik a bőséges tapasztalat, a „fűszer” pedig egy építészeti alapanyag, a pala. A cél pedig Kína.

Némely alapanyag viszont állandó

Ács Ilona már 1980-ban, a diplomája megszerzése után önálló iparművészként értékesítette a munkáit. „Nekünk sokkal könnyebb volt az indulás, mint most. Óriási igény volt a munkánkra, nem volt ilyen árudömping, nem voltak nagy márkák és a legkülönlegesebb kínálatot a hazai, iparművészeti darabok nyújtották. Minket gyári tervezőnek is képeztek, könnyebb volt elhelyezkedni is, mert számos gyár és üzem létezett még. 7 évig dolgoztam az akkori szombathelyi Sabaria Cipőgyárban, ahol nagy mennyiségben, mégis kreatív kollekciókat hoztunk létre csapatban, a technológusokkal karöltve. Ezeknek a tapasztalatoknak a mai napig nagy hasznát veszem. A saját műhely kialakítása viszont akkor sem volt könnyű, mert nem lehetett különlegesebb alapanyagokhoz jutni. Találékonynak kellett lennünk. Sokan kezdtünk akkoriban, viszont mára alig tudok valakiről, aki még intenzíven ezzel foglalkozna” – emlékszik vissza az indulásra Ilona.

©

Huszonhat éve, Szentendrén nyitotta meg első üzletét a mai napig családi vállalkozásként működő ÁP Stúdió Kft. A jelenlegi Klauzál téri helyiségből pedig, ahogyan nőtt a cég, úgy szorult ki a műhely és a család is. A 90-es évek végén nyitott üzlet ma La Vision néven több hazai divat- és dizájncég termékeit, köztük a saját Laoni márkájú táskáit kínálja és több mint 70 százalékban turisták vásárolnak náluk. Van, aki külföldről is minden évben ideutazik, és egy-egy újabb darabbal bővíti a gyűjteményét.

Ilona általában semleges színekbe, feketébe öltözik, a színek és formák iránti szeretetét a táskákban éli ki: „A semlegesebb színű öltözködést nagyon jól feldobják a színes, érdekes formájú dolgok, és ezeket is keresik jobban. Egy fekete táskánál is legalább három különböző felületű, fényű és struktúrájú bőrt kombinálok és sok vevőnk is ezt, a színekkel és formákkal való játékot várja el. A múltkor egy visszatérő vásárlónk küldött egy fotót, amin mind a 16 Laoni táskája rajta volt, ez az igazi siker számomra” – mondja a tervező.

Külföldi lépések

A kezdetekkor a cégnek különösebb kommunikáció és marketing nélkül is több megrendelése volt, mint amennyit le tudott gyártani. „Először nem foglalkoztunk a külföldi piaccal, az volt a tervünk, hogy itthon megerősödünk, és azután terjeszkedünk – mondja Ilona férje, Gábor, a vállalkozás ügyvezetője.

A magánkereskedelem az 1980-as években lendült fel Magyarországon, sorra nyíltak a butikok, akkoriban országszerte 25 viszonteladójuk is volt. Mindenki a piac növekedését várta, ez azonban elmaradt: a viszonteladók száma mára 10-15-re csökkent, a Laoni táskákat is értékesítő igényes butikok megszűntek.

©

Ekkor döntöttek úgy, hogy stratégiát váltanak, és a külföldi piacok felé fordultak. 15 évvel ezelőtt a tőkeerős Németországot célozták meg, ez azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: „A dizájnunk tisztasága és különlegessége miatt ideálisnak tartottuk a német piacot, de rá kellett jönnünk, hogy a németek jobban ragaszkodnak a régi, bevált partnereikhez” – mesél tapasztalataikról Gábor. Ez azonban nem vette el a kedvüket: később a Benelux-államokban, Izraelben, az USA-ban és még a bőr hazájában, Olaszországban is sikereket értek el színpompás, különleges formájú bőrtáskáikkal.

Nem az erős marad fenn, hanem aki képes változtatni

A gazdasági válságot 2 évig nem érezte meg a cég, csak 2010 táján, amikor szinte egyik évről a másikra a bevételük akkor 60 százalékát nyújtó promóciós termékek megrendelése megszűnt. „Korábban nagy cégek sok terméket terveztettek ilyen célokra, ez egyik évről a másikra teljesen átalakult pénzügyi és etikai okok miatt is” – emlékezik vissza Gábor.

Szerencséjükre addigra már erőteljesen jelen voltak a divatpiacon a bőrtáskákkal és bőrkiegészítőkkel, így egyértelmű volt, hogy ezt a szegmens kell a jövőben a fő bevételforrássá tenniük. A válsággal pedig a korábban fizetőképes középosztály is visszaesett, így a márka is fentebb akart lépni.

©

„Amikor indultunk, az árakat a viszonteladói hálózat alapján kalkuláltuk ki, ám később azzal szembesültünk, hogy ár-érték arányban ez alacsonyabban van, mint ahol lennie kellene. A magasabb árat viszont az üzletek nem viselték volna el, azt hiszik, hogy nem tudnának semmit drágábban eladni, csak ha márkás és az Andrássy úton van az üzlet, mi azonban nem ezt tapasztaltuk” – mondja Gábor.

Így céljuk egy új hálózat kiépítése, amely itthon és külföld, fizikai és online értékesítés keveréke olyan arányban, ami a legtöbb profitot hozza majd a cégnek. Az online értékesítést viszont nem tartják csodafegyvernek, ahogy a hazai dizájnüzleteket sem, azok ugyanis bizományos rendszerben működnek: „az nem viszonteladó, akinél bizományban van a terméked. Aki nem veszi meg, az nem is hisz benne” – mondják. A hazai könnyűipar eltűnésével, a szakemberek hiányával pedig kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek az erre építkező márkák is, ez is amellett szól, hogy a Laoni mára „házon belül” gyárt, hogy ennek a bizonytalansági faktornak ne legyen kitéve.

©

Kikövezett út Kínába?

Az elmúlt évtizedek változásainak távlatában egyre nehezebbnek látják a hazai szereplők boldogulását. Hogy mi lehet a megoldás? Szerintük a pontos célcsoport meghatározása.

Ez lehet most a kínai piac. A kínai befektetővel, aki a márka legújabb, már felsőbb szegmensbe pozicionált Stone kollekcióját bevezeti a távol-keleti ország piacára, még korábban, egy budapesti projektje kapcsán ismerkedtek meg. „Nemzetközi prémium és luxusmárkák mellett a Laoni táskákat is szerette volna forgalmazni egy tervezett budapesti áruházban, ami kifejezetten a kínai turistákat célozta volna meg” – mondja Gábor. Bár ebből nem lett semmi, a jó kapcsolat megmaradt, a férfi felajánlotta, hogy bevezeti a márka termékeit az ottani piacra.

©

Ez a lehetőség pedig kapóra jött az alapítóknak, akik amúgy is feljebb akarták pozicionálni a márkát, és ezt egy új termékcsoporttal a legkönnyebb megtenni. „Mindenki Kínában akar eladni, és nem lehet máshogy labdába rúgni, mint valami nagyon különleges termékkel” – mondják. Hosszas kísérletezés és mérnöki tervezés, különböző technológiákkal és 3D nyomtatással való kísérletezés előzte meg a kőkollekciót, amiben a látszólag rideg építészeti alapanyag, a pala az egyik legősibb és legnemesebb matériával, a bőrrel „fonódik össze” egy tiszta, mértani formákra és szimmetriára törekvő, modern építészet inspirálta kollekcióban. A legelső visszajelzések alapján ráharaptak az újdonságra, így kíváncsian várjuk a folytatást.