szerző:
Dobos Emese
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Kőbányán, egy világszínvonalú laboratóriumban jártunk, ahol azt vizsgálják: milyen, az egészségünkre káros anyagokat tartalmazhatnak a ruháink? És ahol azt is megtudtuk, mi a baj a koptatott farmerekkel.

Arra már odafigyelünk, mit eszünk, azzal azonban nem foglalkozunk annyit, milyen veszélyeket rejt egy rossz minőségű ruha. Pedig azok a méreganyagok, amelyekkel a bőrünkön keresztül, ruhák viselésekor érintkezünk, ugyanolyan károsak lehetnek, mint amelyeket elfogyasztunk. Vannak olyan anyagok, amelyek kiürülnek, ezek csak ideiglenes terhelést jelentenek, de egyes anyagokat a szervezetünk elraktároz, és ezek az évek alatt felhalmozódhatnak.

„A laktóz- és gluténtartalmú élelmiszerek is biztonságosak, de van, aki érzékeny ezekre, így lehetőleg elkerüli ezek fogyasztását. A divattermékek esetében más a helyzet: sokan például egy ekcémás tünettel bőrgyógyászhoz fordulnak, mert nem ismerik fel, hogy ezeket a tüneteket a bőrünkkel érintkező anyagok okozzák, például a fehérnemű” – mondja Kokasné Palicska Lívia, a textilanyagok vizsgálatával foglalkozó Innovatext vezérigazgatója. Ezek a tünetek lehetnek „apróbbak”, mint egy bőrpirosság, allergiás reakció, de számos vegyszerről bebizonyosodott, hogy (hosszabb távon) mérgezőek, rákkeltőek lehetnek, vagy éppen felborítják a hormonháztartást.

©

Eljátszott bizalom

Kibolyhosodik a pulóver? Összemegy a mosásban a nadrág? Nem pergeti le a vizet a dzseki? Ereszti a színét a póló?

Ezeket a mindennapi problémákat igyekszik kiszűrni a társaság, amelynek a mérnökcsapata a szálaktól, kellékektől a késztermékig végez mechanikai és kémiai vizsgálatokat. Ennél is érdekesebbek talán az úgynevezett OEKO-TEX követelményrendszer alapján végzett ellenőrzéseik. Ezeknél a termékekben előforduló, potenciálisan veszélyes anyagokat és a gyártás fenntarthatóságának körülményeit vizsgálják és tanúsítják. Ebben különlegesnek számít a cég: a világon csupán 18 független intézet van, amely ilyen védjegy kiadására jogosult, ezek egyike az Innovatext.

A „Made in Green by OEKO-TEX” tanúsítvány nem csak azt garantálja, hogy az adott termék ártalmas anyagokat nem tartalmaz, de azt is, hogy a gyártó elfogadható munkakörülményeket biztosít dolgozóinak, és ügyel a környezetre, a vegyszer- és az energiafelhasználásra is maximális odafigyeléssel készült.

Az árcímke sem garancia semmire

Világszínvonalú textilintézet a Gyömrői úton

Az Innovatext Textilipari Műszaki Fejlesztő és Vizsgáló Intézet Zrt. a magyar textil- és textilruházati ipar 1949-ben alapított központi kutató-fejlesztő és vizsgáló bázisaként szoltál. A 2004-től Hoheinstein csoport tagjaként működő vállalat vezérigazgatója 2014 óta dr. Kokasné dr. Palicska Lívia.

Az Innovatext mára egyre több megbízást tudhat magáénak, jelentős nemzetközi, kutatási projektekben vesz részt, de a vezérigazgató aktív tagja a globális párbeszédnek is, a Magyar Könnyűipari Szövetség elnökeként képviseli a Könnyűipari Ágazati Párbeszédbizottságban a munkaadói érdekeket és vesz részt a legjelentősebb nemzetközi szervezetek munkájában.

A plázákban megfizethető áron friss divatcikkeket kínáló fast fashion cégekről mindenki tudja: közülük jó pár kizsákmányolja dolgozóit. Azzal már kevesebben vannak tisztában, mennyire környezetkárosító az ágazat: a divatszakmánál csak az olajipar szennyezi jobban a Földet, amihez hozzájárul az is, hogy a globális gyártás és ellátási lánc révén egy termék többször is „körberepüli” a Földet, míg a boltokba kerül.

A vásárlók felelősségéről még kevesebb szó esik. Pedig a legjelentősebb környezetterhelés a használat révén keletkezik: „Fel kell tennünk ezért a kérdést: tényleg ki kell-e egy ruhadarabot naponta mosni? A mosás, vasalás, vegytisztítás során elhasznált energia, víz és vegyszer, valamint a keletkező szennyvíz növekvő mennyisége globális szinten egyre nagyobb problémát okoz” – emeli ki az Innovatext vezetője.

A fenntarthatóság iránti egyre erősebb igény és a fogyasztói nyomás révén elindult egy kezdeményezés, hogy a gyártási folyamatok 2020-ra teljesen vegyszermentesek legyenek. Ezért évről évre egyre több világmárka csatlakozik pl. a Greenpeace Detox-kampányához, és kötelezik el magukat a mellett, hogy kiküszöböljék a káros vegyszerek használatát.

Fenntarthatóság észszerű keretek között és a „bio” pamut

Azt hihetnénk, a magasabb árkategória garancia lehet arra is, hogy a ruhadarabok nem tartalmaznak semmilyen egészségünkre káros anyagot, ez azonban közel sincs így. A drága ruhákban is lehetnek olyan anyagok, amelyek kockázatot jelentenek, hiszen a textileket veszélyes vegyszerekkel kezelhetik, mielőtt a boltokba kerülnek. Az sem igaz, hogy a gyenge minőség kizárólag az olcsó árut kínáló cégekhez köthető: az Innovatext vizsgált már olyan farmernadrágot, ami rendkívül hamar tönkrement – holott drága volt és márkás.

Mi vásárlók nem is tudjuk kiszűrni ezeket a hibákat a címkék alapján. Még az EU vegyi anyagok engedélyezéséről szóló, 2007-ben hatályba lépett rendelete, a REACH sem garancia. Például attól még, hogy egy gyerekruhától kipirosodik a baba bőre, biztonságosnak minősül, ha megfelel a jogszabályi előírásoknak.

©

Bár a fogyasztók sok esetben a természetes mellett teszik le a voksukat, a műszál, vagyis a szintetikus alapanyag nem feltétlenül ellenség. A sportoláshoz ma már elengedhetetlen a funkcionális öltözék, ezek pedig korszerű, jó viselési komfortot biztosító, műszálas alapanyagokból készülnek.

Egy természetes alapanyagból, például 100% pamutból készült ruhadarab is okozhat egészségügyi kockázatokat, a gyártása pedig jelentős környezetterhelést jelent. A gyapotföldeken sok rovarirtó szerre, műtrágyára és rengeteg vízre van szükség. A növény által felszívott vegyszerek benne lehetnek a pamutszálban, és így a belőle készült ruhadarabban is, ezért az még akkor is tartalmaz ártalmas anyagokat, ha a gyártás egyébként „bio” módon, azaz színezék és egyéb kikészítőszer hozzáadása nélkül történt.

Teljesen vegyszermentessé tenni a textilipar gyártási folyamatait nem lehetséges Lívia szerint: „itt és a bőriparban is vannak olyan anyagok, amelyek használatát nem lehet kiváltani. Észszerű szintre kellene mérsékelni a vegyszerek használatát, hogy csökkentsük a környezet terhelését és a humánökológiai kockázatot. Túlzás a vegyszerek teljes kiiktatása, e mögött valószínűleg komoly üzleti érdekek állnak” – véli Lívia.

©

A szakértőnek a divattrendekkel is problémája van: „amíg egykor a farmer a tartóssága miatt vált széles körben kedveltté, ma rengeteg energiát és költséget emészt fel az, hogy legyártsák, színezzék, majd elroncsolják – korábban igen környezetet és egészséget romboló módon, ma már automatizáltan, robotok segítségével –, hogy az új termék használtnak tűnjön” – emlékeztet.

Új utak

Az Innovatextnek pedig van munkája bőven. Megbízóik között hazai és külföldi cégeket és márkákat egyaránt találunk, vannak köztük textil- és ruhaipari gyártók, forgalmazók, hivatalos szervek, de szállodák és mosodák is.

A Hohenstein csoport a legnagyobb megrendelőként biztos hátteret nyújt, emellett több nemzetközi kutatási projektben is részt vesz az Innovatext. A cég koordinátor egy kutatási projektben, amelyben széles körben használható, magas védelmi szintet nyújtó védőkesztyűket fejlesztenek ki. Másik kutatási témájuk a textilipari hulladékokra fókuszál, amely globálisan az iparág egyik jelentős problémája: az olasz Centrocot intézet által irányított kutatás célja egy adatbázis létrehozása a textilipari hulladékhasznosításhoz, amelynek során felmérik, hogy hol és hogyan lehet hasznosítani ezeket.

hvg.hu Gazdaság

Rákkeltők a Levi's, a Zara és a Calvin Klein ruhái?

A Greenpeace International vizsgálata veszélyes anyagokat talált több vezető divatcég Magyarországon vásárolt ruhájában. A vegyi anyagok hormonzavarokat okoznak, és rákkeltő anyagokká bomlanak, a gyártók 2020-ig vállaltak drasztikus váltást.