szerző:
Csurja Zsolt

A mesterség kihalóban van, a gépesítés miatt már nincs szükség kézi munkára, és az oktatás is döcögős. Ráadásul egyre kevesebb és drágább az alapanyag.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kádároknál jártunk, megnéztük, hogyan boldogulnak a franciák uralta piacon, és lesz-e utánpótlás a műhelyekben.

"Neves borszakértők azt állítják, jobb az a bor, amelyik francia hordóban készül. Mi nem látunk különbséget. Szeretünk kísérletezni"

– mondja a tállyai kádár, Kalina Gábor. "Volt egy tesztünk, az egyik hordónkra 'megtévesztésül' ráírtuk, hogy francia tölgyből készült, a másikra meg az igazat, azt, hogy magyar. A borász a kóstolás után azt mondta, jó a magyar hordóból való bor is, de a francia hordós valamivel jobb. Kiérzi belőle a francia tölgyet. Erre elárultuk neki, hogy mindkettő zempléni tölgyből készült" – meséli.

Kattintson galériánkért!
©

Szilvalekvár, rum és gesztenye

Tállyán a négy Kalina fivér viszi a családi vállalkozást. Az apjuk és a nagyapjuk is kádár volt. Összesen heten dolgoznak az üzemben. Kopácsolás, fűrészelés hallatszik, és a műhely udvarán lángcsóva csap ki a készülő hordó belsejéből, miközben az egyik Kalina vízzel locsolja a dongákat. A pörkölés után a hordóba beleszagolva élénk szilvalekvár, rum és gesztenye illata érezhető.

Hordópörkölés

Miután a dongaszálakat az abroncshoz, és szorosan egymás mellé illesztik, a hordókészítés egyik legfontosabb művelete következik. Tűzzel pörkölik meg azt a felületet, amivel a bor érintkezni fog. Ezzel új ízeket adnak a később beletöltött bornak. Négyféle pörkölés van:

Light – A legenyhébb: Vaníliás, banánízt ad – a könnyedebb fehérborok, a muskotály és a cserszegi fűszeres hordója.

Medium és Medium plus: Főleg chardonnay, furmint és hárslevelű kerül bele – körtés, birses, füstös hatást ad hozzá a belekerülő borhoz.

Heavy – A legtovább tartó pörkölés: Csokoládé hatású, leginkább a vörösborok hordója.

Osztrák bor hozta a változást

Kalináéknál 2007-ben változott meg minden. Abban az évben három hordót vittek Ausztriába egy borásznak. Nem sokkal később jelentkezett náluk egy hordókereskedő, aki elmondta, hogy a három tállyai hordóban lévő kékfrankos borral az összes létező borversenyt megnyerték.

Kalina Gábor - Kattintson galériánkért!
©

"Kérdezte, hogy mennyink van ebből a fából? Mondtuk neki, hogy körülbelül 140 hordónyira való. Írtunk egy szerződést, elővette a műbőr övtáskájából a pénzt, és megkötöttük az üzletet. Akkor jöttünk rá, hogy nem csak Hegyalja, és nem csak Magyarország létezik. Elkezdtünk külföldre terjeszkedni" – meséli a kádár.

A 15 évvel ezelőttihez képest ötvenszeresére nőtt a termelés. Évente 800-1200 köbméter zempléni tölgyet használnak fel, és 1000-1200 hordót készítenek. A hordók 90 százaléka exportra megy, leginkább az USA, Mexikó és Kanada borászai vásárolnak tőlük, de adnak el Spanyolországba, Németországba és Ausztriába is. A közvetlenül a műhelyben vásárlóknak 100 ezerért, körülbelül 300 euróért adnak el egy 225 literes hordót.

"Szenvedünk az alacsony magyar árral. Azt mondta nekem egy izraeli kereskedő, hogy náluk 480-510 euróért lehet a jó magyar hordót eladni. Azoknak, akik a 850-900 eurós francia tölgyfahordó árához vannak szokva, ez az ár ajándék" – mondja a kádár.

Lelépnék a franciákat

"Aki idejön, és van benne affinitás, megtanítjuk a mesterségre. Ha fejleszteni tudjuk az infrastruktúrát, akkor itt, a Zemplénben mindenünk megvan ahhoz, hogy lelépjük a franciákat. A képzés is csak elhatározás kérdése. Oktatóval, felhasznált anyaggal, mindennel együtt egy tanuló képzése 1 és 5 millió forint között lenne évente. 3-5 tanulónál nem is lenne több. Novemberben indulnánk, bízunk a kormányzat segítségében. A korszerű technológiát úgyis meg fogjuk venni, mert ebből élünk, és fejleszteni fogunk. Remélem, hogy hamarosan kádárokat taníthatunk Tállyán" – mondja Kalina Gábor.

Francia tölgy, magyar tölgy

Ha a laborban vizsgáljuk, a magyar és a francia tölgy összetétele nagyon hasonló. De az erdőterületek között azért van különbség. Ugyanúgy, mint a bornál a dűlőszelekció, itt is van erdőszelekció. A magyar tölgynek is kiváló a megítélése, de egyes borászoknál presztízs a francia hordó, ahogy a francia bor is. Egy top minőségű 225 literes magyar hordó ára az exportpiacon 450-550 euró között mozog – mondja erre Erdélyiné Pintácsi Katalin, az Európai Kádárok Kft. ügyvezetője.

A tölgyfában sok a csersav, vagyis a tannin, ami fanyar ízű, ezért nemkívánatos a borban. Ezeket minden borászat próbálja kiszorítani a fából. Ezért locsolják a kádárok a dongákat. A simára gyalult, domborított fahasábokat aztán több méter magas rakatba állítják, és rábízzák a dolgot az időjárásra. Eső és hó esik rájuk, fújja őket a szél. 2-3 évig száradnak a szabadban, és várják, hogy hordó lehessen belőlük.

Harmincperces autóútra van Tállyától a Tokaj-Hegyalja kádárközpontjának számító Erdőbénye, ahol kizárólag zempléni tölggyel dolgoznak. Hotyek Attila nagyapja és apja is erdőbényei kádár volt. Az üzemet 2004-ben, pályázati pénzből építették fel. Ma hárman dolgoznak benne, és sokféle méretet készítenek.

Szerszámok Hotyek Attila műhelyében - Kattintson galériánkért!
©

"A hordó bizalmi dolog. Ha jól csinálja az ember, meg lehet belőle élni. Nálunk az utánpótlás is alakul, a fiam már ötödik inasévét tölti Németországban, a Rajna vidéken, egy Mannheim melletti kádárüzemben. Az évek alatt kiépített kapcsolatainak köszönhetően az eladott hordóink 70 százaléka német vevőkhöz megy. A többit felvidéki magyar borászoknak adjuk el, de Belgiumba és Dániába is rendszeresen szállítunk. A fiam jövőre költözik haza, amim van, átadom neki. Ez a mesterség korábban is így működött" – mondja Hotyek Attila.

Lanyha érdekvédelem

Az erdőbényei kádár 2004-től lett a közös szakmai érdekképviselet elnöke. "Csak tagdíjból volt bevételük, pályázati pénzt nem sikerült nyerniük. Az elképzelés az volt, hogy egy nagyobb megrendelés esetén összeállnak, és minőségi termékekkel rakják meg a konténert. Nem működött. Ezért nem tudtuk versenyezni a nagyokkal" – mondja. Tavaly leköszönt.

"Nem állunk rá egy-egy hordótípusra. A kádárműhelyünk jövőjét az egyediségben látom. A boros mellett készítünk pálinkához is hordókat. Ezeket eperfából, vadcseresznyéből, vagy nagyon ritkán szilvából, esetleg almából rakjuk össze" – mondja. A hordószezonon kívül, a téli hónapokban csinálnak virágedényeket, dézsákat és fürdőkádakat is.

Hotyek Attila műhelyében borköves donga - Kattintson galériánkért!
©

"Az a legszebb benne, amikor elkészül egy egyedi megrendelés, ráadásul jó feszültség-levezető: ha valami felbosszant, lejövök a műhelybe, és addig kalapálok, amíg elszáll a mérgem. A hordó nem szól vissza, oda lehet csapni neki" – mondja nevetve Hotyek Attila.

Leállt az oktatás

"2006-2007-ben 14 embert oktattunk, heti 4 napon 3 műhelyben tartottunk gyakorlati képzést, az elméleti oktatás pedig Szerencsen volt. Ez az évfolyam sikeresen végzett, de azóta sajnos a támogatás elmaradt, így további képzéseket nem tudtunk tartani. A Kereskedelmi- és Iparkamarának van egy kezdeményezése Miskolcon, meglátjuk, mi sül ki belőle" – mondja a mester.

Kevesebb a fa, és sokan vannak rá

"Az alapanyag-ellátásnál óriási problémákat látok, nagyon kevés 80-100 éves fa van már az országban. A helyzetet rontja a multik bejövetele és ittléte, mert nagyon felverték az alapanyag árát. Ehhez jön még az, hogy ezek a vállalatok nem csak Magyarországon készítik a végterméket. Külföldre viszik a dongát összeszerelni, és ezzel a hozzáadott érték nem itt jelenik meg. Ezzel nem tudunk versenyezni. Itt helyben nekünk annyi sanszunk van, hogy nem 4 vagy 6 méteres rönköket veszünk meg, hanem akár az ipari fából is ki tudjuk válogatni a kisebbeket. Sokan vagyunk erre az erdőállományra, egy licitáláson esélyünk sincs. Inkább megkeresünk olyan kis erdészeteket, ahol egy évben csak 15-20 köbméter minőségi fát termelnek ki, mert az nem érdekli a nagyokat" – mondja Hotyek Attila.

Egy hordó legfeljebb öt évig tartja a minőséget, addig adhat hozzá a bor ízéhez. De a hordó nem hal meg, mert ezután eladják pálinka vagy konyak tárolására. Akár 60-80 évet is kibír. Túléli a kádárokat.

portfolio.hu Vállalat + Vezető

A pénz beszél, ha a munkaerő megtartásáról van szó

A cégek legnagyobb része béremeléssel tartja meg a munkavállalóit, kevesebben a munkakörülményeket javítják, alig fele a vállalkozásoknak pedig hangulatot javít. Az egészség nem annyira fontos. Legalábbis ez derül ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet kutatásából.