szerző:
hvg.hu

Moszkvában bekérették Franciaország ügyvivőjét, és erőteljesen tiltakoztak Szulejmán Kerimov letartóztása miatt. Az orosz oligarchát két napig hallgatta ki a francia rendőrség Nizzában, majd elrendelte előzetes letartóztatását tízmillió eurós adócsalás miatt. Csakhogy Szulejmán Kerimov nemcsak oligarcha, hanem az orosz törvényhozás felsőházának is a tagja. Nem mellesleg a Dunaferr tulajdonosa.

Moszkva szerint Párizs megsérti a bécsi konvenciót, mely a diplomáciai mentességel rendelkező külföldiek jogállását szabályozza. Csakhogy Szulejmán Kerimov ezúttal nem szenátori minőségében járt Franciaországban, hanem üzletemberként. Gyanús ingatlanüzleteket kötött a milliárdosok kedvenc helyén, Antibes-ban. Mivel gyanúsítják a franciák Putyin egyik kedvenc oligarcháját, aki korábban szélsőjobboldali képviselő volt a Dumában, most pedig Dagesztán képviselője a Szövetségi Tanácsban? Balszerencséje volt a színes múltú oligarchának, aki egykor az Anzsi Mahacskala futballcsapatát is birtokolta. Három évvel ezelőtt a francia rendőrség felfigyelt arra, hogy sok gyanús külsejű ember sürgölődik az Hier (Tegnap) nevű luxusingatlan körül az Azúrparton. A 150 milliós ingatlan egy svájci üzletember nevére volt bejegyezve, de azt gondolták: ő csak a stróman. Nem tévedtek: Oroszország egyik leggazdagabb embere állt mögötte – írja a Le Monde.

Szulejmán Kerimov jókor volt jó helyen: a Szovjetunió bukásakor ő privatizálta a műtrágyabizniszt. Vagyonát ma 7 milliárd dollárra becsüli a Forbes. Régebben több volt, de egy-két malőr közbejött. Az oligarcha ezért is lett politikus. No meg a diplomáciai védelem miatt. Tizenöt éve foglalkozik ugyanis ingatlanügyekkel a francia Riviérán. A lapokba korábban csak azzal került bele, hogy 2006-ban darabokra törte Ferrariját Nizza híres sétányán, a Promenade des Anglais-en.

Most viszont a rendőrség lekapcsolt két svájci üzletembert és egy francia adószakértőt, akik Szulejmán Kerimovnak dolgoztak. A gyanú szerint az ingatlanügyleteket meghamisították: alacsonyabb árat írtak be a szerződésekbe, hogy kevesebb adót kelljen fizetni. Ily módon az orosz oligarcha több tízmilliós adócsalást követett el francia földön. Ügyével most vizsgálóbíró foglalkozik. Ha szabadlábra helyezik is, akkor sem hagyhatja el Nizza környékét. 5 millió eurós óvadékot kell letennie, ha szabadlábra akar kerülni. Na de diplomácia mentességet élvez! – érvel Moszkva. Putyin szóvivője személyesen állt ki Szulejmán Kerimov mellett mondván, hogy minden jogi eszközt felhasználnak a kiszabadítására.

Itt tart most az ügy. Macron és Putyin viszonya nem a legjobb, amióta az orosz elnök nyíltan Le Pen asszonyt támogatta az elnökválasztási kampány során. Nemcsak hogy Moszkvában fogadta a francia szélsőjobb vezérét, de hekkerei beavatkoztak a választási kampányba is. Putyin természetesen tagad, de Párizsban nehezen felejtenek. Így tehát Putyin kedvenc oligarchája egy francia börtöncella lakója, és a franciák nem is nagyon akarják elengedni, amíg a több tízmillió euró elcsalt adót nem fizeti be az  államkasszába.

Kerimov és a Dunaferr

Hatalomváltás zajlik ezekben a hetekben a dunaújvárosi acélműveknél, írta augusztusban a HVG. Több tucat új orosz főnök érkezett a gyárba, az ukránok már csak formális szerepet töltenek be. A papírok szerint a tulajdonos egyelőre nem változott, miután a ciprusi bejegyzésű Steelhold Ltd. jótékony homályba burkolja, ki van birtokon belül. A Dunaferrhez közeli források azonban azt mondják, már két hónapja az oroszok regnálnak, és nemcsak az állami Vnyesekonombank, hanem a dagesztáni születésű orosz milliárdos, Szulejmán Kerimov jóvoltából is. Decemberben még csak az látszott, hogy az oroszok 55,8 milliárd forintot nyomnak bele az évek óta veszteségesen működő magyar vállalatba. Most már az is felsejlik, hogy az ügylet Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin közös érdeke, a paksi atomerőmű bővítéséről kötött megállapodásuk következménye, ezért is lett hirtelen megint fontos az acélipar jövője.

Csakúgy, mint az ötvenes években, amikor a dunaújvárosi acélműveket létrehozták, és a politikai szlogenek azt harsogták: „Gyűjtsd a vasat és a fémet, ezzel is a békét véded!” Akkor – a hidegháborús ideológiának megfelelően – MÉH-telepeket hoztak létre a nyersanyagban szegény országban a vas- és acélhulladékok összegyűjtésére. Most pedig azzal bízta meg a kormány a minisztereket, hogy vizsgálják meg, miként lehetne megakadályozni az acélhulladékok kivitelét az országból. Az acélgyártási cselekvési programról július 25-én kiadott határozat szerint a kormány pénzzel is támogatná a kohászati szakemberképzés újbóli felfuttatását, és uniós szinten is lobbizna a főként kínai dömpingáruk elleni vámemelésért.

Márpedig ebből ma Magyarországon a Dunaferr új orosz tulajdonosai profitálhatnak a legtöbbet. A dunaújvárosi gyár adja a hazai acéltermelés öthatodát, a maradék hatod a német tulajdonban lévő ózdi acélműveké. Az oroszok már a 2008-as válság után is képbe kerültek, amikor hitelt nyújtottak a túléléshez a Dunaferr ukrán tulajdonosának, a Donbassnak. Ez azonban csak arra volt elég, hogy miután leállították a két kohó egyikét, és elhalasztották a tervezett fejlesztéseket, veszteségesen bár, de elvegetáljanak.

Az oroszok hozzáállása az után változott meg, hogy 2014-ben megszállták az ukrán nehézipar, a Donyeck vidékét, ahol a Dunaferr ukrán anyavállalatainak érdekeltségei is működtek. Ettől kezdve ugyanis az oroszok is érdekeltek voltak abban, hogy működőképes maradjon a helyiek által csak „Putyin gyárának” titulált alcsevszki kohászati kombinát. Termelni tudjon, megmaradjanak a piacai, és ne váljon földönfutóvá több tízezer munkás. A Donyeckben megjelent orosz befektetők ukrán partnere az az Oleg Mkrtchian volt, aki a dunaújvárosi cégben is igazgatósági tag. Ő maga sem kispályás, mert nem csak a Donbass egyik tulajdonosa. 2014 decemberében 18,5 százalékos részesedést vásárolt a legnagyobb orosz aranytermelő vállalatban, a Polyus Goldban.

Márpedig ennek a cégnek a meghatározó tulajdonosa éppen az a Szulejmán Kerimov, aki most a Dunaferr talpra állítását pénzeli. Az orosz oligarcha  meggazdagodását nemcsak politikai kapcsolatainak, hanem jó szimatának és pénzügyi zsenialitásának is köszönheti. Mindenesetre nem először teszi a pénzét olyan üzletbe, amely Putyinnak is fontos. Forintban számolva több százmillióval támogatta például a legnagyobb moszkvai mecset újjáépítését, amelynek felavatásán rajta kívül – a török államfő társaságában – az orosz elnök is részt vett. A Dunaferr túlélése pedig nemcsak Putyin ukrajnai érdekeit szolgálja, hanem az orosz beruházó cégét, a Roszatomét is, amely a paksi bővítéskor mindössze 50 kilométerre lévő orosz beszállítót kap a Dunaferr-rel. A cég magyarországi ugyan, de a bevétel végső soron egyelőre az orosz zsebeket hizlalja.

hvg.hu Vállalkozás

Orosz milliárdos kezébe kerülhet a Dunaferr?

Előbb bő 21 milliárd forinttal leszállítják az ISD Dunaferr Zrt. alaptőkéjét, majd 27 milliárdra emelik. A tőkerendezés a több tízmilliárdos veszteséget felhalmozó vasmű tulajdonosváltását vezeti be – írta a Világgazdaság.